Portré: Nick Szabo
Kriptográfus, tudós, blogger, tiszteletbeli egyetemi professzor. A blokklánc, a kriptovaluta és az okos szerződések úttörője. Nevéhez fűződik a Bit gold létrejötte, ami a bitcoin egyik előfutára, valamint ő fejlesztette ki az okos szerződések koncepcióját, évekkel az Ethereum születése előtt. (2015-ben az Ethereum Szabo névre keresztelte az ether egyik alegységét.) Magyar származásáról kevés a hiteles információ. A New York Times újságírójának egy beszélgetés során azt mondta, hogy az apja a kommunisták ellen harcolt az 50-es években, a későbbiekben pedig az USA-ban telepedett le; fia, Nick már ott született.
Publikáció
Nick Szabo írásai mind a saját blogján, mind a Satoshi Nakamoto Intézet honlapján megtalálhatóak. Előbbit 2005-ben indította útjára. 350 darab blogbejegyzést tartalmaz, amik olyan témákkal foglalkoznak, mint a magánszféra kérdése, a pénz eredete, adatvédelem, politika, történelem, robotika, globális felmelegedés,…. és természetesen kriptovaluta.
1998-ban Szabo kifejlesztett egy mechanizmust a decentralizált digitális valutára, amit Bit gold-nak nevezett el. Ennek lényege a proof of work blokklánc, időbélyegeket és digitális aláírásokat használva.
A Bit gold filozófiájáról:
“Összefoglalva, az összes pénznem, amit az emberiség valaha is használt, megbízhatatlan volt ilyen vagy olyan szempontból. Ez a megbízhatatlanság számos módon megnyilvánul, a hamisítástól a lopásig, de vélhetően a legártalmasabb ezek között az infláció. A Bit gold egy soha nem látott biztonsággal rendelkező pénz lehet ezekkel a veszélyekkel szemben.”
És néhány gondolat arról, hogy miért tartott ilyen sokáig:
“Csak néhányan olvastak a Bit gold ötletéről, annak ellenére hogy már 1998-ban jelen volt, de ez elkerülte a nyilvánosság figyelmét egészen 2005-ig.”
”A bitcoin nem kriptográfiai tulajdonságok listája, hanem egy bonyolult rendszere a matematikai bizonyításoknak és protokollok követésének, ami nagyon népszerűtlen cél volt.”
“Jómagam, Wei Dai és Hal Finney voltunk az egyetlenek (Dai esetében az ő ötletéhez kapcsolódva), akik támogatták az ötletet annyira, hogy ez jelentős mértékben fejlődjön, egészen Nakamoto felbukkanásáig (feltételezve, hogy Nakamoto nem igazán Finney vagy Dai). Azonban csak Finney és Nakamoto voltak annyira elhivatottak, hogy megvalósítsák az elképzelést.”
A Satoshi Nakamoto Intézetet 2013-ban alapította Michael Goldstein, Daniel Krawisz és Pierre Rochard. Céljuk a kripto anarchisták és Cypherpunk mozgalom (aminek a bitcoin is szerves része) tradícióinak megőrzése, ezenkívül:
“Elkötelezettek vagyunk a legjobb irodalom, ötletek és kódok gondozására és közlésére, a technológia hatalmáról a szabadságért folytatott küzdelmünkben” – Pierre Rochard.
Az SNI oldalán Nick Szabon kívül többek között Hal Finney, Daniel A. Nagy, David Chaum és Julian Assange írásai is megtalálhatóak.
Nick Szabo a médiaszereplő
A Twitteren 2014 óta van jelen. Napi szinten tweetel, és ahogy a blogján is, itt is rengeteg témával foglalkozik; híreket, cikkeket, statisztikákat, tanulmányokat közöl, válaszol a kommentelőknek, eszmecseréket folytat a kriptovilág olyan neveivel, mint például Vitalik Buterin (Ethereum).
Interjúkat ritkán ad, azonban Tim Ferriss entrepenőrnek sikerült egy hosszabb beszélgetésre invitálnia a Tim Ferriss Show podcastjához.
A műsorban, arra a nagyon is aktuális kérdésre, hogy lehetséges-e a kormányzati szerveknek a kriptovalutát szabályoznia, Nick Szabo ezt válaszolta:
“Nos, a másolatok megtalálhatóak a világ minden pontján. Ezektől sosem fognak tudni megszabadulni. Mindig is meglesz a tranzakciók története és folytatása. Ebben az értelemben nagyon nehéz lesz ezt szabályozni. Vannak azonban olyan területek, ahol ez könnyebben fog menni, mint például a pénzek átváltása bitcoinra és fordítva esetében. Ezek még mindig központosított tőzsdéken keresztül zajlanak, ahol irányíthatóvá és kockázatossá válhatnak a tranzakciók, a harmadik fél ugyanis biztonsági résekkel van tele. Szóval, ha bitcoint szeretnél kivenni, berakni, ezt pont ott teszed, ahol a legtöbb lopás, hackertámadás történt.”
