Rejtsd el úgy a vagyonod, mint egy igazi Bitcoin-legenda, de vigyázz, ez veszélyes!

A digitális pénz szabadsága sokak számára vonzó lehet: teljes decentralizáció, 0-24 elérhetőség, teljes nyomonkövethetőség. Ennek ellenére a vagyon megőrzésének a felelőssége óriási. Nincs biztosítás, ellenőrzőszervezet, vagy ügyfélszolgálat – csak Te magad vagy és a kulcsok. Ha elveszíted a hozzáférést, végleg búcsút inthetsz a vagyonodnak.

Talán éppen ezért különösen izgalmas az a módszer, amit a híres Bitcoin-fejlesztő, Peter Todd, választott vagyona megőrzésére: Todd szó szerint az agyában tárolja kulcsait a digitális vagyonához. Íme, hogyan működik a „brain wallet” – azaz az agy-tárca – és miért nem való mindenkinek.

Mi az a brain wallet?

Az úgynevezett „brain wallet” a kriptotárcák egyik legegyedibb típusa: ebben az esetben a felhasználó nem egy fizikai eszközön vagy digitális fájlban tárolja a privát kulcsot, hanem a saját memóriájában. Ez a megközelítés a cypherpunk filozófia egyik csúcsa – a maximális szabadság és kontroll egyben a maximális kockázatot is hordozza.

A rendszer alapja egy olyan jelszó vagy kulcssorozat, amely kellően hosszú és véletlenszerű ahhoz, hogy ne lehessen feltörni, ugyanakkor a felhasználó képes legyen azt pontosan és hibátlanul felidézni akár évek múlva is. Itt nincs mentés, nincs másolat – csak te és az elméd.

A módszer, amit nem lehet elfelejteni

Peter Todd 2012-ben osztotta meg saját stratégiáját, még jóval a modern BIP-39-es szabvány és a 12 vagy 24 szavas mnemonic kifejezések bevezetése előtt. Az ő megoldása öt, külön-külön is erős jelszóból állt, amelyeket egyenként memorizált, majd ezeket egyetlen hosszú „szuperjelszóvá” fűzött össze.

A jelszavakat egy program segítségével generálta, amely könnyen kimondható, mégis komplex karakterkombinációkat állított elő – ez segített a memorizálásban. A tanulást klasszikus egyetemi technikákkal végezte: naponta gyakorolta, flashkártyákat használt, és külön fájlokat titkosított velük, hogy a folyamat gyakorlati is legyen.

Egy humoros, de informatív képregény (xkcd) kétféle jelszótípus összehasonlításáról. Az első típus bonyolult karakterekből áll, például „Tr0ub4dor&3”, és bár nehéz megjegyezni, a számítógépek számára könnyű feltörni (~3 nap). A második típus négy véletlenszerű, közönséges szóból áll, például „correct horse battery staple”, amit sokkal nehezebb feltörni (~550 év), de az emberek könnyen megjegyzik. A képaláírás ironikusan megjegyzi, hogy 20 év alatt sikerült az embereket pont az ellenkezőjére rászoktatni: nehezen megjegyezhető, de könnyen feltörhető jelszavakra.

A jelszavak, amiket nehéz megjegyezni, de könnyű feltörni – és azok, amiket könnyű megjegyezni, de nehéz megfejteni.

A végeredmény? Egy 49 karakteres jelszó, amely 221 bitnyi biztonságot nyújtott – megközelítve a modern titkosítási szabványokat.

Hogyan nyílik a széf, ha az a memóriád?

A brain wallet egyszerre félelmetesen biztonságos és félelmetesen kockázatos. Mindenki, aki ebbe a világba merészkedik, tisztában kell legyen azzal, hogy egyetlen hiba végzetes lehet.

Todd is hangsúlyozta:

„El kell hinned, hogy képes vagy megtanulni. Csak ne próbáld az egészet egyszerre.”

A kulcs tehát a fokozatosság és az ismétlés – ahogy régen a telefonszámokat is megtanultuk. De egy dolgot nem szabad elfelejteni: ha egyszer elfelejted a kulcsot, nincs visszaút. A Bitcoin nem kérdez új biztonsági kérdéseket, nem küld helyreállító e-mailt. A vagyonod örökre elveszik.

Amit nem írsz le, nem veszítheted el

Peter Todd története egy kriptovilágban jártas zseni példája arra, mire képes az emberi elme – és milyen veszélyes lehet az abszolút önállóság. A brain wallet talán a legautonómabb megoldás, de csak annak való, aki a memóriáját erősebbnek tartja bármilyen digitális védelemnél.

Egyvalami biztos: ha egyszer elveszik az a jelszó az agyad mélyén, akkor vele együtt elvész a Bitcoin is – örökre. Ez a szabadság ára.