Változtathat Kína a kriptótilalmon az amerikai vámháború miatt
Egy friss Cambridge-i jelentés szerint az Egyesült Államok ma már egyértelműen vezeti a globális bitcoin-bányászatot. Ez éles fordulat ahhoz képest, hogy éveken át Kína dominálta a hashráta piacát, köszönhetően az olcsó áramnak és a kiterjedt infrastruktúrának. Felmerül a kérdés: hogyan reagál erre a kínai vezetés? Bár az ország évek óta kriptóellenes politikát folytat, a kínai bányászpoolok korábban a világ hash rate-jének jelentős részét uralták.
Most, hogy az USA újra nyomást gyakorol Kínára kereskedelmi fronton, és jelentős előnyre tett szert a digitális érme-előállításban, egyre többen vetik fel: vajon Peking a tilalom enyhítésével vágna vissza, hogy visszaszerezze pozícióját a globális Bitcoin-piacon? A BeInCrypto a Coin Bureau és a Wanchain képviselőivel beszélgetett arról, mi ösztönözhetné Kínát arra, hogy megváltoztassa a digitális eszközökkel kapcsolatos hivatalos álláspontját.
Az USA átvette a bitcoin-bányászat vezetését
Az Egyesült Államok mára a világ legnagyobb bitcoin-bányászati központjává vált. A Cambridge Centre for Alternative Finance (CCAF) legfrissebb jelentése szerint az USA a globális hash rate 75,4%-át adja.
A bitcoin-bányászat globális megoszlása. Forrás: CCAF
Ez jelentős fordulat a korábbi évekhez képest: 2017-től kezdve Kína uralta a szektort, alacsony energiaáraival és kiterjedt infrastruktúrájával időnként a világ hash rate-jének több mint 75%-át biztosítva.
Azóta azonban az ázsiai nagyhatalom látványosan visszaszorította a szektort, és szigorúan fellépett a bányászat ellen.
Kína 2019-ben jelezte először hivatalosan, hogy meg kívánja tiltani a kriptovaluta-bányászatot: a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság (NDRC) egy törvénytervezetben „nemkívánatos iparágként” kategorizálta a tevékenységet. Két évvel később legalább négy tartomány kezdte meg a bányászati létesítmények bezárását, főként az energiafogyasztással kapcsolatos aggodalmak miatt.
2021 végén a kínai kormány minden kriptóval kapcsolatos tranzakciót illegálisnak nyilvánított, és megtiltotta a külföldi tőzsdéknek, hogy kínai állampolgárokat szolgáljanak ki. Ezzel gyakorlatilag teljes tilalmat vezetett be a digitális eszközök piacán.
A pekingi döntéshozók ugyanakkor híresek gyors alkalmazkodóképességükről: a kormány képes gyorsan alkalmazkodni a geopolitikai változásokhoz, különösen, ha azok az ország gazdasági pozícióját fenyegetik. A jelenlegi helyzet pontosan ilyen kihívást jelenthet számára.
Valóban leállt a bitcoin-bányászat Kínában?
A hivatalos tilalom ellenére a digitális érme-előállítás továbbra is zajlik, részben rejtve. 2024 júliusában Daniel Batten, a Bitcoin környezeti hatásait elemző szakértő arról számolt be, hogy Kína továbbra is a globális hash rate mintegy 15%-át adja.
„A tiltás ellenére az infrastruktúra továbbra is létezik – az offshore bányászattól a határokon átnyúló kereskedelmi csomópontokig. Ahogy a kriptó elfogadottsága világszerte nő, és az USA vezető szerepbe kerül, Kínának is lehet érdeke abban, hogy stratégiailag – ha nem is hivatalosan – újrapozicionálja magát” – nyilatkozta Nic Puckrin, a Coin Bureau társalapítója a BeInCryptónak.
Az ázsiai nagyhatalom földrajzi és technológiai szempontból is előnyben van az Egyesült Államokkal szemben. A bitcoinhoz hasonló proof-of-work alapú kriptók bányászata speciális, úgynevezett ASIC (Application-Specific Integrated Circuit) hardvereken alapul, amelyek a rendkívül összetett számításokat végzik.
Kína a világ egyik legnagyobb ilyen eszköz-exportőre, és jelentős részben épp az Egyesült Államokba szállít. Ez előnyt jelenthet, ha úgy dönt, hogy újraéleszti érme-előállító iparágát.
Vámháború és bányászati verseny
Az USA és Kína között kibontakozó új vámháború bizonytalanságot hoz az amerikai bányászati műveletek hosszú távú költséghatékonyságában is.
