Olaszország akarja a digitális eurót, csak fizetni nem akar érte
Az olasz bankok támogatják az Európai Központi Bank törekvését egy digitális euró, azaz egy összeurópai központi banki digitális valuta (CBDC) bevezetésére. Erről beszélt az Olasz Bankok Szövetségének (ABI) egyik vezető tisztségviselője egy sajtótájékoztatón. Az olasz bankok azonban szeretnék időben elosztani az előzetes tőkekiadásokat, mivel a költségek magasak. Ezt mondta Marco Elio Rottigni, az ABI ügyvezető igazgatója, aki azt is elmondta, hogy a bankok támogatják a javaslatot, mert megtestesíti a digitális szuverenitás koncepcióját.
A digitális euró persze nem testesíti meg a digitális szuverenitást, hiszen a rendszer központi banki irányítás alatt áll. A felhasználók nem rendelkeznek teljes kontrollal a pénzük felett: a bankok és szabályozó hatóságok meghatározhatják, mire költhető, milyen feltételekkel használható, és milyen adatokat gyűjtenek róla. Ez inkább központosított felügyeletet jelent, mint valódi pénzügyi szabadságot.
Így áll most a digitális euró ügye
Rottigni nyilatkozata alig néhány héttel azután érkezett, hogy az EU pénzügyminiszterei, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Christine Lagarde, és Valdis Dombrovskis európai biztos kompromisszumos megállapodásra jutottak a vitatott javaslat további sorsáról. A megállapodás szerint a pénzügyminisztereknek lesz beleszólásuk abba, hogy kibocsátják-e a digitális eurót, és hogy az EU-ban lakó személyek mennyi pénzt tarthatnak digitális euróban, hogy ezzel csökkentsék a bankpánik félelmét. A döntéshozók attól tartanak, hogy ha túl sok pénzt lehetne digitális formában tartani közvetlenül a központi banknál, akkor az emberek elvinnék a pénzüket a kereskedelmi bankoktól, ami bankcsődökhöz vezethetne.
A jelenlegi információk szerint a digitális euró bevezetése 2029-re tervezett, feltéve, hogy az EU jövőre elfogadja a vonatkozó jogszabályokat, és 2027-ben elindul a digitális euró kísérleti fázisa. Rottigni azonban hangsúlyozta nyilatkozatában, hogy az olasz banki szövetség a többi joghatósággal való lépéstartás érdekében kettős megközelítést támogat. Ebben lenne egy központi banki digitális valuta és lehetnének kereskedelmi banki digitális valuták is, amelyek gyorsabban fejlődhetnek. Ezzel pedig biztosítva látja Rottigni azt, hogy Európa ne maradjon le.
Nem egységes egyébként az európai álláspont a digitális euró ügyében. Legalább négy EU-tagállamban – Németországban, Ausztriában, Hollandiában és Szlovákiában – jelentős ellenállás mutatkozik a digitális euró bevezetésével szemben. Emellett Franciaországban is politikai kezdeményezés indult a digitális euró elutasítására. 14 nagy európai bank, köztük a Deutsche Bank és a BNP Paribas, szintén ellenzi a digitális euró jelenlegi formáját, mivel az szerintük veszélyezteti a magánszektor fizetési rendszereit és nagyon sok parlamenti képviselő is egy korlátozott verziót támogatna csak. Mint például a konzervatív európai parlamenti képviselő, Fernando Navarrete, aki egy leegyszerűsített változat mellett érvelt, amelyben az euró internetkapcsolat nélkül is jó lenne fizetésekhez, de más valós idejű tranzakciókhoz nem. A digitális euró ebben az elméletben nem lenne alkalmas pénzügyi közvetítők, fizetési szolgáltatók és más piaci szereplők közötti fizetésekre (azaz nagykereskedelmi fizetésekre), amelyekre már léteznek központi banki pénznemben működő elszámolási rendszerek.