A parlament megkerülésével akarja áttuszkolni a chatkontroll törvényt az EU-elit
Brüsszelben újra mozgásba lendült a sokat bírált „chatkontroll” (hivatalos nevén a gyermekek szexuális bántalmazása elleni rendelet, CSA-rendelet). Több beszámoló szerint a tagállamok EU-nagykövetei (COREPER – Állandó Képviselők Bizottsága) „A-pontként”, azaz vita nélkül jóváhagyható napirendi pontként is elővehetik az ügyet. Eközben a Parlament már idén egy olyan álláspontot fogadott el, amely elutasítja az általános, cél nélküli üzenetszkennelést, és a célzott nyomozati eszközöket, valamint a megelőzést támogatja. A Tanácsban továbbra sincs végső megállapodás – a dosszié hónapok óta elakadt, noha a háttéralkuk folytatódnak.
Mi az a „chatkontroll” és miért borzolja a kedélyeket?
A Bizottság 2022-es javaslata szerint a szolgáltatóknak üzeneteket és fájlokat kellene automatikusan szkennelniük gyermekbántalmazási tartalmak után. A kritika lényege: ez általános, cél nélküli megfigyeléshez vezethet, és alááshatja a végpontok közti titkosítást (E2EE), vagyis ugyanazt a biztonsági hálót, amely ma a bankolástól a magánchaten át a vállalati kommunikációig mindent véd. Az Európai Parlament 2025-ben elfogadott tárgyalási mandátuma épp ezért levette a napirendről az általános szkennelést, és a célzott, bírói engedélyhez kötött eszközökre tenné a hangsúlyt.
„A-pont”, zárt ajtók és a Tanács szerepe
A Tanácsban (tagállamok) a COREPER készíti elő a döntéseket. Az úgynevezett A-pont eljárás azt jelenti, hogy egy anyagot a nagykövetek vita nélkül is átengedhetnek a formális jóváhagyás felé – ez a kritikusok szerint átláthatósági probléma, ha alapjogokat érintő dossziéról van szó. Bár civil jogvédők és politikusok rendszeresen figyelmeztetnek erre a kockázatra, hivatalos Tanács-megállapodás továbbra sincs, a dosszié a tagállamok között megosztó maradt.
Kapcsolódó tartalom: Az adatvédelem haldoklik – és ez senkit sem érdekel
Mi változna a hétköznapokban?
Üzenetküldők: a szkennelési kötelezettség érinthetné a felhő-mentéseket, képfeltöltéseket, sőt titkosított csatornákat is – ezért félti a szakma a titkosítást.
Jogbiztonság: a „cél nélküli tömegszűrés” elve ellentétes a korábbi uniós és tagállami szakvéleményekkel az arányosságról és szükségességről. Civil szervezetek széles köre a célellenes, megelőzés- és ellátás-központú megoldásokat sürgeti (kapacitás a nyomozásban, áldozatsegítés, oktatás).
Hol tart most az ügy – rövid állapotkép
Európai Parlament: tárgyalási álláspont általános szkennelés nélkül, a titkosítás védelmével.
Tanács (tagállamok): hónapok óta nincs egység, az anyag továbbra is politikailag kényes.
Közvélemény és civil szféra: folyamatos figyelmeztetés az alapjogi kockázatokra; nyílt levelek és kampányok az általános megfigyelés elutasítására.