A lengyel elnök megvétózta a drákói szigorúságú kriptotörvényt
Lengyelországban komoly politikai vihart kavart, hogy Karol Nawrocki államfő nem írta alá a kriptoeszköz-piacot szigorúan szabályozó törvényt. A Crypto-Asset Market Act célja az lett volna, hogy erősen korlátozza a szolgáltatókat és új, kemény felügyeleti eszközöket adjon a hatóságok kezébe. Az elnök szerint azonban a jogszabály túl messzire ment volna, és egyszerre veszélyeztette volna a lengyelek szabadságát, vagyonát és az állam stabilitását.
Túl hosszú, túl bonyolult, túl drága a lengyel kriptotörvény
A varsói elnöki hivatal közleménye szerint Nawrocki egyik fő kifogása az volt, hogy a törvény lehetővé tette volna kriptós a oldalak és domainek könnyű blokkolását. Az ilyen szabályozás a hivatal megfogalmazása szerint átláthatatlan, könnyen visszaéléseknek adhat teret, és nem illeszkedik a jogállami elvekhez. Problémásnak tartották a szöveg terjedelmét és bonyolultságát is: a több száz oldalas jogi anyag ahelyett, hogy tisztább kereteket teremtene, szerteágazó, nehezen értelmezhető szabályokat hozott volna.
Az elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a tervezett felügyeleti díjak aránytalanul magasak, ami visszafogná az induló vállalkozásokat, miközben a nagy külföldi bankok és cégek könnyebben alkalmazkodnának. Nawrocki szerint ezzel pont az történne, amit el kellene kerülni: a verseny és az innováció gyengülne, miközben a piac néhány nagy szereplő kezébe koncentrálódna.
Prezydent RP @NawrockiKn odmówił podpisania ustawy o rynku kryptoaktywów.
‼️ Zdaniem Prezydenta, zawetowane przepisy realnie zagrażają wolnościom Polaków, ich majątkowi i stabilności państwa. https://t.co/ZBXaZg5uQI pic.twitter.com/27n7gpAayF
— Kancelaria Prezydenta RP (@prezydentpl) December 1, 2025
„Az elnök a káoszt választotta” – kemény reakció a kormányból
A vétó után azonnal megjelentek az éles kritikák. Andrzej Domański pénzügyminiszter az X-en azt írta, hogy a kriptopiacon az ügyfelek mintegy ötöde veszít pénzt a visszaélések miatt, és azt állította: ők a fogyasztókat akarták védeni, az elnök viszont a „káoszt választotta”, és viselnie kell a következményeket. Radosław Sikorski külügyminiszter-helyettes szintén keményen fogalmazott, szerinte ha kipukkad a buborék és lengyelek ezrei veszítik el a megtakarításaikat, „legalább tudni fogják, kinek tartoznak köszönettel”.
Pan Prezydent zawetował ustawę, która miała uregulować rynek kruptowalut.
Gdy bańka pęknie i tysiące Polaków straci swoje oszczędności przynajmniej będą wiedzieli komu podziękować.— Radosław Sikorski 🇵🇱🇪🇺 (@sikorskiradek) December 1, 2025
A vitába beszállt Krzysztof Piech közgazdász is, aki szerint nem az elnök a hibás amiatt, hogy sokan pénzt veszítenek, hanem az, hogy a csalókat nem üldözik elég hatékonyan. Mint írta, a túlzottan szigorú hazai szabályozás helyett a meglévő jog eszközeit kellene következetesen alkalmazni.
Jön a MiCA, verseny a régióban
A kriptoközösség jelentős része üdvözölte a vétót, és fölöslegesnek tartotta az új törvényt. Érvelésük szerint 2026. július 1-től az Európai Unió teljes területén életbe lép a Markets in Crypto-Assets (MiCA) rendelet, amely egységes befektetővédelmi és engedélyezési keretet ad majd a szolgáltatóknak – a lengyel felhasználókra is kiterjedve.
Az elnöki hivatal külön kiemelte, hogy a túlszabályozás könnyen a szomszédos országok malmára hajthatja a vizet. Ha a cégek egyszerűbb, kiszámíthatóbb környezetet találnak Csehországban, Szlovákiában, Litvániában vagy Máltán, akkor ott fognak letelepedni, és ott fizetnek adót. A kérdés így már nem csak a fogyasztóvédelemről szól, hanem arról is, hogy Lengyelország meg tudja-e tartani a saját kriptós és fintech ökoszisztémáját.
Mit lát ebből a piac és a felhasználó?
Rövid távon a vétó bizonytalanságot hoz, hiszen a lengyel kriptopiac továbbra is átmeneti jogi környezetben működik. Ugyanakkor sok szereplő úgy látja, hogy ezzel időt nyertek a MiCA-hoz való ésszerű igazodásra, anélkül, hogy a legszigorúbb hazai szabályok elüldöznék a kisebb szolgáltatókat. A vita valójában arról szól, hol húzódik az egészséges határ a befektetők védelme és az innováció mozgástere között – és ki viseli a felelősséget, ha a mérleg bármelyik irányba túlságosan elbillen.