Így fogadta a magyar kriptoközösség az első hazai validátort
Magyarországon, a világ legfejlettebb országaival ellentétben, a kriptovaluták évekig jogi szürkezónában mozogtak. Miközben a felhasználók betarthatatlan törvények miatt egyre profibb tőzsdei és decentralizált megoldásokhoz fordultak, 2025-re a vadnyugat túlszabályozott, az innovációt ellehetetlenítő környezetté avanzsálódott. A MiCA európai megjelenésével az SZTFH új szabályokat rendelt el, amely nem elég, hogy a blokklánc-alapú startupokat, vállalati kriptovaluta-megoldásokat és kriptovaluta-szolgáltatókat lehetetleníti el, hanem a felhasználókat konkrétan betarthatatlan törvényekkel szembesíti.
Az újonnan életbe lépő szabályoknak köszönhetően kivonult Magyarországról az eToro és a Revolut kriptovaluta-szolgáltatása, valamint bezárta ideiglenesen a kapuit a CoinCash: az SZTFH irányelvei szerint csak hatóságilag jóváhagyott validátorokon keresztül lehet legálisan kriptoeszközöket váltani, tegnapig azonban egyetlen szereplő sem volt ezen a listán. Nézzük, hogyan reagált a magyar kriptovaluta-közösség az első hivatalos validátor megjelenésére.
Amit a Caduceus Zrt.-ről tudni érdemes
Az SZTFH 2025. december 19-én felvette nyilvántartásába az első kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatót, a Caduceus Zrt.t, amely egyelőre egyedüliként szerepel ezen az „impozáns” listán. A frissen, 2025 júliusában alapított vállalat weboldala gyakorlatilag nem működik, a nyilvános adatok szerint minimális létszámmal üzemel, és korábban sem a hazai kriptovaluta-meetupokon, sem a szakmai fórumokon nem mutatta életjeleit.
A cég vezetésében Vesszős Bence Marcell igazgatósági elnökként, Kollár József és Hatvani Andrea pedig igazgatósági tagként szerepel, ami önmagában még nem mond semmit, ugyanakkor, ha kiegészítjük azzal, hogy a cégvezető testvére, Vesszős Gergely, a NAV Bűnügyi Főigazgatóságának egykori munkatársa és a virtuális fizetőeszközök szabályozásában vett részt, már egyből értelmet nyer a Caduceus Zrt. megjelenése.
Vesszős Gergely 2018 májusa óta dolgozik a SET Group-nak, miután az adóhatóságtól csatlakozott a piaci manipuláció miatt 2023-ban az MNB által büntetett SET-hez. Külön érdekesség, hogy az MNB 2023. július 31. napjával elrendelte a SET Group NYrt. részvényeinek tőzsdei terméklistáról történő törlését a nyilvános értékpapír-kibocsátói minőséggel összeegyeztethetetlen jogsértések miatt.
A közösség elégedetlen, de nem meglepődött
A különböző fórumokon, Telegram-csatornákon és Discord-szobákban természetesen azonnal mindenki elkezdte kutatni, amit a Caduceus Zrt.-ről tud, amint megjelentek az SZTFH listáján. Az első reakciók mind a vállalat, mind a benne tevékenykedő emberek kapcsán nem feltétlen a megkönnyebbülésről szólnak, inkább az érthetetlenségről – ugyanakkor senki nem lepődött meg igazán. Hazánkban ugyanis bevett gyakorlata van annak, hogy a szakértői pozíciókat az „ismerős ismerősének” szervezik ki, mindezt pedig az utolsó pillanatban, semmilyen szakmai információt nem közölve.
Miközben az SZTFH konkrétan derült égből jelentette be az első hazai validátort, olyan szereplők vonultak ki a magyar piacról, mind a Revolut, az eToro, vagy éppen a CoinCash, ezzel végérvényesen ellehetetlenítve a piaci alapú kriptogazdaság fejlődését a Kárpát-medencében.
A közösségi kommentek visszatérő motívuma a „magyaros megoldás” narratívája: előbb olyan szigorú játékszabályokat ír a hatóság, amelyeknek a nemzetközi szereplők zöme nem akar vagy nem tud megfelelni, majd a végén minden út egy frissen alapított, ismeretlen céghez vezet.
„Előbb mindenki lelép a pályáról, majd bejelentenek egy frissen induló céget, amely véletlenül pont megfelel a friss szabályozási környezetnek.”
– hangzott el egy magyar Telegram-csoportban
A hangulat tehát inkább cinikus, mint ünneplő: sok felhasználó attól tart, hogy a validáció gyakorlata nem a technológiai biztonságról fog szólni, hanem arról, ki milyen díjért, milyen tempóban jut át az új kapun.
Életszerű validáció vagy túlszabályozás?
A rendelet szerint 2025. december 27‑től a magánszemélyek kriptoügyletei csak akkor nem minősülnek jogsértőnek, ha SZTFH‑engedélyes szereplő validálja azokat, de a részletszabályokból sem derül ki egyértelműen, hogy ez pontosan milyen ellenőrzést jelent: technológiai auditot, KYC‑/AML‑folyamatok felülvizsgálatát, adózási megfelelés kontrollját vagy mindezt együtt. A bizonytalanságot fokozza, hogy jelenleg egyetlen, friss és láthatóan kisméretű cégre lenne rábízva elvben akár több százezer magyar kriptotulajdonos tranzakcióinak validálása.
A Caduceus Zrt. honlapja szerint várják a kérdéseket az egész folyamattal kapcsolatban, egyelőre azonban semmilyen komolyabb tájékoztatást nem adtak ki arról, hogy milyen formában, milyen gyorsan és milyen körülmények között fog zajlani ez a validáció. A közösségi beszélgetésekben gyakori vélemény, hogy a modell a gyakorlatban aligha lesz skálázható: a hatóság papíron szigorú, centralizált megfelelési követelményeket ír elő, miközben a kripto természetéből fakadóan a forgalom 0–24 órás, globális és sokszor nem is hazai szolgáltatókhoz kötődik. Többen azt latolgatják, hogy mindez inkább a külföldi platformok használata felé tereli a felhasználókat, vagy éppen a kripto‑trackerek, ETP‑k felé, amelyek értékpapír‑jogi keretben, de mégis kriptokitettséget kínálnak.
Az igazi kérdés most az, hogy 2026‑ra sikerül‑e valódi ökoszisztémát építeni több, egymással versengő validátorral, átlátható szabályokkal és értelmezhető adózási környezettel, vagy a magyar kriptósok „szavaznak a lábukkal”, és a blokkláncon túl végül a határon is átlépnek.