Mi az a blokklánc? Átfogó útmutató és jövőbeli alkalmazási területei

Blokklánc technológia jelentené az új internetet?

A blokklánc technológia vitathatatlanul zseniális találmány – egy személy vagy csoport víziója, akit Satoshi Nakamoto néven neveznek. De azóta túllépett a kiagyalóin és most mindenki azt kérdi: mi is az a blokklánc technológia?

Ledger Nano S - The secure hardware wallet

A digitális információ elosztásával – másolás helyett -, a blokklánc technológia megteremtette egy új típusú internet feltételeit. Eredetileg a digitális pénzre, a bitcoinra tervezték, de a techközösség újabb és újabb potenciális felhasználási területeket fedez fel.

A bitcoint sokan „digitális aranyként” emlegetik. Jelen pillanatban, a kriptopénz piaci kapitalizációja (beleértve többszáz más kriptopénzt is) közelít a 144 milliárd dollárhoz (2017. szeptember). És a blokkláncok más típusú digitális értéket is teremthetnek. Ahogy az internetet se (vagy az autódnál), úgy a blokklánc működését sem kell alaposan ismerni. Már egy alaptudás is elég ahhoz, hogy felfedezzük miért gondolják sokan forradalmi újításnak. Átfogó blokklánc technológiai bemutatónk közérthető és nem igényel szaktudást.

Mi az a blokklánc technológia?

A blokklánc a megvesztegethetetlen digitális főkönyve a gazdasági tranzakcióknak, amely nem csak pénzügyi tranzakciók nyilvántartására programozható, de voltaképp akármire, amely értékkel rendelkezik.
Don & Alex Tapscott, a Blockchain Revolution (2016) szerzői

Egy elosztott adatbázis

Képzeljünk el egy táblázatot, ami több ezer alkalommal lemásolásra kerül világszerte a számítógépes hálózaton. Képzeljük el, hogy ez a hálózat úgy lett tervezve, hogy szabályos időközönként frissíti a hálózatot és van egy generikus tudásod a blokkláncról.

A blokkláncon tárolt információ egy megosztott – és folyamatosan összeegyeztetett – adatbázisként létezik. Így használja a hálózatot, amelynek nyilvánvaló haszna van. A blokklánc nem kerül tárolásra egyetlen helyen se, ami azt jelenti, hogy a nyilvántartás valóban nyilvános és könnyen hitelesíthető. Nincs centralizált verziója az információnak, amelyet egy hekker korrumpálhatna. Milliónyi számítógépen van tárolva szimultán és az adathoz bárki hozzáférhet az interneten keresztül.

Hogy jobban megértsük a Google táblázatkezelővel vont blokklánc analógiát, érdemes elolvasni a következő szösszenetet egy blokklánc specialistától.

Blokklánc, mint Google Dokumentum

A hagyományos módja a dokumentumok megosztásának az, ha küldünk egy Microsoft Word dokumentumot egy fogadó félnek és megkérjük, hogy végezze el a szükséges módosításokat rajta. A probléma ezzel a forgatókönyvvel, hogy várnod kell egy visszaküldött másolatra mielőtt láthatnánk a változtatásokat. És ezért ki vagy zárva a szerkesztési folyamatból, addíg, amig a másik fél nem végez vele. Manapság így működnek az adatbázisok. Két tulajdonos nem tud ugyanazzal a nyilvántartással ugyanabban az időben dolgozni. Ez alapján járnak el a bankok is a pénzügyi egyenlegek és átutalások terén: rövid időre zárolják a hozzáférést (vagy levonnak az egyenlegből) mialatt az utalást végzik, majd frissítik a másik oldalt, majd újra megnyitják (vagy frissítik újra). A Google Dokumentumokkal (vagy Google Táblázatkezelővel) mindkét félnek hozzáférése van ugyanahhoz a dokumentumhoz egyazon időben, ami egyben az egyedüli változatát is jelenti a dokumentumnak és minden körülmények között látható mindkét félnek. Mint egy megosztott főkönyv, de helyette megosztott dokumentum. Az elosztott rész akkor válik fontossá, amikor a megosztás nem egy, de több emberre vonatkozik.

