Ez a 12 ország a kriptósok rémálma
A kriptovaluták szabályozása ma már globálisan ismert téma – de míg egyes országok támogatják az innovációt, mások nyíltan ellenségesek. Bárki, aki kriptopénzt birtokol vagy kriptóval kereskedik, hamar szembesülhet vele, hogy nem mindegy, hol él: vannak országok, ahol a kriptovilág lehetőség, és vannak, ahol csak kockázat és korlát.
A következőkben azokat az országokat vesszük sorra, amelyek ma a legnehezebb környezetet biztosítják a digitális eszközök használatához – a szabályozás, az adózás és a tiltások alapján.
Kína – a kripto-nagyhatalomból lett tiltóállam
Kína ma már egyértelműen az egyik legszigorúbb ország a kriptovaluták tulajdonlása és kereskedelme szempontjából. A pekingi vezetés évek óta rendkívül ellenséges szabályozási környezetet tart fenn: 2021-ben átfogó tilalmat vezetett be a kriptokereskedelemre és a bányászatra, főként a pénzügyi stabilitás, a tőkekiáramlás és a pénzmosás miatti aggodalmakra hivatkozva. Jelenleg a digitális tokeneket sem hivatalos fizetőeszközként, sem törvényes vagyontárgyként nem ismerik el, így a kriptoügyletek gyakorlatilag illegálisak a szárazföldi Kínában.
A szabályozás azóta tovább szigorodott: a bankokat arra kötelezték, hogy jelentsék és blokkolják a kriptovalutákhoz, forex kereskedelemhez vagy online szerencsejátékhoz köthető „gyanús” határon átnyúló tranzakciókat. Az érintett ügyfeleket pénzügyi korlátozásokkal sújthatják. Sőt, akár feketelistára is kerülhetnek, így elveszíthetik hozzáférésüket a bankszolgáltatásokhoz.
Kína korábban a világ vezető kriptonagyhatalma volt, 2020-ban a globális bitcoin-bányászat mintegy 67%-áért felelt. A 2021-es tilalom után azonban a bányászok és kriptocégek tömegesen települtek át külföldre. A kínai állam ezzel párhuzamosan saját digitális fizetőeszközét – a digitális jüant (e-CNY) – kezdte el népszerűsíteni, mint az egyetlen törvényes digitális valutát.
Türkmenisztán – ahol a kriptós biztonság gyakorlatilag nem létezik
Sokan talán meg sem találnák Türkmenisztánt a térképen. De akik egy kicsit is ismerik a politikai viszonyokat, azok valószínűleg nem várnák, hogy ez az ország a kriptobefektetők Mekkája lenne. A központosított, autoriter rendszerben működő állam sajnos nem kedvez a digitális eszközök használatának. Az információs elszigeteltség, az internet cenzúrája, a szigorú devizaszabályozás és a kriptovaluták hallgatólagos tiltása mind azt jelzik, hogy itt aligha lehet biztonságosan kriptózni.
Türkmenisztán hivatalosan nem adott ki hiteles információt a kriptovaluták jogi státuszáról. Ugyanakkor a pénzügyi intézmények számára tiltott a digitális eszközökkel való bármilyen tevékenység, ami gyakorlatilag kizárja a kriptóval kapcsolatos egyéni és üzleti működést. Az országban nincs semmiféle szabályozási keret vagy engedélyezési rendszer a digitális eszközökre, így bárki, aki mégis foglalkozik velük, jogi védelem nélküli, szürke zónában mozog.
A FreemanLaw.com adatai szerint Türkmenisztán a Cointobuy nevű elemzőeszköz alapján a világ 249 vizsgált országa közül a 207. helyen áll kriptobiztonság tekintetében, mindössze 1,5/10-es pontszámmal. Ez az adat önmagáért beszél.
Nepál – ahol mindent betiltottak, ami kriptó
Bár Nepál a hegymászók és túrázók álomcélpontja, a kriptovaluták hívei számára korántsem ilyen vendégszerető. Az ország azon kevesek közé tartozik, ahol a digitális eszközökkel kapcsolatos tevékenységek teljes körű tiltás alatt állnak. A Nepáli Központi Bank 2017-ben kiadott közleménye szerint a bitcoin és más virtuális valuták illegálisnak számítanak az országban, mivel ellentétesek a 2002-es központi banki törvénnyel és az 1962-es devizaszabályozási törvénnyel.
