Lengyel kriptó-vita: egymásnak feszült az elnök és a kormány a szabályozás kapcsán
Újabb fordulatot vett Lengyelország szabályozási vitája, amely az elmúlt hetekben egyre inkább a politikai erőviszonyok próbájává vált. A Donald Tusk vezette kormány december 9-én ismét benyújtotta azt a kriptoügyleti törvénytervezetet, gyakorlatilag változatlan formában, amelyet Karol Nawrocki államfő néhány nappal korábban elutasított. A lépés tovább mélyíti a szakadékot a liberális kormány és a jobboldalhoz közelebb álló elnök között, és felveti azt a kérdést, hogy vajon valódi védelmet nyújt-e a szabályozás, vagy pont, hogy ellehetetleníti a piacot?
Mi történt eddig?
A Bill 1424 néven ismert javaslatot eredetileg június végén terjesztették elő, majd szeptember végén a Sejm (az alsóház) 230 igen és 196 nem szavazattal elfogadta azt. November 12-én került az elnökhöz, aki december 1-jén élt a vétójogával. Nawrocki azzal érvelt, hogy a törvény veszélyezteti a lengyelek szabadságát, vagyonát és az állam stabilitását. Különösen aggályosnak tartotta azt a rendelkezést, amely lehetővé tenné a kormány számára kriptotársaságok weboldalainak azonnali blokkolását, ugyanis ez túl széleskörű és visszaélésekre alkalmas felhatalmazást jelentene.
A vétót Sławomir Mentzen, a Konfederacja vezető politikusa is támogatásáról biztosította, mondván, hogy az eredeti javaslat megsemmisítette volna a lengyel kriptopiacot. A kormány pedig élesen reagált, Andrzej Domański pénzügyminiszter szerint az elnök az „anarchiát választotta”, és „teljes felelősséget kell vállalnia a következményekért”.
A kormány december 5-én megpróbálta felülírni az elnöki vétót, ám ehhez háromötödös többségre lett volna szükség, ami végül nem sikerült. A sajtóhírek szerint Tusk zárt körben azt is jelezte, hogy szerinte az orosz titkosszolgálatok könnyen kihasználhatják a szabályozás hiányát pénzmosás vagy finanszírozási csatornák létrehozása céljából.
Az EU-s keretek és a lengyel versenyképesség
A lengyel vita valójában az európai szabályozási környezetben értelmezhető. Az Európai Unió 2023-ban fogadta el a kriptopiacokra vonatkozó MiCA-rendeletet, amelynek végrehajtását 2026. július 1-ig kell megoldani. A MiCA előírja, hogy minden tagállamnak ki kell jelölnie egy kriptopiaci felügyeleti hatóságot, ez lenne Lengyelországban a KNF.
A lengyel tervezet azonban több ponton túlmutatott a MiCA által megfogalmazott elvárásokon. A CASP-szolgáltatók (kriptoeszköz-szolgáltatók) engedélyeztetésére jóval szigorúbb feltételeket írt elő, magasabb tőkekövetelményeket, részletes belső kontrollt és kiterjedt pénzmosás-ellenes eljárásokat tartalmazott. Emellett büntetőjogi felelősséget is bevezetett volna bizonyos kriptós ügyletekhez kapcsolódó jogsértések esetén, akár 10 millió złotyig terjedő bírsággal és kétéves börtönbüntetéssel. Ilyen mértékű szigor egyáltalán nem szerepel a MiCA-ban.
A kritikusok, vagyis több ellenzéki politikus és kriptoszakértő szerint a szabályozás túlzottan szigorú. Többen azt emelték ki, hogy a KNF az EU egyik leglassabb engedélyező hatósága, egy folyamat akár 30 hónapig is elhúzódhat. Ehhez képest például Németország vagy Csehország jóval egyszerűbben implementálta a MiCA-t. Sokan ezért úgy vélik, Lengyelország túltolta a szabályokat.
A politikai játszma
December 10-én a Polska2050 koalíció benyújtotta az új, Bill 2050 nevű tervezetet. A kormányszóvivő, Adam Szlapka szerint „egyetlen vesszőt sem változtattak benne” az eredetihez képest. Ez pedig tovább fokozta a feszültséget, sokak szerint ugyanis a kormány így valójában nem is keres kompromisszumot.
A helyi sajtó ugyanakkor arról számolt be, hogy Nawrocki hivatala kapott egy alternatív előterjesztést is, amely kedvezőbb lehet a hazai kriptoipar számára, miközben megfelel az uniós kereteknek. Ez az alternatíva csökkentené a KNF közvetlen felügyeleti engedélyeit, és jobban is illeszkedne a MiCA szerkezetéhez, kevesebb átfedést okozva a nemzeti és EU-s szabályozás között.
Mi lesz, ha a szabályozás nem készül el időben?
A pénzügyminiszter korábban felhívta a figyelmet arra, hogy ha Lengyelország 2026. július 1-ig nem nevezi ki a megfelelő felügyeletet, a külföldi kriptocégek nem tudnak majd regisztrálni az országban. Ez azt jelentené, hogy a mintegy 18 százaléknyi lengyel kriptobefektető kénytelen lenne más EU-tagállamok felé fordulni. Az adó- és díjbevételek ezáltal külföldre áramlanának, és a fogyasztóvédelem is gyengülne.
Becslések szerint a lengyel kriptobefektetők mintegy 20 százaléka élt át valamilyen csalást vagy visszaélést, ami szintén egy erős érv a szabályozás mellett. A kérdés csupán az, hogyan találja meg az ország az egyensúlyt a visszaélések elleni fellépés és az innováció támogatása között.
Előretekintés
A következő hónapok döntőek lehetnek, ha Nawrocki ismét megvétózza a Bill 2050-et (vagy annak módosított változatát), akkor a parlamentnek 2026 júliusáig mindenképp lépnie kell, akár az alternatív javaslat elfogadásával, akár a vétó felülírásával. Nem kizárt az sem, hogy végül mindkét félnek kompromisszumot kell kötnie, és egy egyszerűbb, a MiCA-hoz közelebb álló verzió lesz a megoldás.
Az EU-s határidő közeledtével egyre sürgetőbb, hogy Lengyelország rendezze a helyzetet, különben a kriptós vállalkozások és befektetők könnyen más európai piacokon keresik majd a számukra kedvezőbb környezetet.