Képzeljük el mindazt a jogi dokumentumot, amit ilyen módon lehetne felhasználni. Ahelyett, hogy egymás között küldözgetnénk, elvesztve a verzióját egy dokumentumnak, szinkronizálás nélkül más verziókkal, miért ne lehetne minden üzleti dokumentum megosztott? Számos alternatívája a jogi dokumentumoknak lehetne ideális az ilyen típusú munkamegosztásra. Nincs szükséged blokkláncra dokumentumok megosztásához, de a megosztott dokumentumok analógiája erőteljesen érezteti a helyzetet.- William Mougayar, kockázati tőke tanácsadó, 4x vállalkozó, marketing stratéga és
blokktech specialista

Blokklánc tartóssága és megbízhatósága

A blokklánc olyan mint az internet, amely megbízhatóságra lett kihegyezve. Azzal, hogy megegyező adatblokkokat tárol a hálózaton, a blokkláncot…

  1. …nem felügyeli egyetlen személy sem.
  2. …nincs egyetlen meghibásodási pontja.

A bitcoint 2008-ban találták ki. Azóta a bitcoin blokklánc lényeges megszakítás nélkül működik. (Eddig a pillanatig, bármely bitcoinnal kapcsolatos felmerülő probléma hekkelés vagy rossz irányítás miatt következett be. Más szavakkal, ezek a problémák rossz szándék és emberi hiba miatt lépnek fel, az alapul szolgáló koncepcióban nincs hiba).

CEX.IO Bitcoin Exchange

Az internet önmagában már 30 éve megbízhatóan működik. Ez egy jó előjel a blokklánc technológiára nézve a tervezett fejlesztések tükrében.

Akármennyire is forradalminak hangzik, a blokklánc valójában egy mechanizmus, amellyel mindenkit az elszámoltathatóság legmagasabb fokára emelünk. Nincs több elfelejtett utalás, emberi vagy gépi hiba vagy átváltás, amely a résztvevő felek beleegyezése nélkül történik. Ezen felül, a legkritikusabb terület, ahol a blokklánc segítségünkre lehet, az a tranzakciók érvényességének biztosítása, még pedig úgy, hogy nem egy fő regiszterben tartja nyilván a tranzakciókat, de egy összekapcsolt és elosztott regiszterek hálózatán, amelynek részegységei egy biztonságos hitelesítési mechanizmuson keresztül van összekötve. – Ian Khan, TEDx előadó | Író | Technológiai futurista

Transzparens és megvesztegethetetlen

A blokklánc hálózat működése konszenzuson alapul, amely ezen felül minden tizedik percben leellenőrzi magát. Egyfajta digitális értékek önellenőrző ökoszisztémája, a hálózat összeegyeztet minden egyes tranzakciót, ami a tíz perces időközben történik. Ezen tranzakciók csoportjait nevezik „blokkoknak”. Két fontos tulajdonsága vezethető le ebből:

  1. Átlátható adat kerül fel a hálózat egészére, amelyek minden esetben publikusak.
  2. Megmásíthatatlan, ugyanis bármely apró egységét az adathalmaznak óriási mennyiségű számítási kapacitás felhasználásával lehet megváltoztatni mivel egy apró adat megmásítása is a teljes hálózat felülírását igényli.

Elméletben megmásítható. A gyakorlatban nagyon kicsi az esélye. A bitcoin rendszerének felügyelet alá vonása például egyet jelentene az értékének elpusztításával.

A blokklánc megoldja a manipuláció problémáját. Amikor ilyenről beszélek Nyugaton, az emberek azt mondják, hogy bíznak a Googleban, Facebookban és a bankjaikban. De a világ többi része nem igazán bízik az ilyen szervezetekben és vállalatokban – Elsősorban Afrikára, Indiára, Kelet-Európára és Oroszországra gondolok. Nem a helyeken van a lényeg, ahol az emberek meggazdagodhatnak. A blokkláncban rejlő lehetőségek ott a legnagyobbak, ahol ez a fokú bizalom még nem érte el a nyugati szintet.
Vitalik Buterin, az Ethereum kitalálója

Csomópontok (nodes) hálózata

Az úgynevezett „csomópontok” hálózata alkotja a blokkláncot.