Azóta az NRB több tiltó rendelkezést is kiadott, amelyek a kriptovaluták kereskedelmét, bányászatát, nemzetközi átutalásait és promócióját is tiltják. 2021 szeptemberében a tilalom kifejezetten kiterjedt a kriptokereskedelemre és a bányászatra, majd 2023 januárjában az internetszolgáltatókat arra utasították, hogy blokkoljanak minden kriptóval kapcsolatos weboldalt.
Az ország nem kínál semmilyen jogi keretet a tőzsdék vagy kriptoszolgáltatók működéséhez. Az ilyen tevékenységet végzők súlyos büntetésekre számíthatnak, amelyeket gyakran következetlenül, a Központi Nyomozó Iroda által indított eljárások során hajtanak végre. Mindezek fényében nem meglepő, hogy Nepál a legrosszabb országok közé tartozik a kriptotulajdonosok és -befektetők számára.
Afganisztán – kriptóval próbálkozni börtönt kockáztatva
Afganisztán ma az egyik legellenségesebb ország a kriptovaluták tulajdonosaival és kereskedőivel szemben. 2022 augusztusában a tálib kormány teljes tilalmat rendelt el minden kriptotevékenységre. Emellett az iszlám jog alapján „haramnak” nyilvánította a digitális eszközöket. A hatóságok figyelmeztették a lakosságot: aki kriptót birtokol vagy azzal kereskedik, komoly következményekre számíthat – és Afganisztánban ezt aligha szeretné bárki saját bőrén megtapasztalni.
A tilalom után a biztonsági erők legalább 16 helyi kriptotőzsdét zárattak be – különösen a Herát tartományban működőket –, és letartóztatták az ott dolgozókat, illetve kereskedőket. Az intézkedések egyértelmű üzenetet közvetítettek: a kriptoügyletek bűncselekménynek számítanak.
A korlátozások kijátszására gyakorlatilag nincs lehetőség. Afganisztánban nincs jogi keret sem a kriptós vállalkozások engedélyezésére, sem felügyeletére. A digitális eszközöket semmilyen törvény nem ismeri el vagy védi, így a kriptóval foglalkozók önkényes hatósági fellépéseknek vannak kitéve – ideértve a bírságokat, vagyonelkobzást vagy akár letartóztatást is, megfelelő eljárási garanciák nélkül.
Irak – teljes kriptotilalom alatt
Irak – egy másik háborús múlttal terhelt ország – szintén a kriptovalutákkal szemben leginkább elutasító országok közé tartozik. 2017-ben az Iraki Központi Bank hivatalosan is betiltotta a kripto-tevékenységeket, a pénzügyi bűnözés, a piaci volatilitás és a fogyasztóvédelem hiánya miatt. A rendelet megtiltotta a bankoknak, tőzsdéknek és fizetési szolgáltatóknak, hogy bármilyen módon támogassák a kriptoval kapcsolatos tranzakciókat – ezzel a digitális eszközöket gyakorlatilag illegálissá téve.
A tilalmat megerősítette a központi bank 2021 novemberében kiadott körlevele is, amely kifejezetten megtiltotta a felügyelt pénzügyi intézményeknek – beleértve a bankokat, nem banki pénzügyi közvetítőket és elektronikus fizetési szolgáltatókat –, hogy bármilyen módon részt vegyenek kriptoval kapcsolatos ügyletekben. 2022-ben további intézkedés is született, amely megtiltotta a bankkártyák, digitális pénztárcák és más pénzügyi eszközök használatát kriptovalutákkal történő spekulatív kereskedésre vagy tranzakciókra.
A tilalom ellenére Irakban létezik nem hivatalos kriptokereskedelem: sokan próbálnak menekülni az infláció és a valuta leértékelődése elől. Az ország gyenge digitális infrastruktúrája azonban jelentősen megnehezíti a kriptoszolgáltatások elérését. A külföldi tőzsdéken végzett próbálkozások gyakran zárolt fiókokhoz vagy az iraki IP-címek blokkolásához vezetnek, így sok kereskedő kénytelen a peer-to-peer (P2P) piacokra áttérni. Ezzel párhuzamosan a csalások és visszaélések kockázata is jelentős.