„Nem valószínű, hogy Kína nyilvánosan visszavonja a digitális érme előállítására és kereskedelemre vonatkozó tilalmat a közeljövőben. Ugyanakkor, mivel az amerikai bányászok egyre nagyobb részt képviselnek a globális hash rate-ben, Kína minden bizonnyal figyel, és lehetséges, hogy csendben újragondolja álláspontját” – mondta Puckrin.
A kínai stratégia azonban más eszközökkel is igyekszik ellensúlyozni az amerikai dominanciát.
Bár Kína belsőleg továbbra is ellenzi a kriptovaluták széles körű használatát, a digitális eszközökben mégis lát lehetőséget arra, hogy ellensúlyozza az amerikai dollár globális dominanciáját.
Világszerte több ország már bevezette vagy tervezi bevezetni saját központi banki digitális valutáját (CBDC) nemzeti fizetőeszköze megerősítése érdekében – és ebben a versenyben Kína az élen jár.
„A bitcoin-bányászat tilalma ellenére Kína aktívan részt vesz a digitális eszközök világában, például a CBDC-kutatás és a digitális jüan, azaz az e-CNY fejlesztése révén” – mondta a BeInCryptónak Temujin Louie, a Wanchain vezérigazgatója.
A digitális jüan bevezetésének egyik fő célja a gazdaság „dedollarizálása”, azaz az amerikai dollártól való függőség csökkentése. Louie szerint azonban Kína nem hoz döntéseket kizárólag az Egyesült Államok lépéseire reagálva.
„Mint mindig, Kína esetében a legjobb, ha árnyalt megközelítéssel számolunk. A jövőbeni döntéseket nem a vámintézkedések fogják meghatározni, hanem a globális piaci trendek és az ország saját belső stratégiája” – tette hozzá.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a külpolitikai környezetnek ne lenne hatása. Ha az amerikai dollár szerepe gyengül, akár Donald Trump esetleges vámintézkedései miatt, az bátoríthatja Kínát arra, hogy agresszívebben törekedjen a jüan – és ezen belül a digitális jüan – nemzetközi térnyerésére. Louie szerint minden ilyen stratégiai elmozdulás visszatükröződik majd Kína kriptókkal kapcsolatos hivatalos hozzáállásában is.
A távol-keleti ország külkereskedelmi és pénzügyi lépései már eddig is azt mutatták: a pekingi politika ritkán reagál impulzívan – sokkal inkább hosszú távú, tudatosan felépített stratégia mentén változik.
Kína kettős üzenete: változás előtt a kriptószabályozás?
Bár az ország a digitális jüanhoz (e-CNY) hasonló digitális valutákat aktívan támogatja, a kriptovalutákkal kapcsolatos hivatalos álláspontja már most is ellentmondásosnak tűnik. Ez a kettősség sokak szerint arra utalhat, hogy a teljes tilalom enyhítése – vagy akár a bányászat újraengedélyezése – is szóba kerülhet.
Egy hónappal ezelőtt a VanEck befektetési társaság megerősítette: Kína és Oroszország – két, az Egyesült Államok szankcióival különösen sújtott ország – egyes energiaszállításokat már bitcoinban rendez.
„Ahogy az amerikai dollár egyre inkább politikai eszközzé válik – különösen a vámintézkedésekkel sújtott országokban –, más nemzetek alternatívákat keresnek. Valójában sok ország, köztük Kína és Oroszország, már most is használja a bitcoint árucikkek és energia kereskedelmében. Ez a trend csak erősödni fog, ahogy a digitális eszközök egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a világgazdaságban” – nyilatkozta Nic Puckrin a BeInCryptónak.
Puckrin elemzése szerint a „rejtett kriptógazdaság” Kínában 2025-ben is bővülni fog, ami lehetőséget adhat az ország számára, hogy ismét meghatározó szereplővé váljon – nem a bányászati verseny, hanem elsősorban a dedollarizációs törekvések miatt.
„Várhatóan egyre több ilyen tevékenység indul majd be a közeljövőben, különösen, ahogy egyre több ország használ kriptót a dolláralapú pénzügyi rendszerek kikerülésére” – tette hozzá.
Kínától már megszokhattuk, hogy a hivatalos közlemények és a valódi szándékok nem mindig vágnak egybe – és ez a kriptóhoz fűződő viszonyában sincs másként. A hozzáállás irányát továbbra is inkább a csendes gazdasági lépések és stratégiai döntések mutatják meg, nem a hangzatos nyilatkozatok.