Csomópont jelentése:

Blokkláncra csatlakoztatott számítógép, amely egy klienst használ tranzakció hitelesítési és közvetítési feladatokra. A csomópont rendelkezik a blokklánc másolatával, amely automatikusan letöltésre kerül a blokklánc hálózathoz való csatlakozás után.

Együtt egy erőteljes másodszintű hálózatot alkotnak, egy teljes terjedelmében eltérő manifesztációja az internet működésének.

Minden egyes csomópont rendelkezik adminisztrátori funkciókkal a blokkláncon és önkéntes alapon csatlakozik a hálózathoz (ilyen értelemben a hálózat decentralizált). Ugyanakkor minden egyes csomópont érdekelt a hálózatban való részvételben, amely nem más, mint a bitcoin jutalom megnyerésének esélye.

A csomópontok „bányásszák” a bitcoint, de a kifejezés kicsit félrevezető. A pontosság kedvéért: minden egyes csomópont versenyez a bitcoinokért számítógépes feladványok megoldásán keresztül. A bitcoin segítségével nyert a blokklánc technológia létjogosultságot. Mára az első és döntő felhasználási területét jelenti a technológiának.

A becslések szerint mára 1000+ bitcoinhoz hasonló kriptopénz létezik. Emellett a blokkláncon alapuló koncepciónak számos potenciális felhasználási területe áll fejlesztés alatt vagy már piaci bevezetés előtt.

A bitcoin ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkezik mint annó a faxgép. A kollektív faxgép előtt állunk. Képzeljünk el egy világot, ahol mindenki rendelkezik egy faxgéppel.
Larry Summers, korábbi amerikai pénzügyminiszter

A decentralizáltság ötlete

A blokklánc alapjában véve decentralizált technológia.

Akármi is történik rajta, az érinti a hálózat egészét. Egyes implikációi ebből erednek. Egy új mód a tranzakciók hitelesítésére, amely gyorsan kiválthatja a hagyományos kereskedési módszereket. A részvénypiaci ügyletek szimultán kerülhetnek végrehajásra a blokkláncon — vagy akár az adatnyilvántartás új formájává is válhat és hasonlóan a földnyilvántartáshoz, teljes mértékben publikus. Továbbá a decentralizáltság már ma is része a hétköznapoknak.

Számítógépek globális hálózata használja a blokklánc technológiát, hogy együttesen kezeljék a bitcoin tranzakciók adatbázisát. Azaz, a bitcoint a hálózat felügyeli központi felügyelet nélkül. Decentralizáció egyben azt is jelenti, hogy a hálózat felhasználótól felhasználóig (peer-to-peer) alapon működik. A kollektív kollaboráció ilyen formájának még csak a felszínét érintettük és a lehetőségek kimeríthetetlenek.

Úgy gondolom, hogy a decenralizált hálózatok jelentik a technológiai fejlődés új hullámát.
Melanie Swan, a Blockchain: Blueprint for a New Economy (2015) szerzője

Ki fogja használni a blokkláncot?

A blokkláncot, mint webes infrastruktúrát nem kell ismerni ahhoz, hogy hasznos legyen egy felhasználó életében.

Jelenleg a pénzügy jelenti a legkézenfekvőbb felhasználási terlületét a technológiának. Vegyük például a nemzetközi utalások területét. A Világbank becslése szerint 2015-ben a nemzetközi utalások összege meghaladta a 430 milliárd amerikai dollárt. Jelen pillanatban óriási az igény a blokklánc fejlesztőkre.