Burundi – kriptokereskedők inkább kerüljék
Ha valaki a decentralizált jövőről álmodik, Burundi valószínűleg nem a legjobb célpont számára. Az ország ellenségesen viszonyul a digitális valutákhoz, főként azután, hogy több lakos pénzt vesztett kriptoval való kereskedés során. A pénzmosás, csalások és pénzügyi instabilitás miatti aggodalmak szintén hozzájárultak a teljes tiltáshoz. A szigorú pénzmosás elleni és terrorizmusfinanszírozás elleni szabályok megnehezítik a kriptóval foglalkozó magánszemélyek és vállalatok dolgát.
A kriptotőzsdék és tárcaszolgáltatók számára komoly akadályokat jelentenek a részletes ügyfélazonosítási (KYC) előírások és a szigorú jelentési kötelezettségek. Bár ezek a lépések a fogyasztók és a gazdaság védelmét célozzák, valójában olyan bürokratikus akadályrendszert hoztak létre, amely elriasztja az innovációt, és ellehetetleníti a piacra lépést.
Ugyan időről időre felröppennek hírek arról, hogy készül új jogszabály a kriptovaluták szabályozására, megbízható információ továbbra sincs. A jelek szerint a burundi szabályozók jelenleg inkább a kockázatok megelőzésére koncentrálnak, mintsem arra, hogy fejlődést lehetővé tévő középutat találjanak.
Kongói Köztársaság – szabályozás nélküli szürkezóna
A Kongói Köztársaságban – amely Burundi közvetlen szomszédja, a Kongói Demokratikus Köztársaság dzsungelén túl – hasonló a helyzet. Az ország kifejezetten barátságtalan környezetet biztosít a kriptokereskedők számára, elsősorban a teljes szabályozási bizonytalanság és az intézményi támogatás hiánya miatt.
A digitális eszközök hivatalos jogi státusza továbbra is rendezetlen: sem nem tiltottak, sem nem elismertek. Ez rendkívül kockázatos környezetet teremt mindazok számára, akik kriptóval foglalkoznak. A befektetők és vállalkozások nincsenek tisztában azzal, mi engedélyezett, és mi sodorhatja őket jogi bajba.
A Kongói Köztársaság a Közép-afrikai Gazdasági és Monetáris Közösség (CEMAC) tagja, így közvetetten a régiós központi bank, a BEAC szabályozása alá tartozik. A BEAC korábban megtiltotta a pénzügyi intézmények számára, hogy kriptovalutákkal foglalkozzanak – ez azt jelenti, hogy a helyi bankok nem szolgálhatják ki a kriptós tranzakciókat, és gyakorlatilag elérhetetlenné váltak a fiat be- és kilépési pontok.
Akik peer-to-peer (P2P) formában próbálnának belépni a kriptopiacra, szintén komoly akadályokba ütköznek: alacsony az internethasználat, gyenge a digitális pénzügyi infrastruktúra, és általános a kriptotechnológiákkal kapcsolatos tájékozatlanság.
Egyiptom – a kriptovaluták nem számítanak „haram”-nak, de ettől még tilosak
Ha valaki a kriptojövedelméből szeretne kényelmes életet élni, Egyiptom aligha lenne jó választás. Az ország korábban óvatos érdeklődést mutatott a blokklánctechnológia iránt, mára azonban erőteljesen a szigorú szabályozás irányába fordult, és a kriptovaluták használata technikailag tiltott – még ha a büntetőjogi jogszabályokban nem is szerepel kifejezett tilalom.
2017-ben Egyiptom iszlám vallási hatósága, a Dar al-Ifta haramnak, azaz vallásjogilag tiltottnak nyilvánította a kriptovalutákat, elsősorban azok volatilitása, a csalások lehetősége és a központi szabályozás hiánya miatt. Azóta az egyiptomi hatóságok állítólag rendszeresen alkalmazzák a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni törvényeket a kriptóhasználók ellen – letartóztatásokkal vagy kihallgatásokkal reagálnak az ilyen esetekre.
2020-ban az Egyiptomi Központi Bank megtiltotta a kriptovaluták kibocsátását, népszerűsítését és kereskedelmét engedély nélkül, ami még nehezebbé tette a digitális eszközök birtoklását és használatát.
A kormányzat egyértelműen nem törekszik arra, hogy jogi keretet teremtsen a kriptoszektor számára – ehelyett inkább egy saját központi banki digitális valuta (CBDC) fejlesztésére összpontosít, ami még inkább háttérbe szorítja a decentralizált kriptoeszközöket. Sok népszerű kriptotőzsde és kapcsolódó weboldal elérhetetlen Egyiptomból, így a felhasználók gyakran VPN használatára kényszerülnek – ami önmagában is felkeltheti a hatóságok figyelmét.
