Magyarország változtat a kriptovaluta-adózáson: mit jelent ez a kereskedőkre nézve?
Azok után, hogy nyáron szinte hadat üzent a magyar kormány a kriptovaluta-szolgáltatóknak és szigorította nemcsak a kereskedés, hanem a szolgáltatásnyújtás menetét is, most úgy néz ki a végfelhasználók visszakaphatnak valamit. Bár egyelőre még csak törvényjavaslat, Magyarországon 2025-ben jelentős változások várhatók a kriptovaluta-adózás terén, melyek az első, technikai és jogharmonizációs célú adócsomag részeként kerültek társadalmi egyeztetésre, és várhatóan 2026 januárjától lépnek életbe.
Az új szabályozások célja az adminisztráció egyszerűsítése és a veszteségek elszámolásának kibővítése, ami könnyebbséget jelenthet a magyar kriptovaluta-kereskedőknek. Ezek mellett viszont szigorítások és új kötelezettségek is felmerülnek, amelyek áttekintése fontos a teljes képért.
A jelenlegi kriptoadózási gyakorlat
2025 októberéig Magyarországon a kriptovaluta-ügyletekből származó jövedelmeket a személyi jövedelemadóról szóló törvény 67/C paragrafusa szabályozza, amely 15%-os adókulcsot ír elő, és biztosítja az adókiegyenlítés lehetőségét az ügyleti veszteségek beszámítására az elmúlt két év vonatkozásában. Ez a szabályozás már jelentősen kedvezőbb, mint a korábbi, magasabb adóterhek voltak, és a magánszemélyeknek lehetőségük volt az adóév során és az azt megelőző két évben keletkezett veszteséget figyelembe venni. Valamint a magánszemélyek kötelesek külön nyilvántartást vezetni a kriptoügyleteikről.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy három egymást követő év adóalapját lehet összevonni, ahol az első két évben keletkezett veszteség csökkentheti a harmadik évben elért nyereség adóalapját. Ez a ciklikusan változó piacokon különösen fontos, mert behatárolhatja, hogy mikor érdemes valakinek az adózott profitját realizálni.
Potenciális változások a törvényjavaslat alapján
Az új törvényjavaslat (2025. évi módosítások) szerint a már nemcsak az előző két év, hanem az adóévet megelőző bármely évben bevallott, el nem számolt kriptoügyleti veszteség is beszámítható lesz az adókiegyenlítés során, ami jelentős könnyítést jelenthet a kereskedők számára, hiszen hosszabb időtávra visszamenőleg rendezhetik adózási helyzetüket. Ezzel együtt kötelezővé válik a részletes nyilvántartás vezetése az ügyletekről, amely elősegíti a transzparenciát és a NAV ellenőrzéseinek megkönnyítését. Ez a változás várhatóan a 2025-ös adóévre vonatkozóan már alkalmazható lesz, ha a javaslat elfogadásra kerül, melyre a parlament november végén szavazhat.
Könnyebbségek és nehézségek a kereskedők számára
A legnagyobb előny az lesz, hogy a kriptovalutás veszteségeket hosszabb időszakra visszamenőleg lehet elszámolni, így csökkenthető a ténylegesen megfizetendő adó összege, ami nagy segítség lehet azokon a magánszemélyeken, akik hosszú távon kereskednek vagy befektetnek. Emellett az adminisztrációs szabályok tisztázása és az egyszerűsített folytatólagos nyilatkozat bevezetése is könnyebb adózást eredményezhet. Ugyanakkor az új, részletes nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek növelhetik az adminisztratív terheket, különösen azok számára, akik nem rendelkeznek megfelelő könyvelési háttérrel.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez még törvényjavaslat státuszban van, de nagy a valószínűsége az elfogadásának, hiszen a kormányzat egy átfogó adóadminisztrációs egyszerűsítést és jogharmonizációt szeretne elérni. Ha elfogadják, ezek a változások alkalmazandók lesznek 2026-tól, illetve a 2025-ös adóévre vonatkozó bevallásban is már visszamenőlegesen.
Regionális kitekintés
Ez a törvényjavaslat a magyar szabályozási térségben is előremutató lépés lehet, hiszen európai viszonylatban egyre több ország irányul a kriptoügyletek átláthatóbb és szigorúbb adózására. Magyarország a MiCA (Markets in Crypto-Assets) uniós rendelet követelményeihez is igazítja szabályait, így a hazai kriptovaluta piac versenyképessége és biztonsága növekedhet. A javasolt szabályozás egyensúlyt teremthet a piaci szereplők adminisztratív terheinek csökkentése és a szabályozói átláthatóság között, támogatva ezzel a kriptovaluták hazai elfogadását és fenntartható fejlődését.
A várhatóan rugalmasabb, igazságosabb és korszerűbb keretek közé szoruló adózásra valamelyest szükség is van, hiszen hazánk nemcsak ebben van lemaradva a többi országhoz képest. Ezzel úgy néz ki, hogy a nyáron életbe lépő, túlzó szabályozást követően valamit visszakapnak a kriptovaluta-kereskedők és részesednek a választások előtt megszokott lazuló fiskális politikából.