A blokklánc potenciálisan kiiktatja a közvetítőt az ilyen jellegű tranzakciókból. A számítógép használat elterjedése a grafikus felhasználói felület (GUI) megjelenésének tudható be, amelyet köznyelven csak asztali számítógépnek neveznek. Hasonlóan, a legelterjedtebb blokklánc GUI-k az úgynevezett tárca applikációk, amely segítségével a felhasználók bitcoinnal és más kriptopénzzel tudnak vásárolni a tárolás lehetősége mellett.

Az online tranzakciók szorosan kapcsolódnak a személyazonosság hitelesítés folyamatához. Könnyen elképzelhető, hogy a tárca applikációk megváltoznak a következendő években és a személyazonosság kezelés más típusai is részét fogják képezni.

Internetes személyazonosság és hírnév decentralizálttá válik. Az adat annak a tulajdona lesz, akihez tartozik.
William Mougayar, a The Business Blockchain: Promise, Practice, and Application of the Next Internet Technology (2016) szerzője

A blokklánc és a fokozott biztonság

A hálózaton elosztott adattárolás révén a blokklánc megszünteti a központilag ellenőrzött adattárolás kockázatait.

A hálózatának nincs központi sebezhető pontja, amit hekkerek ki tudnának használni. Az internet mai formája olyan biztonsági problémákkal rendelkezik, amelyről mindenki tud. Mindannyian a „felhasználónév/jelszó” rendszerben gondolkodunk amikor személyazonosság vagy források védelme kerül szóba. A blokklánc biztonsági módszerei titkosítási technológián alapulnak.

Ennek az alapja az úgynevezett nyilvános és privát „kulcsoknak”. A „nyilvános kulcs” (egy hosszú, véletlenül generált számsor) jelenti a felhasználó címét a blokkláncon. A hálózaton küldött bitcoinok kerülnek rögzítésre a hálózaton és tanusítják, hogy az adott bitcoin az adott címhez tartozik. A „privát” vagy „titkos kulcs” olyan mint egy jelszó, amit akkor ad meg a felhasználó, ha hozzá szeretne férni a bitcoinjaihoz vagy digitális forrásaihoz. A blokkláncon tárolt adatok megvesztegethetetlenek. Ez valóban igaz, de a digitális értékeid védelme a titkos kulcs védelmét igényli úgy, hogy kinyomtatod egy úgynevezett papíralapú tárcára.

Kétszintes hálózat

A blokklánc technológiával a web egy új működési felületet kap.

A felhasználók már most is tudnak tranzakciókat lebonyolítani egymás között — a bitcoin tranzakciók napi átlagos összege 2017-ben 1.5 milliárd USD/nap volt. A hozzáadott biztonsági szint révén a feltörekvő internetes vállalkozások a hagyományos pénzügyi intézmények privilégiumainak átvétele előtt állnak.

Goldman Sachs meggyőződése, hogy a blokklánc technológia óriási potenciállal rendelkezik a pénzügyi elszámolás és teljesítés optimalizálás terén és a technológiával elérhető globális megtakarítás évente elérheti a 6 milliárd amerikai dollárt.

2017 döntő lesz a blokklánc technológia számára. Számos blokklánc startup kezd el bevételt termelni – piacérett termékek létrehozása révén – vagy tűnik el a süllyesztőben mindörökre. Más szóval, 2017-as év lesz az az év, amikor többségbe kerül a blokklánc technológián alapuló termékek implementációja az eddig hangzatos piaci mantrák és szlogenek ismétlése helyett, ahol a blokklánc technológia csak egy ködbe vesző jótündér, ami egyik percről a másikra kámforrá válik. Természetesen, felhasználói szempontból ez nem lesz nyilvánvaló mivel a blokklánc technológia alapjában véve látatlanban teszi a dolgát – még úgy is, hogy közben a funkciói vállalkozások/magánszemélyek életét teszik kényelmesebbé/produktívabbá. Személy szerint pontosan tisztában vagyok a nagyszabású blokktechen alapuló megoldásokkal, amelyek nemsokára vagy 2017-ben napvilágot látnak. Ez az implementációs fázis, amit 2017 jelent, egy vízválasztó a blokklánc technológia elterjedésében, mivel segít betekintést nyújtani a szkeptikusoknak a funkcionalitásába ahelyett, hogy csak üres ígéretekkel halmozna el minket. –  George Howard, Brown University, Berklee College of Music docense és a George Howard Strategic alapítója

Blokklánc lenne az új Web 3.0?

