10 intézményi befektető kezében összpontosul az amerikai részvénypiac negyede

Reggel megjelent egy érdekes cikk a Financial Times-on, ami azt állítja, hogy a nagy amerikai intézményi befektetők, mint a BlackRock, a Vanguard, a State Street, a Fidelity és a Capital Group tehetnek az értékpapír piaci volatilitásról és a brutális valóságtól elrugaszkodott részvény árfolyamokról.

Egy tanulmány szerint az ezermilliárd dolláros vagyonokat kezelő intézmények rendszerszintű veszélyt jelentenek a globális pénzpiacokra és a bankokhoz hasonlóan ajánlott lenne szigorúbb szabályozásokat kivetni rájuk.

1980-ban a 10 legnagyobb intézményi eszközkezelő együttesen még csak az amerikai részvénypiacok ~6%-át birtokolták, mára ez az arány megnégyszereződött és elérte a 25%-ot. Ilyen magas arányú koncentráció pedig hozzájárul a torz árfolyamok kialakulásához és növeli a volatilitást, különösen az olyan globális válságok idején, mint a koronavírus miatt bevezetett gazdaságkorlátozó intézkedések.

Az FT azt is megemlíti, hogy amíg a kisebb alapkezelők egymással szemben kereskednek és végső soron megfelelnek a piacok ‘zero-sum game’ teóriájának, addig a nagyok piaci aktivitás masszívan korrelál egymással.

“A vezető intézmények nagyobb volumenekkel kereskednek és nagyobb hatással vannak a részvényárakra. A nagy intézmények kereskedési aktivitása megmagyarázza azok volatilitásra gyakorolt hatását” – állítják a tanulmány készítői.

Állításuk szögest ellent mond a BlackRock eszközkezelő tanulmányának, amiben kihangsúlyozták, hogy a tőzsdén kereskedett alapok nem hogy torzítanák, de még hatékonyabbá is teszik a befektetési eszközök árfelfedezését a részvénypiacokon.

A Vanguard is szkeptikusan állhat a tanulmány végkövetkeztetéseihez. A világ második legnagyobb eszközkezelőjének tanulmánya szerint nincs “ok-okozati kapcsolat” a nagy emelkedéseket felmutató indexkövető alapok és a részvénypiaci volatilitás között.

A Vanguard szerint: “Az indexalapok portfóliókezelési tevékenységének tulajdonítható kereskedési volumen az Egyesült Államokban kevesebb, mint 5%. Noha az indexalapok növekedtek, a kereskedési tevékenység minimális.”

Az ellentettjét állító jelentés megvizsgálta az 1980 és 2016 közötti részvénypiaci mozgásokat, és megfigyelték, hogy azokat a részvényeket, amiket magasabb arányban birtokolták a top eszközkezelők, azok a piaci felfordulások idején nagyobb eséseket kellett, hogy elszenvedjenek.

“A befolyásuk a részvényárakra jóval nagyobb, mint egy csoport kisebb intézmény ugyanakkora eszközmennyisége esetén,” írta John Sedunov, a tanulmány egyik készítője.

A magnitúdókkal kisebb kriptopénz piacokkal szemben az egyik legkomolyabb kritika, hogy a hagyományos piacokhoz képest vadul spekulatív, ahol a piaci manipuláció (pump and dump sémák, a legfrissebb DeFi hozamvadász spekulációk) mindennapos dolog. Habár a tanulmány az eszközkezelők hatásáról a részvény árakra egy szóval sem említ piaci manipulációt, de azért felmerül a gyanú, hogy ha ilyen hatásuk van az árfolyamokra csak a méretük miatt, akkor nincs-e a háttérben több is, mint ‘elefántok a porcelánboltban’ eset?