Egy éve lépett be Trump a Fehér Házba – mi vált valóra az ígéreteiből?
Égig érő jövedelmek, gyökerestől megszüntetett infláció, gyorsan növekvő munkalehetőségek, virágzó középosztály – Donald Trump a „Make America Great Again” narratívájára építve 2024. november 6-án másodszor is beköltözhetett a Fehér Házba. A 2025. január 20-ai beiktatását követően azonnal nagy horderejű, nemzeti és globális szinten is meghatározó lépésekbe kezdett, amik a mindennapokat formáló politikai-gazdasági intézkedések mellett nem utolsósorban a pénzügyekre és a technológiára, különösen a kriptóra is rányomta a bélyeget.
2025 végéhez közeledve egyre világosabban látszik, hogy Trump második ciklusa nemcsak a hagyományos gazdaságot, hanem a kriptovilág alakulását is alapvetően formálja. De mit jelent ez a gyakorlatban és kinek éri meg? Nézzük meg, milyen szerepet vállalt a Trump-adminisztráció a kriptó 2025-ös forradalmában.
Ígéretek és valóság: vegyes eredmények az első év végén
A második hivatali idejét töltő elnök az ország gazdasági és technológiai vezető szerepének megerősítését, a kereskedelmi egyensúly javítását és jelentős munkahelyteremtést harangozott be. Emellett arra is ígéretet tett, hogy ő lesz az USA első kriptoelnöke, aki a digitális pénzügyi technológiák terén is az élre repíti Amerikát. Trump célja az volt, hogy a digitális pénzek és a blocklánc-technológiák világában is példát mutasson, miközben a hagyományos gazdasági és ipari ágazatokat is erősíti. Ennek függvényében döntéseit a politika, gazdaság és technológia területén is messze gyűrűző hatások kísérték.
2025 novemberére azonban az első év eredményei vegyes képet mutatnak. A munkahelyek visszahozatala és a kereskedelmi mérleg javítása továbbra is rendkívül lassú, az infláció ragadós maradt, a magas vámok és kereskedelmi háborúk pedig bizonytalanságot okoznak. A társadalmi elégedetlenség Trump támogatottságán is látszik: a The Financial Times adatai szerint 42%-kal esett.
Ugyanakkor az S&P 500 tőzsdeindex szerint az USA gazdasága új csúcsokra emelkedett, vagyis a tőzsdei befektetők az instabilitás ellenére is bizakodóak. Emellett a jelentős vitákat kiváltó migrációs és végrehajtói hatalmat érintő célok beteljesülni látszódnak.
Az amerikai részvények új csúcsokra emelkedtek Trump II alatt │ Forrás: The Financial Times
A kriptó, mint Trump második ciklusának egyik prioritása
A decentralizált pénzügyi piac (DeFi-szektor) részben Trump kampányígéretei, részben pedig a gazdasági bizonytalanság miatt került reflektorfénybe. Az amerikai elnök hivatalba lépésével kriptobarát politikai irányvonalat tűzött ki maga elé. Intézkedései mindvégig jelentős hatással voltak a digitális pénzügyi eszközök piacára és árfolyamára:
- a Bitcoin (BTC) 2025 októberben 125 ezer dolláros (több mint 41 millió Ft) történelmi csúcsot jegyzett;
- a kereskedelmi háborúk, a tarifák és az infláció okozta bizonytalanság a pénzügyi befektetők hatalmas seregeit vonzotta a kriptó mint alternatív értéktároló felé;
- a kriptoipar számára kedvező szabályzatokkal hozzájárult az USA globális kriptoláthatóságának növeléséhez.
A BTC történelmi csúcsa │ Forrás: The Financial Times
Trump kriptostratégiájának kézzelfogható hatásai
A Trump-kormány politikája nemcsak a kriptót közvetlenül érintő rendeleteken keresztül befolyásolta a piac reakcióit és gazdasági következményeit, hanem számos, látszólag független gazdaság- és geopolitikai döntésen keresztül is hatást gyakorolt a DeFi-szektor dinamikájára.