A blokklánc segít az internetes felhasználóknak értéket teremteni és hitelesíti a digitális információkat. Milyen új üzleti alkalmazásai jelennek meg?

Az elosztott főkönyvek lehetővé teszik az egyszerűbb szerződések kódolását, amelyek akkor kerülnek végrehajtásra, amikor teljesülnek a meghatározott kondíciók. Ethereum egy nyílt forrású blokklánc projekt amelyet kifejezetten a blokklánc technológiában rejlő lehetőségek kiaknázására hoztak létre. Habár még kezdeti fázisában leledzik, az Ethereumnak potenciális esélye van arra, hogy magasabb, valóban világmegváltó szintre emelje a blokkláncot.

Az aktuális fejlettségi szintjén a technológia képes, hogy az okosszerződésekbe programozva egyszerű feladatokat hajtson végre. Például, egy származékos megbízás automatikusan kifizetésre kerül a bitcoin és a blokklánc technológia felhasználásával, ha teljesít bizonyos kondíciókat.

  • Közösségi gazdaság

Az Uber és AirBnB tündöklésével a közösségi gazdaság már bizonyított siker. Jelenleg azonban, azok a felhasználók, akik telekocsi szolgáltatást szeretnének használni, kénytelenek az Uber-re mint közvetítőre támaszkodni. A peer-to-peer fizetések engedélyezésével a blokklánc megnyitja az ajtót a felek közötti közvetlen interakció előtt — ez egy valóban decentralizált közösségi gazdaságot eredményezne.

Egy korai példa, az OpenBazaar, a blokkláncot használja, hogy peer-to-peer eBay-t hozzon létre. Tölts le egy applikációt a számítógépedre és máris kereskedni tudsz az OpenBazaar kereskedőivel anélkül, hogy tranzakciós költséget számolnának fel érte. A szabályok nélküli protokoll etikett azt jelenti, hogy a személyes hírnév még fontosabb az üzleti interakcióban, mint az eBayen.

  • Crowdfunding – közösségi finanszírozás

A crowdfunding oldalak, mint Kickstarter és Gofundme az úttörői a feltörekvő peer-to-peer gazdaságnak. Az ilyen oldalak népszerűsége azt indukálja, hogy a fogyasztók szeretnek direkt beleszólni egy termékek vagy szolgáltatás fejlesztésébe. A blokklánc ezt a beleszólást új szintre emeli, potenciális közösségi finanszírozott kockázati tőkealapokat kreálva (lásd ICO-k).

2016-ban, egy ilyen kísérlet során, az Ethereum-alapú DAO (Decentralized Autonomous Organization – decentralizált autonóm szervezet), hihetetlen tűnő $200 millió amerikai dollárt gyűjtött két hónap alatt. A résztvevők ún. „DAO tokeneket” vettek, amellyel kockázati tőkebefektetési okosszerződésekre szavazhattak (a szavazati erő arányos volt az általuk birtokolt DAO számával). Az ezt követő hekkelés viszont azt igazolta, hogy a projektek alapos kutatás nélkül lettek kivitelezve és ez egyben rányomta a projektre a bukás bélyegét. Ennek ellenére a DAO kísérlet azt sugallja, hogy a blokkláncban megvan a potenciál, hogy a „gazdasági együttműködés új paradigmájává” váljon, ahogy a 2017 sikerterméke, az elsődleges tokenkibocsátás is sugallja (ICO).

  • Kormányzás

Az eredmények teljes mértékű transzparenciájával és publikusságával, az elosztott adatbázis technológia teljes átláthatóságot vihet a választásokba vagy bármely közvélemény-kutatásba. Az ethereum-alapú okosszerződések segítenek a procedúra automatizálásában.