A blogon, Twitteren és podcaston kívül az internet egyéb pontjain is találkozhatunk Nick Szaboval. Több bitcoinos, blokkláncos konferencián is tartott előadást, ezekből részletek a videómegosztó portálokon nézhetőek meg.
Rejtvény
A kripto világa rengeteg izgalmas rejtvényt kínál az érdeklődőknek, ezek között a legismertebb fejtörő Satoshi Nakamoto titokzatos személye vagy személyei. A régóta zajló ‘Ki is az a Satoshi’ nyomozás Nick Szabot is kérdőre vonta.
Ennek egyik résztvevője volt az Aston Egyetem (Birmingham, Anglia). Az intézmény igazságügyi nyelvész karának 40 végzős hallgatóból álló csoportja ‘Project Bitcoin’ fedőnéven látott munkához. A csapat Satoshi fehér papírját és azon 11 személy írásait vizsgálta – nyelvi hasonlóságok után kutatva – akiket rendszeresen a papír lehetséges szerzőjeként említenek. Kutatásuk eredményét 2014 tavaszán hozták nyilvánosságra. Dr. Jack Grieve, a projekt vezetője:
“Szabo írásai és a bitcoin papír közötti nyelvi hasonlóságok száma különös, a többi lehetséges szerzőé meg sem közelítette ezt az adatot. Biztosan állíthatjuk, hogy azon személyek közül, akiket rendszeresen a lehetséges írók közé sorolnak, Nick Szabo a papír fő szerzője, bár nem zárhatjuk annak lehetőségét sem, hogy mások is közreműködtek benne.”
Egy másik próbálkozás Nathaniel Popper nevéhez fűződik. Popper a New York Times újságírója, a “Digital gold” című könyv szerzője. A könyvben a bitcoin és a virtuális valuták történetével foglalkozik. Ennek írása során jutott el Szabohoz, akivel személyesen is találkozott 2014-ben egy bitcoinnal kapcsolatos rendezvény során. Erről így ír:
“Rendkívül tartózkodó volt és kitért azon kérdések elől, hogy hol élt és dolgozott, de bosszússá vált, amikor megemlítettem amit az interneten terjesztenek róla – beleértve hogy jogot tanított a George Washington Egyetemen – és azt a véleményt, miszerint ő a bitcoin megalkotója.
‘Nos, ezt annak a reményében mondom hogy végre tiszta vizet öntsünk a pohárba’, mondta fanyarul. ‘Nem vagyok Satoshi és nem vagyok egyetemi professzor. Valójában sosem voltam az.’
A társalgás hevessége kicsit lecsillapodott, amikor a bitcoin szoftverjébe épített bonyolult kódok és titkosítások eredetéről kérdeztem és arról a néhány emberről, akik rendelkezhettek olyan szakértelemmel, hogy össze is tudják rakni ezeket. Szabo említést tett a Bit goldról, ami ugyanazokkal az akkor még ismeretlen koncepciókkal foglalkozott, mint például a biztonságos tulajdon címek és a digitális időbélyegek, amik a bitcoint lehetségessé tették.
‘Egy sor párhuzam létezik’, mondta nekem. ‘Azt gondolom, hogy az ok ami miatt az emberek ezt a címkét akasztják rám, az a biztonságos tulajdon címek és a Bit gold. Olyan sok párhuzam van ezek és a bitcoin között, amit máshol nem találsz.’
Amikor arról kérdeztem, hogy szerinte Satoshi ismerte-e a munkáját, Szabo azt válaszolta, hogy megértette a spekulációkat a saját szerepét illetően.
‘Csak annyit mondok, hogy vannak párhuzamok és ezek furcsának tűnnek nekem és furcsának tűnnek másoknak is.’
A vacsora megkezdődött, megszakítva a társalgást és én soha többé nem kaptam még egy esélyt, hogy beszéljek vele.“
Tervek
2017 őszén ‘Scaling Bitcoin’ címmel rendezett konferenciát a Stanford Egyetem. Az eseményen Nick Szabo és Elaine Ou (Stanford) bemutatták közös projektjüket, amely a bitcoin blokkláncát rádióhullámokon keresztül futtatná. Ez jelenleg tesztelés alatt áll. Az ötlet nem új keletű; 2013-ban a ‘Kryptoradio’ nevű projekt Finnországból közvetítette a bitcoin blokkláncának adatait a DVB-T (Digital Video Broadcasting – Terrestrial) rendszerén keresztül.
A konferencia teljes anyaga a Scaling Bitcoin honlapján található meg.
Referencia:
Nick Szabo: Bit gold (Unenumerated, 2008)
Nick Szabo: Bitcoin, what took ye so long? (Unenumerated, 2011)
Researchers uncover likely author of original Bitcoin paper (az Aston Egyetem honlapja, 2014)
Nathaniel Popper: Decoding the Enigma of Satoshi Nakamoto and the Birth of Bitcoin (The New York Times, 2015)
The Quiet Master of Cryptocurrency – Nick Szabo (Tim Ferriss Show, 2017)
Jamie Redman: Bitcoin and Weak Frequency Signals (news.bitcoin.com, 2017)
