A Visa mesterséges intelligenciája dönthet helyettünk a pénzünkről
A Visa újítása forradalmasíthatja a vásárlást: a cég mesterséges intelligenciára bízná, mire költünk. Az „Intelligent Commerce” nevű program célja, hogy a vásárlási döntéseket és tranzakciókat automatizált rendszerek végezzék el helyettünk. Az elképzelés vonzó lehet azoknak, akik gyakran túl elfoglaltak pénzügyeik követéséhez – ugyanakkor komoly kérdéseket vet fel az adataink feletti kontrollról és a technológia társadalmi hatásairól.
Automatizált vásárlás: a következő szint a fizetési rendszerekben
A Visa célja az, hogy a vásárlások lebonyolítását mesterséges intelligencia végezze a felhasználó beállításai alapján. Ez azt jelenti, hogy egy „AI-ügynök” elemzi a szokásokat, költési korlátokat és preferenciákat, majd önállóan hajt végre tranzakciókat – úgy, hogy közvetlenül nem fér hozzá a bankkártyaadatokhoz. Ehelyett az adatokat ún. tokenizálással védik, azaz az érzékeny információkat biztonságos digitális tokenek helyettesítik.
Visa wants to give AI Agents "tokens" so they can pay without you ever seeing a checkout page.
Visa's CEO told investors this is their #1 priority.
Here's how it will work 👇 pic.twitter.com/AnZw3uGwJV
— Simon Taylor (@sytaylor) May 26, 2025
A rendszer része továbbá egy fejlett kockázatelemző és csalásdetektáló modul is, amely valós időben monitorozza a tranzakciókat. Ez technológiai szempontból innováció, és azoknak is előnyt jelenthet, akik hajlamosak impulzív költésre, vagy nehezen tartják kézben pénzügyeiket.
Kényelmes vagy veszélyes? A kontroll és bizalom dilemmája
Az „Intelligent Commerce” bevezetésével a felhasználók szó szerint átadják a költési döntések egy részét egy algoritmusnak. Ez pedig komoly bizalmat követel. Mint ahogy Tae Oh, a pénzügyi technológiai szakértő is rámutatott: „Az emberek alapvetően ragaszkodnak a pénzügyeik feletti kontrollhoz. Még az automatikus számlafizetés is sokak számára túl sok. Ha viszont az AI elkezdi helyettünk eldönteni, mire költünk, az szorongást kelthet: vajon tényleg szükségem volt erre? Az AI jól értelmezte a szándékaimat?”
A mesterséges intelligencia látszólag csökkenti a vásárlási súrlódást – de sok esetben pont a „súrlódás”, azaz a vásárlás előtti gondolkodás segít elkerülni a felesleges kiadásokat. Az érzelmi távolság a pénzköltéstől újfajta problémákat teremthet.
Kapcsolódó tartalom: A Circle új hálózata a Visát és a Mastercardot is kihívhatja?
Adatbiztonság és felelősség: ki birtokolja a döntéseket és az információt?
A rendszer elvileg biztonságos, hiszen nem tárol közvetlen bankkártyaadatokat. Ugyanakkor a 2024-ben 13,2 billió dollár értékű tranzakciót lebonyolító Visa adatbázisai óriási vonzerőt jelentenek nemcsak a hackerek, hanem maguk a platformok számára is. A kérdés így nemcsak az, hogy adataink biztonságban vannak-e, hanem az is: ki rendelkezik velük?
„Ha pénzügyi viselkedésedet néhány nagyvállalat tárolja, az nemcsak technológiai, hanem társadalmi kockázat is. A döntések mögött álló logika nem mindig átlátható. Mi történik, ha ezek az adatok kiszivárognak vagy máshol felhasználásra kerülnek? Kié az adat – a felhasználóé, a Visa-é, vagy az AI fejlesztőjé?” – figyelmeztetett Scott Shi, a Kite AI társalapítója.
A társadalmi hatás: nem mindenki fér hozzá a digitális jövőhöz
Bár az automatizált fizetési rendszerek kétségkívül kényelmet és hatékonyságot kínálnak, nem mindenki számára jelentenek előnyt. Az idősebb generációk, a digitális készségekkel nem rendelkezők, vagy az infrastruktúrától elzárt közösségek kimaradhatnak ebből az új rendszerből. Alice Shikova, a SPACE ID marketingvezetője hangsúlyozta: „Azok, akik még most is küzdenek az alapvető digitális szolgáltatásokkal, egyszerűen elvesznek ebben a környezetben. Egy AI-ügynök használata nemcsak technikai ismereteket, hanem bizalmat és erőforrásokat is igényel.”
A digitális szakadék mélyülésével fennáll a veszély, hogy a pénzügyi technológia épp azokhoz nem jut el, akiknek a legnagyobb szükségük lenne egyszerűbb, átláthatóbb pénzügyi eszközökre.
A reklámipar és a döntéshozatal átalakulása
Az AI-ügynökök nem érzelmi alapon döntenek, hanem a felhasználó adataira és preferenciáira alapozott funkcionalitás mentén. Ez komoly kihívást jelenthet a marketingeseknek. Ahogyan Shi fogalmazott: „Ha az AI tudja, hogy a felhasználó fenntartható termékeket keres, akkor a jól csengő márkák helyett az ismeretlen, de környezetbarát alternatívákat fogja választani. Ez gyökeresen átrendezheti a piacot.”
Ez a folyamat hosszú távon akár pozitív hatással is lehet: kisebb, kevésbé ismert márkák is esélyt kapnak, ha teljesítményük és értékeik jobban illeszkednek a felhasználói profilhoz. Ugyanakkor megnőhet a veszélye annak is, hogy a piaci kínálat egy szűk preferenciarendszerhez igazodik – elmosva az egyéni döntések szabadságát.
Az etikus technológiai fejlődés ára: szabályozás és átláthatóság
A valóban hasznos AI-rendszerek nemcsak kényelmet, hanem biztonságot, méltányosságot és átláthatóságot is kínálnak. Ha a fejlesztések kizárólag profitvezéreltek, az könnyen újabb visszaélésekhez vezethet – különösen olyan közegben, ahol a szabályozás nem tart lépést a technológiai innovációval.Tehát a Visa lépése úttörő, de a siker kulcsa a kivitelezésben rejlik.