A Boardroom applikáció segítségével szervezeti döntéshozatal válik elérhetővé a blokkláncon. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vállalatirányítás teljes mértékben transzparenssé és hitelesíthetővé válik a digitális eszközkezelés és adatkezelés során.

  • Ellátási lánc audit

A fogyasztók növekvő érdeklődéssel szeretnék tudni, hogy a vállalatok által tett terméketikai nyilatkozatok hitelesek. Az elosztott főkönyvek egyszerű megoldást nyújtanak a termék életciklus feltérképezésére és a termékeredet hitelesítésére. Az átláthatóság blokklánc alapú dátum és helyszín időbélyeggel jár, például az etikusan bányászott gyémántok esetében – és ez egyben a vonalkódod, termékazonosítot is jelenti.

A brit Provenance ellátási lánc auditot kínál fogyasztási termékek széles skálájára. Az ethereum blokkláncon alapulú Provenance pilotprojekt garantálja, hogy a japán szusi éttermekben eladott haltermékek fenntarthatóan lettek előállítva az indonéz beszállítók által.

  • Adattárolás

Az adattárolás decentralizációja egyértelmű előnyökkel jár. Az adatok elosztása a hálózaton véd az adatvesztéstől és a hekkelésekkel szemben.

Az Inter Planetary File System (IPFS) segítségével könnyen felvázolható egy elosztott hálózat működése. Ahogy a bittorrent mozgatja az adatokat az interneten, az IPFS segítségével nincs szükség centralizált kliens-szerver kapcsolatra (pl. ha a jelenlegi webre gondolunk). Az internet struktúráját adó decentralizált honlapok segítségével potenciálisan felgyorsítható a fájltranszfer és a streaming idő. Ilyen fejlesztés nem csak kényelmi szempontokat szolgál. Szükséges a web jelenlegi túlterhelt tartalomszolgáltató rendszereinek frissítése is.

  • Predikciós piac

A közösségi alapon működő esemény valószínűség predikcióról bebizonyosodott, hogy magas fokú pontosságot mutat. A vélemények átlagolásával kiiktathatók az ellenőrizetlen tévhitek, amelyek eltorzítják a döntéshozatalt. Az olyan predikciós piacok, amelyek az esemény kimenetele alapján fizetnek, már most is elérhetők. A blokklánc egyenlő a „tömegbölcsesség” technológiájával, amely kétség kívül más alkalmazási területeket is meghódíthat a következő években.

Habár még béta verzióban van, a predikciópiaci alkalmazás, az Augur, a részvénykibocsátást valós idejű eseményektől teszi függővé. A résztvevők úgy kereshetnek pénzt, hogy a helyes előrejelzéseket jelentő opciókat vásárolják meg. Minél több részvényt vesz valaki a helyes előrejelzés függvényében, annál magasabb lesz a kifizetés. Kis forrással (kevesebb mint egy dollár), bárki kérdezhet illetve létrehozhat egy piacot az előrejelzett eredmény alapján és begyűjtheti az összes tranzakciós díj felét, amit a piac generál.

  • Szellemi tulajdonjog védelme

Köztudott, hogy a digitális információt végtelen számban lehet másolni – és egyben elosztani az internetnek hála. Ennek hatására a felhasználók kezébe egy aranybányányi szabadon felhasználható tartalom került. Ugyanakkor a szerzői jogdíjak haszonélvezői nem ilyen szerencsések és lassan elvesztik szellemi termékeik tulajdonjogát és kénytelenek pénzügyi károkat elszenvedniük. Okosszerződésekkel kivédhetők a szerzői jogsértések és egyben automatizálhatók a kreatív tartalmak online adásvétele is kiiktatva a jogtalan fájlmásolást és redisztribúciót a képletből.

