Újra az arany lehet a pénzügyi világ menedéke?
Miközben a világ figyelme a geopolitikai konfliktusokra és inflációra irányul, egy csendes, de jelentős átrendeződés zajlik a globális pénzügyi rendszer mélyén. Az amerikai állampapírok, amelyek évtizedeken keresztül a biztonság szimbólumai voltak, ma már nem tekinthetők megingathatatlan bástyának. Ezzel párhuzamosan az arany újra a figyelem középpontjába kerül – nem csupán befektetésként, hanem a monetáris biztonság egyik – utolsó? – kapaszkodójaként.
A bizalom megingása és a dollár szerepének újraértékelése
Az Egyesült Államok külpolitikai döntései – mint a szankciók, jegybanki tartalékok befagyasztása vagy a SWIFT rendszer geopolitikai fegyverként való használata – olyan hatásokat indítottak el, amelyeket korábban csak marginális hangok fogalmaztak meg. A dollár hosszú ideje betöltött globális tartalékvaluta-szerepe mára kérdésessé vált sok ország szemében. Az a felismerés, hogy a világ első számú valutája „fegyverré válhat”, sok nemzetet arra sarkalt, hogy csökkentse a dollárhoz való kötöttséget, és alternatív megoldások után nézzen.
Az arany ebben a helyzetben új értelmezést kapott. Míg korábban leginkább a befektetők eszköze volt, mára a központi bankok is egyre nagyobb volumenben vásárolják. A 2022-es évtől kezdődően rekordközeli mennyiségű arany került a nemzeti tartalékokba világszerte – ennek mozgatórugója pedig nem spekuláció, hanem egy mélyebb, rendszerszintű bizalomvesztés.
A központi bankok aranyvásárlási trendje 2010-2024 között. Forrás: World Gold Council
A BRICS stratégiája: nem új valuta, hanem új elszámolási rendszer
Bár sokan egy BRICS-közös valuta bevezetéséről spekulálnak, a valóság árnyaltabb. A szövetséghez tartozó országok – köztük Kína, Oroszország és India – jól tudják, hogy saját fiat valutáik sem élveznek egymás között teljes körű bizalmat. Ezért inkább egy olyan elszámolási rendszer kialakításán dolgoznak, amelyben az ügyletek részben aranyfedezettel, részben helyi devizákból álló kosárral zajlanának. Ez nem váltaná le azonnal a dollárt, de határozott lépés lenne annak megkerülésére.
Az egyik meghatározó fordulópontot az jelentette, amikor az Egyesült Államok a szankciók részeként befagyasztotta az orosz központi bank külföldön tárolt devizatartalékait. Ez sok ország számára világos figyelmeztetés volt: a dollár nemcsak pénzügyi eszköz, hanem politikai kockázat is lehet. Az arany viszont nem tartozik egyetlen állam fennhatósága alá, nem lehet „lekapcsolni” egy rendszerről – ezért lett újra vonzó, különösen a nem nyugati szövetségesek számára.
Az amerikai állampapírok megbízhatósága már nem magától értetődő
Hagyományosan az amerikai kincstárjegyek és államkötvények számítottak a „biztonságos menedéknek” – különösen válság idején. Azonban a legutóbbi piaci bizonytalanságok azt mutatták, hogy ez a státusz kezd repedezni. Általában, amikor a piacokon bizonytalanság uralkodik, a befektetők a biztonságosnak vélt eszközök felé fordulnak – ilyen esetekben az állampapírok iránti kereslet megugrik, ami jellemzően a hozamok csökkenéséhez vezet. Most viszont ennek éppen az ellenkezője történik: a hozamok emelkednek, ami arra utal, hogy a rendszer már nem képes a megszokott módon reagálni a válságokra.
A mögöttes ok a túlzott eladósodottság: az amerikai szövetségi kormány adóssága meghaladja a 37 ezer milliárd dollárt, de ha hozzávesszük a háztartási, vállalati és nyugdíjjal kapcsolatos kötelezettségeket, ez a szám bőven 100 ezermilliárd fölé kúszik. Egy ilyen teher mellett a gazdaság már nem képes „megolajozni” a rendszer kerekeit újabb pénznyomtatás nélkül – és ez szükségszerűen az értékvesztéshez vezet.
Arany: nem spekuláció, hanem túlélési eszköz
Az arany árának emelkedése 1 éves távlatból. Forrás: goldprice.org
A világ központi bankjai ma már nem csupán diverzifikálás céljából vásárolnak aranyat. Egyre inkább alapeszközként kezelik, amely képes ellensúlyozni a fiat valuták gyengülését és a globális rendszer bizonytalanságait. Olyan időszakban, amikor a bizalom egyre törékenyebb, az arany legfőbb értéke nem a hozamígéret, hanem az, hogy mentes minden harmadik féltől eredő kockázattól – legyen szó politikai beavatkozásról, rendszerhibáról vagy pénzügyi manipulációról.
Arról, hogy a sokszor digitális aranyként emlegetett bitcoinnak mi lehet a szerepe a globális pénzügyi rendszer átalakulásában, már egy korábbi cikkemben foglalkoztam, bővebben itt olvashatsz a témáról.