Trump új vámjai megrengetik az aranypiacot és erősítik a Bitcoint
Donald Trump amerikai elnök eddigi elnökségei alatt több fémre is vámokat vetett ki, első ciklusában és most a jelenlegi kormányzása idején. Az acélra és az alumíniumra már 2018-ban is, akkor 25 és 10%-os vámot, amit mindkét esetben 2025 júniusától felemelt 50%-ra. A réz is specifikus célpont lett, India vagy éppen Chile is kapott vámokat. Most pedig bejelentették, hogy az Egyesült Államok 2025. augusztus 7-től 39%-os vámot vet ki a Svájcból érkező importárukra, ami komoly csapás a svájci aranyszektorra. Ez a vám, amely a fejlett országok között a legmagasabb, kifejezetten az 1 kg-os és 100 unciás aranyrudakat célozza meg, amelyek korábban mentesek voltak az ilyen vámok alól.
A lépés egy szélesebb körű stratégia része, amelynek célja a Svájccal szembeni 48 milliárd dolláros kereskedelmi hiány kezelése. Ez érthető aggodalmat keltett a svájci exportőrök és kereskedők körében a globális aranypiac esetleges zavarai miatt. A világpiac mintegy 70%-át kontrolláló Svájc uralja az aranybányákból és más forrásokból származó aranyat aranyrudakká alakító tevékenységet. A nemesfém a gyógyszerek mellett az egyik legnagyobb exportcikke az Egyesült Államokba.
A vámháború jót tehet a Bitcoin árának
Az országot váratlanul érte Trump döntése, és az iparág vezetői máris arról beszélnek, hogy rövidített munkahét bevezetésére lehet szükség az exportvállalatoknál. A svájci elnök, Karin Keller-Sutter csütörtökön, a kabinet sürgősségi ülése után kijelentette, hogy további tárgyalásokat kezdeményez az Egyesült Államokkal az országra kivetett magas vámokról.
A bejelentést követően az arany ára emelkedett, ami a piac bizonytalanságát tükrözi a jövőbeli kereslet és kínálat dinamikájával kapcsolatban. Aktuálisan volatilisan teljesít az arany ára, 3387 dollár a cikk írásakor egy uncia ára, ami az egy hónappal ezelőtti 3315 dollárhoz képest jelentős növekedés.
A vámok és a gazdasági bizonytalanság egyértelműen tereli a befektetőket az arany és még inkább a Bitcoin felé. Mert ugyan van most némi korrekció a legnagyobb kriptovaluta árában, az egy hónappal ezelőtt 108 ezer dollárhoz képest a cikk írásakor már közel 117 ezer dollár megint a BTC ára.
Rengeteg bikapiaci trendet erősítő esemény zajlik, a salvadori Bitcoin Hivatal például bejelentette a Bitcoin Bankok elindulását és integrációjukat a nemzeti pénzügyi rendszerbe. A cégek pedig továbbra is nagy ütemben veszik a coint, Jack Dorsey Blockja most már 8692 coinnál jár. A vámok egyértelműen árnövelő hatásúak a BTC vonatkozásában, több tényező miatt is. Nyomást gyakorolhatnak az amerikai dollárra, aminek gyengülése okán a Bitcoin értékmegőrző eszközként vonzóbbá válik, mivel nem kötődik semmilyen kormányhoz vagy központi bankhoz.
A vámok okozta gazdasági nyomás a központi bankokat a mennyiségi lazítás (QE) felé terelheti – pénznyomtatás a növekedés ösztönzése érdekében. Ez több pénzt jelent a piacon, ami értékteleníti a fiat pénzeket, a BTC értéke viszont nem csak, hogy megmarad, de még növekszik is. Ezért ahogy a jól ismert és mostanában bírált kriptós, Arthur Hayes összefoglalta: „Néhányan közületek félnek tőlük, de én imádom a vámokat.” Szerinte a vámok tökéletes körülményeket teremtenek a Bitcoin számára, hogy szárnyaljon, miközben a hagyományos rendszerek meggyengülnek.