A kereskedelmi háborúk és magas vámok például növelték a piaci volatilitást, a végrehajtói hatalom kiterjesztésével felgyorsult a döntéshozatal, a kormányzati költségcsökkentés és a migrációs politika pedig fokozta a gazdasági és pénzügyi bizonytalanságot. Ezek együttesen növelték a digitális eszközök iránti keresletet és az innováció iránti figyelmet.
A nemzeti BTC-tartalék létrehozásával, a Trump család saját kriptoportfóliójának fejlesztésével – beleértve a Trump és Melania Coinokat, valamint a World Liberty Financial kezdeményezését – vagy épp Changpeng Zhaonak adott kegyelmével az amerikai elnök tudatos lépésekkel igyekezett biztosítani, hogy az Egyesült Államok ne csak résztvevője, hanem meghatározó alakítója legyen a globális digitális pénzügyi rendszernek.
Az állami Bitcoin-tartalék létrehozásával az USA hivatalosan is a tettek mezejére lépett
2025 márciusában Trump bejelentette a nemzeti BTC-tartalék létrehozását, amivel a BTC a történelem során először lépett be valódi állami tartalékként a globális pénzügyi rendszerbe. Hamarosan több amerikai állam, például New Hampshire és Arizona is saját állami Bitcoin-befektetési programot vezetett be.
Jelenleg a globális Bitcoin-készlet közel kétharmada az amerikai hatóságokhoz és intézményekhez köthető entitások kezében van, ami részben korábbi lefoglalásokból és intézményi befektetésekből származik. A kormány további nagyméretű BTC-beszerzést tervez, és több költségmentes beszerzési törvényjavaslaton is dolgozik. Mindez arról árulkodik, hogy a világ vezető gazdasági hatalma nemcsak technológiai vagy spekulatív eszközként, hanem értéktárolóként és geopolitikai tényezőként tekint a BTC-re.
Ebből más országok is inspirációt nyerhetnek – elvégre is, ha egy nagyhatalom nemzetbiztonsági és tartalékkezelési értékeket lát a Bitcoinban, miért ne követnék más államok is ezt a modellt? Mindez tovább növelheti a kriptovaluták elfogadottságát és hosszú távú stabilitását, és megerősítheti a BTC digitális aranyként betöltött szerepét. Ráadásul az állami vásárlások a kínálat szűkülését és a kereslet növekedését eredményezve akár jelentős árfolyam-emelkedést is előidézhetnek.
A hatalmas lehetőségek mellett azonban komoly buktatókkal is számolni kell. Az állami felhalmozás okozta esetleges központosítás szembemegy a BTC decentralizált elveivel, a túl gyors és kontrollálatlan reakció pedig az árrobbanás után összeomlásveszéllyel járhat. A kormányzati kezelésnek átláthatónak kell lennie, máskülönben a befektetők elbizonytalanodhatnak.
TMC, avagy a politika és a kriptovaluták találkozása
Donald Trump és felesége, Melania Trump 2025 elején saját mémérméket (mémcoin, meme coin) indított a Solana láncán. A $TRUMP és $MELANIA tokenek (TMC) célja részben a pár politikai márkájának erősítése, részben pedig a kriptóban betöltött pozíciójuk megszilárdítása.
Ezek az eszközök rövid idő alatt hatalmas figyelmet váltottak ki, azonban a mögöttük álló valós érték és hasznosság hiányában gyorsan zuhanni kezdő árfolyamuk komoly etikai és szabályozási kérdéseket vetettek fel. Mivel a lekötött mennyiségek nagy részét a Trump családhoz köthető vállalatok birtokolják, a befektetők számára nem egyértelmű az átláthatóság és a hasznosság. Összességében a TMC-projektek jól mutatják, hogy a kriptovaluták és a politikai márkák összefonódhatnak – de ez sokkal kockázatosabbá is teszi a befektetést.
