Vajon baj esetén mentőövet dob majd Trump a kriptoszektornak 2026-ban?
Néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna, hogy az amerikai kormány akár közvetetten is megmentse a kriptobefektetőket egy piaci összeomlás után. A 2022-es FTX-csőd idején a Fehér Ház egyszerűen elhatárolódott a digitális eszközöktől. 2026-ra azonban gyökeresen más helyzet rajzolódik ki. Donald Trump visszatérése és a kriptoszektorral való nyílt összefonódása miatt egy újabb válság esetén már nem kizárt az állami beavatkozás.
A kripto már politikai ügy lett
Trump elnöksége alatt a kriptoszektor látványos fellendülést élt meg. A CoinGecko adatai szerint a digitális eszközök összértéke több mint 1200 milliárd dollárral nőtt a 2024-es választási győzelme után egy évvel. A kormányzat aktívan támogatta az iparágat, különösen a dollárhoz kötött stabilcoinok jogi rendezését. Nem mellékes körülmény, hogy a Trump-család is jelentős bevételeket termelt kriptós érdekeltségeiből, ami erős személyes motivációt jelent egy piaci összeomlás tompítására.
A stabilcoinok jelentik a legnagyobb kockázatot
Egy esetleges válság legvalószínűbb kiindulópontja a stabilcoin-piac lehet. A Tether USDT tokenje például közel 180 milliárd dolláros forgalomban van, és az amerikai állampapírpiaccal is szoros kapcsolatban áll. Egy pánikszerű visszaváltási hullám nemcsak a kriptoszektort bénítaná meg, hanem az amerikai államkötvények piacán is komoly zavart okozhatna. Ez már önmagában elegendő ok lenne arra, hogy a Fehér Ház ne maradjon tétlen.
A korábbi precedensek sem megnyugtatóak. A 2023-as bankválság idején a Circle USDC tokenje ideiglenesen elvesztette dollárhoz kötött árfolyamát, amikor kiderült, hogy tartalékainak egy része veszélybe került. Egy hasonló helyzet a Tether esetében sokkal nagyobb következményekkel járna.
Kapcsolódó tartalom: Trump és a kriptoperek: lehet fizettek a lazább bánásmódért
Tőzsdék, koncentráció, fertőzésveszély
Nemcsak a stabilcoinok, hanem a nagy kriptotőzsdék is rendszerszintű kockázatot jelentenek. A Binance, a Bybit és néhány más szereplő együtt a spot kereskedés több mint 70 százalékát bonyolítja. Ezek a cégek gyakran egyszerre működnek tőzsdeként, letétkezelőként és finanszírozóként, ami a hagyományos pénzügyi rendszerben tiltott lenne. Egy komoly hack vagy likviditási sokk dominóhatást indíthatna el.
Hogyan nézhet ki az állami beavatkozás?
Egy esetleges beavatkozás több formát ölthet. A pénzügyminisztérium már korábban is használt olyan alapokat, amelyekhez nem szükséges kongresszusi jóváhagyás. Emellett a Trump-adminisztráció 2025-ben létrehozta a stratégiai bitcoin-tartalékot, amely akár 200 ezer bitcoint is tartalmazhat. Egy válságban ez az állomány piaci stabilizáló eszközzé válhatna, még ha ez szembe is menne az eredeti „költségsemleges” elképzeléssel.
Politikai kényszer és választói nyomás
A kriptó ma már nem marginális jelenség. Egy felmérés szerint minden hetedik amerikai rendelkezik valamilyen digitális eszközzel, miközben a szektor a politikai kampányok egyik legnagyobb finanszírozójává vált. Egy összeomlás könnyen Trump felelősségének tűnhetne a közvélemény szemében, különösen a közelgő félidős választások előtt. Ebben a helyzetben a „túl nagy, hogy bukjon” logika könnyen visszatérhet – épp egy olyan piacon, amely eredetileg a bankmentések elleni tiltakozásból született.