Ellepik a kriptovilágot az AI-ügynökök – áldás vagy átok?
2025-ben az AI-ügynökök forradalmasítják a kriptopiacot. Villámgyorsan optimalizálják a tranzakciókat és számos más hasznos funkciók biztosítanak. A biztonság azonban kérdéses, a fejlesztők inkább a hatékonyságra törekednek, miközben egyre több kibertámadás történik. Mit csinálnak az AI-ügynökök és miért hordoznak hatalmas kockázatokat?
Ai-ügynökök: a blokklánc jövőjének kulcsa vagy az eddigi legnagyobb kockázat?
A mesterséges intelligencia-ügynökök egyre inkább beépülnek a pénzügyi iparágakba, beleértve a kriptopiacot is, de az iparág még nem szembesült teljes mértékben a bennük rejlő biztonsági résekkel.
Az AI-ügynökök exponenciális sebességgel terjednek a kriptovilágban, ami teljesen átalakíthatja a piacot 2025-ben. Beépülnek a tárcákba, a kereskedési robotokba és az okosszerződéses interfészekbe is. Ezek nem átlagos szkriptek: valós idejű döntéseket hoznak, kereskedéseket hajtanak végre, adatokat elemeznek, és interakcióba lépnek a láncon belüli rendszerekkel.
Bár ezek az AI-megoldások nem egy szabványos keretrendszerben működnek, egyre több AI-ügynök működésének középpontjában jelenik meg a Model Context Protocol (MCP). Ha a blokkláncok okosszerződésekkel határozzák meg, hogy mi történjen, akkor ezek a rendszerek az MCP-vel döntik el, hogy a dolgok hogyan történjenek.
Ez a vezérlőréteg kezeli a mesterséges intelligencia viselkedését, eszközhasználatát, kódválasztását és a felhasználói bemenetekre adott reakcióit. A hatalmas rugalmasság azonban átok is, mivel jelentős támadási felületet teremt a támadók számára, akik rosszindulatú bővítményekkel felülbírálhatják a parancsokat, megmérgezhetik az adatbevitelt, vagy káros utasítások végrehajtására kényszeríthetik az ügynököket.
Az AI-ügynökök felemelkedése
Az előrejelzések szerint 2030-ra a mesterséges intelligencia 15,7 billió dollárral növelheti a globális gazdaságot, ezért lehetetlen figyelmen kívül hagyni az olyan iparágakra gyakorolt hatását, mint a decentralizált pénzügyek (DeFi). Az AI mindenhol jelen van, míg a VanEck szerint a kriptoiparban az AI-ügynökök száma 2024 végén „csak” tízezer körül mozgott, 2025 végére ez a szám várhatóan eléri az 1 milliót.
„Az első mesterséges intelligencia-ügynökök 2025-ben csatlakozhatnak a munkaerőpiachoz”
– jelentette ki az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman.
A fejlődéssel együtt azonban számos kritikus kérdés merül fel. Hogyan biztosíthatjuk, hogy az AI-ügynökök elszámoltathatók maradjanak? Képesek-e valóban autonóm módon működni, és ha igen, milyen mértékben szabad ezt megengedni nekik? Ahogy a blokklánc és a mesterséges intelligencia összefonódik, az innováció és a felügyelet közötti egyensúly megteremtése lesz a kulcs annak meghatározásához, hogy ez az evolúció lehetőségeket vagy újabb sebezhetőségeket teremt.
Érdekelhet: Hamarosan böngészned se kell, az AI mindent megold helyetted
Sosem volt ekkora a biztonsági kockázat – hatalmas lehet a tét
A SlowMist biztonsági cég négy fő potenciális támadási felületet azonosított, amelyekre a fejlesztőknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk. Mindegyik támadási vektor olyan bővítményeken keresztül valósul meg, amelyeket az MCP-alapú ügynökök is előszeretettel használnak képességeik bővítésére, legyen szó áradatok lehívásáról, kereskedések végrehajtásáról vagy rendszerfeladatok elvégzéséről.
- Adatmérgezés: Ez a támadás úgy manipulálja a felhasználói viselkedést, hogy megtévesztő logikát vagy hamis függőségeket táplál az ügynöknek. Az ügynök mit sem sejtve végzi a feladatokat, amelyek immár hibásak, károsak vagy veszélyesek lehetnek.
- JSON injekciós támadás: Egy JSON-híváson keresztül helyi, potenciálisan rosszindulatú forrásból kér le adatokat. Ez adatszivárgáshoz, parancsmanipulációhoz vagy az érvényesítési mechanizmusok megkerüléséhez vezethet.
- Funkciók felülírása: Az alapvető rendszerfunkciókat rosszindulatúakkal helyettesíti. Ez olyan, mintha megtanítanád a mesterséges intelligencia asszisztensedet arra, hogy „törölje a fájlokat”, amikor azt mondod, „készítsen biztonsági mentést”.
- Cross-MCP Call támadások: Kódolt hibaüzenetekkel arra kényszeríti az ügynököt, hogy ellenőrizetlen külső szolgáltatásokkal lépjen kapcsolatba. Több rendszer összekapcsolásával kiszélesíti a támadási felületet, lehetőséget teremtve egy fertőzött láncreakció létrehozására.
Fontos megjegyezni, hogy ezek a támadási területek nem azonosak a mesterséges intelligencia modellek (pl. GPT-4, Claude) megmérgezésével. Ezek a támadórendszerek a modellek „tetejére” épülnek, és valós idejű bemenetekre hatnak, vagyis nem magába a modellbe fecskendezik be a mérgező mintákat, hanem a modell interakciós fázisában táplálják be a rosszindulatú információkat.
„Személy szerint úgy vélem, hogy az ügynökök mérgezésének veszélyességi szintje magasabb, mint az önálló AI-mérgezésé”
– fejtette ki a probléma súlyosságát a SlowMist blokklánc-biztonsági cég társalapítója.
Bár az MCP alkalmazása még viszonylag új a kriptopiacon, a SlowMist máris számos projektben azonosította a fent említett támadási típusokat. A kockázat óriási: akár a privát kulcsok kiszivárgásához és az eszközök, tárcák feletti kontroll teljes elvesztéséhez is vezethet.
Első a biztonság
Aki gyorsan épít, az összetör dolgokat – ezt a kockázatot vállalják azok a fejlesztők, akik a látványos és gyors eredményeket helyezik előtérbe, a biztonságot pedig másodlagosnak tekintik.
Lisa Loud szerint ez az egyik leggyakrabban elkövetett hiba. A fejlesztők azt gondolják, hogy a biztonsági rések egy ideig a radar alatt maradhatnak, és ezeket majd később megoldják. Ez azonban a mai, bővítményekkel teli rendszerekben rendkívüli kockázatot hordoz.
A biztonsági szakértők ezért szigorú plugin-ellenőrzéseket és a bemenetek alapos szűrését javasolják. Emellett rendszeres felülvizsgálatot ajánlanak, valamint a jogosultságok lehető legkisebbre csökkentését, így hamar kiszűrhetők és megelőzhetők a káros szoftverek, vírusok és adatmérgezések. Ezek a folyamatok egyszerűek, ám időigényesek, de kis ár a kriptobefektetések és projektek biztonságáért cserébe.
Kapcsolódó: Az AI meggyőzőbb tud lenni egy vitában, mint az ember