Lagarde és az EKB tovább szigorít: hadat üzen az Unió a dollár-alapú stabilcoinoknak
Miközben a világ jelentős része nyit a kriptovaluták felé, addig az Európai Unió és annak tagországai az elmúlt másfél évben ott próbál keresztbe tenni az innovációnak, ahol csak lehetséges. A MiCA csak a kezdet volt, azonban a lokális szabályozások, valamint a szűnni nem akaró stabilcoin-szigorítások lassan teljesen ellehetetlenítik az olyan fintech vállalatok működését, mint a Tether, a Circle, vagy éppen a Paxos. Hogy ez azt a célt szolgálja, hogy az Unió a hagyományos nagybankoknak adjon versenyelőnyt, vagy egy saját digitális euró kidolgozásán munkálkodnak, egyelőre még nem tiszta.
Stabilcoinok a célkeresztben
Az ECB élén Christine Lagarde elnökkel úgy véli, hogy a párhuzamosan, az EU-ban és azon kívül is kibocsátott dollárstabilcoinok rendszerszintű veszélyeket hordoznak.
„Egy piaci pánikhelyzetben az európai befektetők tömegesen az uniós kibocsátóhoz fordulnának, miközben a tartalékok nem lennének elegendőek” – hangzott el az érvelés
Ez a modell a régió számára olyan kockázatot jelent, amely emlékeztet a korábbi bankválságok kereszt-hatásaiból fakadó problémákra. A hangsúly egyértelműen a tartalékok feletti uniós kontroll megszilárdításán, illetve a dollárfüggőség csökkentésén van.
A digitális euró és a banki alternatívák
Miközben az ECB a kockázatok minimalizálására összpontosít, párhuzamosan zajlik az európai digitális valuta, a digitális euró koncepciójának előkészítése. A tervek szerint legkorábban 2029-ben indulhatna, szigorú korlátok mellett, például ügyfélenkénti betéti limitekkel. A készpénz szerepét ugyanakkor továbbra sem akarják kiiktatni, az ECB „kettős fizetési jövőt” ígér.
Emellett kilenc jelentős európai bank – köztük az ING, a UniCredit és a CaixaBank – saját, euróhoz kötött stabilcoint dobna piacra 2026-ban, a MiCA-keretrendszer alatt. Ez a fejlemény egyszerre üzenet a piacnak és jelzés Washington felé: Európa saját infrastruktúrát kíván létrehozni, amelyben nincs helye korlátlan amerikai dominanciának.
Kritikus szemmel a változások ellen
Bár a pénzügyi stabilitás erősítése indokolt, a teljes tiltás vagy a túlzottan szigorú megközelítés felvet kérdéseket. Egyrészt a MiCA épp azért született, hogy szabályozott, átlátható keretrendszert biztosítson a kriptoeszközök számára. Ha azonban a kulcsszereplők ellehetetlenülnek, fennáll a veszély, hogy a technológiai fejlődés és az innováció inkább Észak-Amerikát vagy Ázsiát erősíti.
Másrészt a banki stabilcoin-projektek a centralizáltság irányába tolhatják a piacot, miközben a központi banki digitális valuta (CBDC) szintén alapjaiban alakíthatja át a pénzügyi ökoszisztémát. A kritikus hangok szerint így éppen az a sokszínű, innovatív verseny sérülhet, amelyet a MiCA eredetileg életre kívánt hívni.
Záró gondolat
Európa egyértelmű üzenetet küld: nem kívánja megismételni a dollárfüggőség mintáját a digitális pénzek világában. Ugyanakkor a MiCA és a banki kezdeményezések túlzott óvatosság esetén gátolhatják az innovációt, és kérdés, hogy a digitális euró valóban képes lesz-e kiváltani az amerikai dominanciát. A stabilcoinok körüli vita így nemcsak pénzügyi, hanem geopolitikai és technológiai küzdelem is – amely még csak most kezd igazán kibontakozni.
Hogy ez az üzenet az amerikai startupoknak, vagy egyenesen a kriptovaluta-szektornak szól, majd idővel eldőlhet.