Több forrás szerint az egyiptomi digitális megfigyelés szintje különösen magas, főleg ha pénzügyi tevékenységek, külföldi vagy peer-to-peer tranzakciók érintettek. Aki mégis kriptovalutát használ, komoly bírságra vagy akár börtönbüntetésre is számíthat.
Algéria – a kriptokereskedők rémálma
Algéria, Egyiptomtól nyugatra két országra, szintén nem sok reményt kínál a kriptohasználók számára. Az ország 2018 óta teljes tilalmat vezetett be minden kriptoval kapcsolatos tevékenységre. Az algériai pénzügyi törvény szerint a kriptovaluták használata, birtoklása, vásárlása és eladása szigorúan tilos. A szabályozás szerint ezek az eszközök veszélyt jelentenek a nemzetgazdaságra és a monetáris politikára, emellett a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának kockázatával is összefüggésbe hozzák őket.
Aki kriptovalutát használ vagy kereskedik vele, bűncselekményt követ el, és pénzbírságra, illetve szabadságvesztésre is számíthat. A jogérvényesítés következetlen, de gyakran kíméletlen. Beszámolók szerint már a puszta kriptobirtoklás is elég ahhoz, hogy valaki bajba kerüljön.
A digitális eszközökhöz való hozzáférés is rendkívül korlátozott. A kriptotőzsdéket betiltották, és nincs törvényes lehetőség arra, hogy valaki algériai dinárt kriptóra váltson. A felhasználók nem érhetik el jogszerűen a szükséges platformokat, a VPN-ek használata pedig kockázatos, mivel az állam szigorúan ellenőrzi az internetforgalmat.
Míg más, kevésbé barátságos országok legalább jelezték, hogy a jövőben nyitnának a kripto irányába, Algéria egyértelműen elzárkózik minden ilyen lehetőségtől. Nincs jogi védelem, nincs befektetési lehetőség, nincs helye a fintech vagy blokklánc-innovációnak – röviden: ha valaki kriptózni szeretne, ne itt tegye, és lehetőleg ne is maradjon ott.
Tunézia – kriptózni lehet, de csak saját felelősségre
Tunézia a blokklánc-technológia bevezetésére nyitottabb, például csalások elleni fellépés vagy közigazgatási célok terén, ám a kriptovalutákhoz egészen másként viszonyul. 2018-ban az ország központi bankja figyelmeztetést adott ki minden olyan digitális eszköz használata ellen, amelyet az állam nem hagyott jóvá. A közlemény az árfolyam-ingadozások, csalások és illegális tevékenységek miatti kockázatokat emelte ki – és bár formailag figyelmeztetésnek tűnt, valójában a kriptovaluták használatának kriminalizálását jelentette, így már egy egyszerű bitcoinos tranzakció is bűncselekménynek minősülhet.
Nem sokkal ezután letartóztattak egy fiatal tunéziai férfit pusztán azért, mert bitcoint használt – az eset megrázta a helyi techközösséget. Az üzenet egyértelmű volt: kriptózni komoly jogi következményekkel járhat.
Jelenleg Tunéziában nincs semmilyen jogi vagy szabályozási lehetőség a kriptoval kapcsolatos tevékenységek legális keretek közé helyezésére. Nincsenek engedélyek, nincsenek kísérleti szabályozási környezetek (sandboxok), és semmiféle intézményi támogatás sincs. Az állami pénzintézetek továbbra is határozottan ellenzik a decentralizált digitális eszközök használatát.
Ez a merev szabályozói hozzáállás bizonytalanságban hagyja a tunéziai kriptohasználókat, akik nem tudnak törvényes úton kriptót birtokolni, kereskedni vagy befektetni. A nemzetközi kriptotőzsdékhez való hozzáférés vagy lehetetlen, vagy komoly nehézségekbe ütközik. A felhasználók gyakran blokkolt weboldalakkal, visszautasított kártyás fizetésekkel és a helyi bankszektorhoz való teljes integráció hiányával szembesülnek.