A TMC-k azonban garantáltan az országos politikai diskurzusba helyezték a kriptovalutákat, szélesebb közönséghez is eljuttatták a kriptó fogalmát, és rávilágítottak a transzparencia, a decentralizáltság és a hosszú távú fejlesztési terv fontosságára.
A Trump kriptojövedelme 2025 október elején │ Forrás: The Financial Times
WLFI: a kriptopiacot befolyásoló személyes és állami érdekek
A 2024-ben indult World Liberty Financial (WLF) DeFi-vállalat egyszerre szolgálja Trump állami kriptostratégiáját és magánérdekeit. A projekt a decentralizált pénzügyi piac és a hagyományos pénzügyi szereplők közötti átmenet biztosítására törekszik, amivel az USA nemcsak a kriptopiac szabályozóként, hanem aktív szereplőjeként is tevékenykedhet.
A tokenkibocsátás 2024 októberében indult el – a Trumphoz köthető alapítói és tanácsadói kör ekkor jelentős mennyiségű tokent tartott meg magának, vagyis a WLFI értékének növekedésével közvetlenül nőtt a család vagyona is. A token 2025 szeptemberétől vált szabadon kereskedhetővé, ami tovább erősítette a projekt piaci jelenlétét.
A WLFI mögött a korábban Trump kampányát finanszírozó bányászati és kriptós iparági szereplők sorakoznak, így nem véletlen, hogy a WLFI-re sokan politikai lojalitást és gazdasági befolyást erősítő eszközként tekintenek. Ez pedig számos átláthatósági és összeférhetetlenségi vita forrása. A kritikusok túl szoros összefonódást látnak az állami stratégiai kriptoprogram és a Trump család személyes profitja között, míg a támogatók szerint az elnök politikai és piaci felelősséget vállalva kockáztatja személyes tőkéjét a digitális pénzügyi innováció érdekében. A projekt néhány hete bőkezűen jutalmazta Trump leghűségesebb követőit.
A Binance alapítójának kegyelmi ügye
Donald Trump ebben az évben több kriptoipari szereplőt is elnöki kegyelemben részesített. Közülük a legnagyobb visszhangot keltő a Binance társalapítójának és korábbi vezérigazgatójának, Changpeng Zhaonak (CZ) az ügye. CZ a pénzmosás elleni szabályozások megsértése, pontosabban annak megelőzésére tett hiányosságok miatt ítélték négy hónap börtönbüntetésre 2024 áprilisában. 2025. október 23-án azonban Trump elnöki kegyelemben részesítette.
Ez a szimbolikus intézkedése arról árulkodik, hogy a kriptoszektor állami megítélése és kezelése jelentősen átalakuláson megy keresztül, amivel a szabályozói és politikai környezet is egyre támogatóbbá válhat a kriptovilág iránt. Másrészt komoly átláthatósági és etikai vitákat is generál, miközben megkérdőjelezi a politikai befolyás, az üzleti érdekek és a jogállami elvek közötti határokat.
2025 végére egyre inkább egyértelműbbé válik, hogy Trump második ciklusa nemcsak a hagyományos gazdaságot, hanem a digitális pénzügyi szektort is alapjaiban formálja. A nemzeti BTC-tartalék, a TMC-projektek és a WLFI egyértelműen jelzik, hogy az Egyesült Államok aktív résztvevőként törekszik fellépni a kriptopiac fejlődésében.
Ugyanakkor a személyes és állami érdekek egybeolvadása komoly átláthatósági és etikai kérdéseket vet fel, ezért a befektetőknek mindenképp érdemes körültekintően átgondolni a lehetőségeket és a kockázatokat. Trump kriptobarát intézkedései összességében az innovációra, a digitális eszközök elfogadottságára és az amerikai kriptopiac nemzetközi versenyképességére is kedvezően hat.