Mycelia a blokkláncot használja, hogy egy peer-to-peer zenedisztribúciós rendszert építsen ki. A brit énekes, dalszerző Imogen Heap hozta létre a Mycelia-t, amely segítségével a zenészek egyenesen a fogyasztóknak adhatnak el zeneszámokat, licencelszerződést köthetnek a producerekkel és feloszthatják a jogdíjakat a zeneszerzők és a zenészek között – mindezek a funkciók automatizálva lettek az okosszerződés segítségével. A blokklánc tulajdonsága egyben, hogy kriptopénz összegek töredékét (mikrofizetések) is képes feldolgozni.

Mi az IoT? Hálózat által felügyelt elektronikus eszközök egyes típusát jelenti – például a raktár levegő hőmérsékletének felügyelete. Az okosszerződések segítségével automatizálható a zárt rendszerek felügyelete. Az IoT a szoftverek, szenzorok kombinációja ahol a hálózat gondoskodik a tárgyak és készülékek közötti adatforgalomról. Az eredmény: rendszerhatékonyság és költségmegtakarítás.

A legnagyobb gyártók és telekommunikációs cégek már most ölre mennek a jövőbeli IoT dominancia kivívásáért. Gondoljuk csak a Samsung, IBM és AT&T trióra. Ezen pionír vállalatok IoT készülékei már a mechanikus részek predikción alapuló karbantartásától, az adatelemzésen át egészen a tömegautomatizálási rendszerek menedzsmentjéig felelni fognak.

  • Lokális mikrohálózatok

A blokklánc technológia segítségével adni és venni lehet a megújuló energiát, amit lokális mikrohálózatok generálnak. Amikor a napelemek extra energát termelnek, az ethereum-alapú okosszerződések automatikusan újraosszák azt. Hasonló típusú okosszerződéseken alapuló automatizációnak számos más alkalmazása lesz miután az IoT átkerül garázskísérleti stádiumból a főáramlatba.

A Brooklynban bejegyzett Consensys egyike azoknak a globális vállalatoknak, amely alkalmazások tárházát fejleszti az Ethereum platformra. Az egyik partnerségben fejlesztett projektjük, a Transactive Grid, amelyet az elosztott energiahálózati céggel, a LO3-al közösen fejlesztenek. A projekt már aktív és ethereum okosszerződéseket használ a mikrohálózati energia újraosztásának felügyeletére. Ez az úgynevezett „intelligens hálózat” egy korai előfutára az IoT-ban rejlő potenciálnak.

  • Személyes adat kezelése

Nyilvánvaló, hogy hatékonyabb adatvédelmi politikára van szükség az interneten. A személyazonosság hitelesítése jelenti a sarokkövét az online pénzügyi tranzakcióknak. Az adatvédelem területén lappangó biztonsági kockázatok azonnal kiütköznek például az e-kereskedelem területén. Az elosztott főkönyvek az online személyazonosítás gyorsabb, biztonságosabb és egyszerűbb procedúráját kínálják, nem beszélve a személyes dokumentumok papírmentesítéséről. A személyes adat védelme egyben fontos az online kommunikáció terén egy közösségi gazdaságban. A jó hírnév (értékelés) lesz mindenek felett, a legdöntőbb követelménye az online tranzakcióknak.

A digitális személyazonossági szabványok fejlesztése kiemelkedően összetett feladat. A technikai kihívások mellett egy egyetemes online személyazonssági megoldás magas fokú együttműködést követel a privát és a kormányzati szféra döntéshozóitól. Emellé jön nehezítő tényezőként a különböző országok jogi útvesztője. Az e-kereskedelemben történő biztonságos tranzaktálás jelenleg kizárólag az SSL hitelesítésre hagyatkozik (a kicsi zöld lakat). A Netki egy olyan startup, amely SSL-szabványt szeretne létrehozni a blokkláncon. Nemrégiben $3.5 millió dollárnyi kockázati tőkét sikerült összegyűjteniük.