Marokkó – hivatalosan tiltott, de változás jöhet
Marokkó újabb példája annak, hogy bár a Maghreb régió remek turisztikai célpont, a kriptovaluták szempontjából nem nevezhető barátságosnak. Az itt élő vagy befektetőként jelenlévő kriptóhasználók szigorú szabályozással és jogi kockázatokkal néznek szembe.
A korlátozások 2017 novemberében kezdődtek, amikor az Office des Changes – a nemzetközi pénzmozgásokért és devizaszabályozásért felelős állami szerv – közölte, hogy a virtuális pénzekkel történő tranzakciók a szabályozás megsértését jelentik, és büntetést, pénzbírságot vonhatnak maguk után. Ugyanekkor a Marokkói Központi Bank (Bank Al-Maghrib) is hivatalosan betiltotta a kriptovalutákat, pénzügyi stabilitási, csalási és pénzmosási kockázatokra hivatkozva. Ezekkel a lépésekkel gyakorlatilag teljesen illegálissá tették a kriptós tranzakciókat, és az egész piac a szürkezónába szorult.
A hatóságok aktívan be is tartatják a tilalmat: számos esetben tartóztattak le embereket kriptovalutákkal való kereskedés vagy azok népszerűsítése miatt. A legismertebb kriptotőzsdék geoblokkolva vannak, vagy az internetszolgáltatók állami kérésre letiltják őket. Bár egyesek VPN-nel vagy peer-to-peer platformokon keresztül próbálkoznak, ezek szintén jogi kockázatot hordoznak.
Van azonban némi reménysugár. Bár a tilalom elriasztotta a blokklánc- és DeFi-kezdeményezéseket, a hatóságok – Algériával ellentétben – már felismerték, hogy a túlzott szigor gazdasági visszaesést okozhat. Ráadásul a lakosság nem igazán tartotta be a szabályokat: Marokkó jelenleg a 27. helyen áll a globális kriptóhasználati rangsorban, így Afrika egyik legaktívabb piaca lett – tiltás ide vagy oda.
Ennek hatására a Bank Al-Maghrib már bejelentette, hogy készül egy új törvénytervezet, amely fokozatosan legalizálná a kriptovaluták használatát. A cél az lenne, hogy a befektetők védelme és a pénzügyi stabilitás megőrzése mellett megnyíljon az út a fintech innováció és a szélesebb pénzügyi hozzáférés előtt – természetesen szigorú pénzmosás-ellenes és terrorizmusfinanszírozás-ellenes szabályozás mellett. Azonban egyelőre korai lenne pezsgőt bontani.
Katar – a kriptovaluta „gharar”, ezért tiltott
Bár Katar a világ leggazdagabb országai közé tartozik, a kriptovalutákhoz való hozzáállása az egyik legszigorúbb. 2018-ban a Katari Központi Bank megtiltotta a pénzügyi intézmények számára a kriptokereskedelmet, elsősorban pénzügyi bűncselekményekkel kapcsolatos kockázatokra hivatkozva. A tilalom megszegőire súlyos szankciók várnak, köztük pénzbírság, engedélymegvonás vagy működési korlátozások a vonatkozó jogszabályok értelmében. 2019-ben a Katari Pénzügyi Központ Felügyeleti Hatósága tovább szigorította a szabályozást. Megtiltották a virtuális eszközökkel kapcsolatos szolgáltatásokat a Katari Pénzügyi Központ területén is.
A tilalom nemcsak az intézményekre, hanem a magánszemélyekre is kiterjed. A központi bank többször is figyelmeztette az állampolgárokat és a lakosokat, hogy ne vegyenek részt kriptovalutákkal kapcsolatos tranzakciókban. Aki mégis megszegi a tilalmat, pénzbírsággal vagy akár jogi eljárással is szembesülhet. A kriptokereskedelem, a bányászat és a tőzsdék működtetése egyaránt nemzeti jogszabályokba ütközik. Így aki ezekben részt vesz, komoly jogi kockázatot vállal.
Katar részben az iszlám pénzügyi elvekhez való igazodással indokolja a szigorú hozzáállást. A hatóságok szerint a kriptovaluták spekulatív jellege, az alacsony belső érték és a jelentős kockázat ellentétes az iszlám pénzügy alapelveivel, amelyek hangsúlyozzák az átláthatóságot, a valós fedezet meglétét, valamint a túlzott bizonytalanság (gharar) kerülését. Aki kriptós vagy blokklánc-alapú vállalkozást keresne a térségben, annak Katar biztosan nem lesz ideális célpont.