Venezuela vs. Egyesült Királyság: óriási küzdelem az aranyért

Venezuela az ezredforduló környékén még a világ egyik leggazdagabb jóléti társadalma volt, ahonnan alig egy évtized alatt fordult drámaivá a helyzet: általános elszegényedés, hiperinfláció, és hétmillió gazdasági menekült lett az illegitimnek tartott politikai vezetés eredménye. A nemzetközi közösség évek óta szankciókkal igyekszik elszigetelni a Maduro-rezsimet, 2019-ben pedig egy a Nyugat által legitimizált alkotmányos puccs tovább borzolta a kedélyeket, ám tavaly az orosz-ukrán háború miatt Venezuela geopolitikai státusza is nagyot változott, és úgy tűnik, hogy lazul a szorítás a rezsimen. Talán csak ilyen körülmények között értelmezhető az a mai cikkünkben bemutatott szürreális helyzet, ahol 1,8 milliárd dollár értékű arany a tét.

Venezuela gazdag múltjának köszönhetően nagy mennyiségű aranytartalékkal rendelkezik, melynek egy részét külföldön tartja. Ám amikor 2020-ban a Londonban tartott készletet haza szerette volna vinni Maduro elnök, akkor a Bank of England megtagadta kérését. Az Egyesült Királyság központi bankja ugyanis azzal érvelt, hogy az Egyesült Királyság a 2019-ben alkotmányos puccsot végrehajtó Juan Guaidót ismeri el az ország legitim elnökének, így Maduro, és a Maduro által kinevezett jegybankelnök nem rendelkezhet az arany mozgatásáról.

Guaidót hosszas huzavona után 2023. januárjában hivatalosan is leváltották a Nemzetgyűlés ideiglenes elnöki posztjáról, most pedig Richard Lissack, a Maduro által irányított Venezuelai Központi Bank igazgatótanácsának ügyvédje szerint ez a feloszlatás kulcsfontosságú a benyújtott fellebbezés szempontjából, és a londoni bíróságnak figyelembe kell vennie az új venezuelai politikai helyzetet. Lissack szerint mivel a Guaido kormányt feloszlatták, ezért nemzetközi elismertsége már nem érvényes. Szerinte a bíróságnak el kell ismernie a venezuelai bíróságok által hozott döntéseket, és figyelmen kívül kell hagynia a Venezuelai Központi Bank átmeneti igazgatótanácsának érvényességét.

A furcsa politikai helyzet ugyanis azt eredményezte, hogy többek között a Venezuelai Központi Banknak is van egy puccsista vezetése, illetve egy Maduro-párti vezetése, és jogi csatározás folyik azt illetően, hogy kit illet az irányítás. Andrew Fulton, a Nemzeti Bank átmeneti (tehát ellenzéki) igazgatótanácsának ügyvédje azt állítja, hogy Maduro visszatérése a hatalomba nem befolyásolja a londoni bíróság döntését, hiszen ettől még az ad-hoc jegybank-vezetés kinevezése jogszerű volt, melynek folyományaként Maduro emberei nem rendelkezhettek a venezuelai aranyról.

Fulton szerint bár azóta ismét Maduro az ország nemzetközileg elismert elnöke, azonban a jegybank elnökségét a Guaido-adminisztráció akkor nevezte ki, amikor a nemzetközi közösség őt tekintette elnöknek, így a jegybanki kinevezések érvényesek és hatályosak, és azt az elnök személyének változása nem írja felül. Az Egyesült Királyság bírósága a következő hetekben fogja meghozni a döntését, mivel Maduro kormánya a fellebbezés mellett újabb pert készül indítani annak eldöntésére, hogy a Guaido-kormány feloszlatása után melyik fél jogosult hozzáférni az aranyhoz.