Bankok és kriptovaluták: Európa az új pénzügyi korszak küszöbén
Az Egyesült Államokban és Ázsia egyes részein 2024-ben egyértelműen az azonnali ETF-ek megjelenése borzolta a kedélyeket a kriptovaluta-befektetők körében. Úgy néz ki azonban, hogy 2025-re a trend felkeltette az európai vagyonkezelők figyelmét is, akik eddig többek között a szabályozási hiányosságok miatt óvatosan közelítettek a digitális eszközökhöz.
A MiCA megjelenésével, valamint az iparág kifehéredésével azonban egyre több befektető fordul az innovatív eszközök felé az „öreg kontinensen”, azonban képesek lesznek-e a hagyományos pénzintézetek arra, hogy megfeleljenek a befektetői igényeknek? Megnéztük, hogy áll most az európai és magyar kriptovaluta-piac.
Új szolgáltatásokat vezetnek be az európai bankok
Az Európai Unió 2024-ben életbe lépett MiCA (Markets in Crypto-Assets) rendelete egységes, szigorú keretrendszert teremtett a kriptovaluta-szolgáltatások számára. Ez a szabályozás nemcsak a fogyasztóvédelmet erősítette, hanem megnyitotta az utat a hagyományos bankok előtt is, hogy belépjenek a digitális eszközök piacára. A belga KBC Bank például idén ősszel tervezi elindítani a Bitcoin és Ether kereskedést a Bolero platformján, ezzel elsőként lépve a belga piacon. A német Sparkassen-Finanzgruppe 2026-ra ígéri saját kriptovaluta-kereskedési szolgáltatását, míg a Deutsche Bank kriptoletétkezelési megoldáson dolgozik. Spanyolországban a BBVA már most is tanácsolja tehetősebb ügyfeleinek, hogy portfóliójuk egy részét digitális eszközökbe fektessék.
According to L'Écho, starting this autumn, users will be able to purchase BTC and ETH through Bolero, the investment platform of KBC, one of Belgium's largest banks, marking a first for a major Belgian bank. KBC expects to receive regulatory approval as a crypto-asset service…
— Wu Blockchain (@WuBlockchain) July 2, 2025
A MiCA bevezetése óta több mint 60 európai bank kínál valamilyen kriptovaluta-szolgáltatást, és a nagy nemzetközi tőzsdék – például a Coinbase. a Bybit vagy az OKX – is megszerezték a szükséges engedélyeket. A bankok számára a legnagyobb kihívás a szabályozásnak való megfelelés, de a piac egyértelműen a digitális eszközök irányába mozdul.
Magyarország szigorú, óvatos a nyitással kapcsolatban
Magyarországon a kriptovaluta-piac 2025-ben teljesen új szabályozási környezetbe került. Az MNB (Magyar Nemzeti Bank) a MiCA rendelet hazai bevezetésével július 1-jétől minden kriptoszolgáltatótól érvényes engedélyt követel meg, különben azonnal be kell szüntetniük tevékenységüket. A nemrégiben életbe lépő új keretrendszer mindemellett akár börtönbüntetéssel is sújthatja azokat, akik engedély nélkül folytatnak kriptovaluta-kereskedelmet, vagy peer-to-peer adásvételt végeznek üzletszerűen.
Az új szabályok célja a fogyasztók védelme, a pénzmosás és csalás visszaszorítása, valamint a piac átláthatóvá tétele. A magyar szabályozás szigorúbb, mint sok más uniós országban: a Bitcoin ATM-eknél például 2025 szeptemberétől minden tranzakcióhoz kötelező a teljes ügyfélazonosítás (KYC).
A magyar bankok egyelőre óvatosak. Bár a piaci pletykák azt súgják, hogy az Erste Bank dolgozik egy Bitcoin ETF bevezetésén, ez a termék jelenleg sem lakossági, sem intézményi ügyfelek számára nem elérhető, de a tervek szerint 2025 második felében vagy 2026 elején megjelenhet a kínálatban.
Más nagybankok – például az OTP vagy a K&H – egyelőre nem jelentettek be hasonló lépéseket, de a piaci pletykák szerint több pénzintézet is vizsgálja a lehetőségeket. A magyar ügyfelek jelenleg főként külföldi szolgáltatókat (pl. Revolut, Bitpanda, Coinbase) használnak, vagy a határon átnyúló, engedéllyel rendelkező cégekhez fordulnak.
Ki mer először lépni a digitális forradalomban?
A kriptovaluták banki integrációja Európában új korszakot nyit: a digitális eszközök kereskedése már nem csupán technológiai kérdés, hanem a fogyasztóvédelem, a pénzügyi stabilitás és a transzparencia is központi szerepet kapott. Az uniós szabályozás – élén a MiCA rendelettel – biztosítja, hogy a kriptoszolgáltatások ugyanolyan biztonságosak és átláthatóak legyenek, mint a hagyományos pénzügyi termékek. A piac gyorsan változik: a Bitpanda felmérése szerint az európai üzleti befektetők több mint 40%-a már most is tart kriptovalutát, miközben a pénzintézetek csupán 19%-a érzékeli ezt a keresletet.
A következő években várhatóan egyre több európai és magyar bank lép be a kriptovaluta-szolgáltatások piacára. A szabályozás most már adott, a technológia készen áll, a befektetői igény pedig folyamatosan nő. A kérdés már csak az, ki lesz elég bátor és innovatív ahhoz, hogy elsőként kínáljon biztonságos, szabályozott kriptoszolgáltatást a magyar ügyfeleknek – és ki marad le a digitális pénzügyi forradalomról.