  • AML és KYC

A pénzmosás elleni (anti-money laundering – AML) és ‘ismerd az ügyfeled’ (know your customer – KYC) gyakorlatoknál szintén potenciálisan felhasználható a blokklánc. Jelenleg a pénzügyi intézményeknek munkaintenzív többlépcsős eljárást kell alkalmazniuk minden egyes új ügyfelüknél. A KYC költségek csökkenthetők lennének egy intézményen felüli ügyfélhitelesítés keretében miközben a monitoring és az elemzés hatékonysága is nőne.

A Polycoin nevű startupnak van egy AML/KYC megoldása, amely az ügyféltranzakciók elemzését igényli. Azok a tranzakciók amelyeket gyanúsnak talál az algoritmus a megfelelőségi tisztviselő asztalán kötnek ki. Egy másik startup, a Tradle egy úgynevezett Trust in Motion (TiM) applikációt fejleszt. Úgy lett karakterizálva, mint a „KYC Instagrammja”, a TiM segítségével kulcsfontosságú dokumentumokról lehet pillanatképet készíteni (útlevél, közmű számla stb.). Miután hitelesítésre került a bank által, az adatot kriptografikus módon a blokkláncon tárolják.

  • Adatkezelés

Ma, a privát adatok megosztásáért cserébe használhatjuk a közösségi média (mint a Facebook) platformjait. A jövőben a felhasználók kereskedni tudnak az adataikkal, amelyet az online aktivitás generál. Mivel a bitcoin és kriptopénzek könnyen feloszthatóak töredékösszegekre, nagy eséllyel ezek lesznek a mikrofizetések fizetőeszközei.

A MIT Enigma projektje abból a feltételezésből indul ki, hogy a felhasználói adatok védelme jelenti az előfeltételét a személyes adat piacának kialakulásához. Az enigma kriptografikus technikákat használ, hogy felossza az egyéni adatokat a node-ok (csomópontok) között miközben masszív számításokat is végez az adatcsoport egészén. Az adatok fragmentációja méretezhetővé teszi az Enigmát (szemben azokkal blokklánc megoldásokkal, ahol az adat minden csomóponton másolásra kerül).

  • Földregiszter

Mint nyilvánosan hozzáférhető főkönyvek, a blokkláncok bármi fajta nyilvántartás kezelésére hatékonyan használhatók. Az ingatlanok tulajdonosi hovatartozására egyaránt. Az ilyen adatlapok sokszor csalás és hamisítás tárgyát képezik miközben drága és munkaerőintenzív az adminisztrációjuk.

Jópár ország kezdett bele blokklánc alapú ingatlantulajdonosi nyilvántartás kialakítására. Honduras volt az első, amely 2015-ben bejelentette ilyen jellegű kezdeményezését, bár a projekt jelenlegi állása tisztázatlan. Az elmúlt évben a Grúzia együttműködési szerződést írt alá a Bitfury céggel blokklánc alapú ingatlannyilvántartás létrehozására. Hernando de Soto, a jól ismert közgazdász és tulajdonjogi aktivista, tanácsadóként fogja a projektet felügyelni. A legfrissebb, hogy Svédország is bejelentette, kísérletezni kezdett a blokklánc alapú ingatlan nyilvántartás bevezetésével.

  • Részvénykereskedelem

A részvénykereskedelem terén a remélt hatékonyság és profitnövekedés játszik szerepet. A peer-to-peer tranzakciók végrehajtásakor a megerősítés szinte azonnali (szemben a három napos elszámolási intervallummal). Potenciálisan azt jelenti, hogy a közvetítők – mint elszámolóházak, auditorok és forrásbiztosítok – kikerülnek a procedúrából.

Számos részvény és árútőzsde kísérletezik blokklánc alapú alkalmazásokkal, beleértve az ASX-t (ausztrál tőzsde), a frankfurti tőzsdét és a JPX-t (japán tőzsde). A legnagyobb szereplő a piacon a Nasdaq Linq, amely privát piaci kereskedelemre lett kitalálva (általában IPO előtt álló startupok és befektetők számára). A Chain blokklánc technológiai vállalattal közösen a Linq 2015-ben bejelentette az első ilyen sikeres részénykereskedelmet.

blokklánc