2025-re 2 millió új munkahelyet teremthet a kiterjesztett valóság

Az Európai Bizottság szerint a “kiterjesztett valóság” – azaz a virtuális világokat a valóvilággal összekapcsoló technológia – 2025-re akár 2 millió új munkahelyet is teremthet, ennek kb. 43%-át Európában.

Az Európai Parlamenthez benyújtott dokumentumában a Bizottság azt a tervét terjesztette elő, hogy a Web 4.0 és a metaverzum terén “világelsők” legyenek.

Mi a különbség a virtuális valóság (VR) és a kiterjesztett valóság (AR) között?

Mivel viszonylag új keletű dolgokról van szó, a hétköznapi ember azt is hihetné, hogy a két fogalom egymás szinonimája, azonban ez nem így van.

Amikor felveszünk egy VR szemüveget, belekerülünk abba a virtuális térbe/arra a virtuális helyre, ahol az adott játék vagy alkalmazás „játszódik”, és teljesen kizárjuk a valóságos világot. Ezzel szemben a kiterjesztett valóságban ugyanabban a térben maradunk és ebbe a térbe vetítődnek bele valóságban ott nem lévő elemek.

Gondoljunk csak a Pokémon GO alkalmazásra, mely tökéletes példája a kiterjesztett valóságnak. Emberek milliói sétálgatnak az utcán világszerte Pokémonokra vadászva, miközben mobiltelefonjuk képernyőjén egy térképet látnak arról a helyről, ahol éppen tartózkodnak – itt-ott egy különleges virtuális állatkával kiegészítve. Tehát a játék során a felhasználónak fizikailag kell mozognia és felfedeznie a környezetét ahhoz, hogy az alkalmazáson belül elkaphassa a különböző pokémonokat.

Fenekestül felforgatja a világot ez az új technológia

“A foglalkoztatásra gyakorolt hatás várhatóan igen jelentős lesz” – jegyezte meg az Európai Bizottság, kiemelve, hogy 2025-ig várhatóan további 1,2-2,4 millió munkahely jön létre közvetlenül vagy közvetve más ágazatokban.

A Bizottság elmondása szerint a metaverzum körüli innováció nagy része az Egyesült Államokban, Kínában és Dél-Koreában zajlik. “Ezekkel az országokkal ellentétben az EU-ban nincsenek olyan technológiai óriások, amelyek a következő évtizedben a virtuális világok fejlesztésére irányuló beruházások élére állnának” – tették hozzá.

Az európai AR/VR-piaci tevékenység nagy része a játékokra, a médiára és a szórakoztatásra összpontosít, de teret kapnak más iparágak is, beleértve a kiskereskedelmet, az egészségügyet, a hadsereget és a védelmet, valamint a gyártást.

Eljött a Web 4.0 ideje, melynek élére Európa szeretne kerülni

Európa ma ringbe száll, hogy világelső legyen a Web 4.0 és a virtuális világok terén”mondta Thierry Breton, a belső piacért felelős európai biztos.

“Európa rendelkezik mindazzal, ami ahhoz szükséges, hogy a következő technológiai átmenet élére álljon: innovatív startupok, gazdag kreatív tartalom, ipari alkalmazások, erős globális szabványalkotó szerep, valamint innovációbarát és kiszámítható jogi keretek” – tette hozzá Breton.

A Bizottság összesen 10 intézkedést javasolt ennek elérése érdekében, többek között a virtuális világokra szakosodott tehetségek bevonzását a régióba, szabályozási kereteket az újszerű ötletek tesztelésére, valamint globális szabványok kidolgozását az interoperábilis metaversenyek számára.

A Bizottság azt is elmondta, hogy az ilyen kiterjesztett valóságon alapuló eszközök által lehetővé tett virtuális világok egyike azon technológiáknak, amelyek lehetővé teszik a világháló “következő generációját” – a Web 4.0-t –, ahol a fizikai és digitális tárgyak valós időben, virtuális környezetben találkoznak.

“Egy jelentős technológiai átmenet, a Web 4.0 kezdetén állunk. A virtuális világok a Web 4.0 fontos eszközei, amelyek lényegesen forradalmasíthatják az emberek mindennapi életét, és számos üzleti és ipari ökoszisztémában lehetőségek széles skáláját nyithatják meg” – áll a közleményben.

A dokumentumban nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy ezen technológia felhasználásával hatalmas sikereket és előrelépéséket lennének képesek elérni szinte bármelyik iparágban. A virtuális világok segítségével például sebészeket képezhetnek ki bonyolult orvosi eljárásokra. Vagy a “digitális iker” elgondolás megvalósításával lemásolhatják, és ezzel megőrizhetik a kulturális örökség részét képező épületeket. Mi több, még arról is szót ejtettek, hogy különböző 3D-s modellekkel a globális felmelegedés problémájának megoldásához is közelebb juthatnának.