50 éve nem nyúltak hozzá: Vajon reális még az USA aranytartaléka?
Az amerikai államadósság rekordokat dönt, az arany ára soha nem látott magasságban – és egy régi ötlet hirtelen új értelmet nyer: mi lenne, ha az USA újraértékelné az 50 éve változatlan áron lévő aranytartalékát? A cél ezzel pedig nem más, mint egy stratégiai bitcoin tartalék létrehozása vagy az adósságteher enyhítése lenne.
Az Egyesült Államok államadóssága már meghaladja a 37 billió dollárt, miközben az arany ára rekordmagasságba, unciánként 3400 dollár fölé emelkedett. Ez az összefüggés újraélesztette azt az évtizedek óta motoszkáló gondolatot, hogy az amerikai aranytartalékot – amit ma is 1973-as áron tartanak nyilván – a valós piaci értékének megfelelően kellene újraértékelni.
A Fort Knox aranya
Az Egyesült Államok rendelkezik a világ legnagyobb hivatalos aranytartalékával. Összesen 261,5 millió unciát birtokol, ennek döntő része a híres Fort Knox katonai támaszponton található. A különlegesség az, hogy ezt az óriási mennyiséget a még mindig unciánként 42,22 dolláros áron tartják nyilván, amely 1973 óta nem változott. Így a tartalék könyv szerinti értéke 11 milliárd dollárt tesz ki.
Ezzel szemben a jelenlegi piaci árakon számolva ugyanez az aranykészlet több mint 750 milliárd dollárt érne. Ez az óriási és eddig kihasználatlan vagyon indította el újra a vitát a gazdasági és politikai döntéshozók körében arról, hogy megérett-e az idő az újraértékelésre.
Az USA aranyának újraértékelése
A Federal Reserve nemrég kiadott kutatási új szintre emelte a vitát. A tanulmány azt mutatja be, hogyan használták fel más országok az aranytartalékaikat pénzügyi forrásként anélkül, hogy fizikailag eladták volna azokat. Az ebben említett országok között szerepel Németország, Olaszország, Libanon, Curacao és Szent Márton-sziget, valamint Dél-Afrika, amelyek mindegyike újra tudta értékelni aranytartalékait.
Az aranytartalék újraértékelése elméletben egyszerű lépés lenne: a régi, alacsony árfolyamon nyilvántartott aranytanúsítványokat visszavonnák, és a jelenlegi piaci áron újakat bocsátanának ki. Az így keletkező értékkülönbözetből egyszeri, jelentős bevételhez jutna az állam elkerülve azt, hogy akár csak egy uncia aranytól is megválljon.
A Fed tanulmányában utal egy amerikai szenátor javaslatára, aki szerint a különbözetből származó bevételt egy stratégiai bitcoin tartalék létrehozására kellene fordítani. Ezt az elképzelést Donald Trump volt elnök is támogatja. Egy ilyen digitális tartalék fedezetet nyújthatna a dollár értékcsökkenése ellen, és új pénzügyi, illetve geopolitikai mozgásteret adhatna az Egyesült Államoknak.
A stratégiai bitcoin tartalékok ötlete nem újdonság az Egyesült Államokban. Texas állam történelmet írt a kriptovilágban, ugyanis létrehozta az Egyesült Államok első államilag finanszírozott, önálló bitcoin tartalékát. Az állam célja ezzel, hogy a bitcoint új típusú stratégiai vagyonelemként illesszék be Texas eszközportfóliójába – éppúgy, ahogy korábban földet vagy aranyat vásároltak.
Milyen kockázatk léphetnek fel?
Persze mint mindennek, ennek is megvannak a maga kockázatai A kritikusok szerint az újraértékelés burkolt pénznyomtatást jelentene, ami növelheti a pénzkínálatot és fokozhatja az inflációt.
A történelem is intő jel lehet. 1934-ben Franklin D. Roosevelt aranyreformja élesen megnövelte a pénzkínálatot, és gyakorlatilag a kincstár kezébe adta a monetáris politika irányítását, ezzel háttérbe szorítva a Fed szerepét. A jelenlegi feszült politikai légkörben – különösen a Fehér Ház és a Fed közötti viszonyban – egy ilyen lépés komoly politikai ellenállást váltana ki, amelyre a piacok is hevesen reagálnának.
Bár a Fed kutatása új fényt vetett a lehetőségre, a hivatalos álláspont továbbra is elutasító. Scott Bessent pénzügyminiszter már márciusban kijelentette, hogy „nem értékelik újra az aranyat”. Ez is mutatja, mennyire érzékeny és politikailag kockázatos lenne egy ilyen radikális lépés, így Fort Knox kapui továbbra is zárva maradnak – egyelőre.