Mi a közös Newton törvényeiben és a Bitcoinban?
A CoinBeast Substacken megjelent írás izgalmas párhuzamot von Isaac Newton munkássága és a Bitcoin megszületése között. A szerzők szerint Satoshi Nakamoto nem egy új pénzügyi terméket talált fel, hanem felfedezett egy olyan törvényt, amely mindig is jelen volt a digitális világban, csak korábban nem volt felismerve. Ahogyan Newton nem megalkotta a gravitációt, hanem leírta és érthetővé tette, úgy Satoshi sem létrehozta a digitális szűkösséget, hanem megmutatta, hogyan működhet hatalom és bizalom nélkül.
Felfedezés vagy találmány
Fontos a különbséget a felfedezés és a találmány fogalma között. Felfedezésről akkor beszélünk, amikor egy már létező, de addig ismeretlen vagy meg nem értett jelenséget tárunk fel, mint amilyen a gravitáció vagy a kalkulusz. Ezek a törvények mindig is működtek a természetben, függetlenül attól, hogy az ember felismerte-e őket. Ezzel szemben a találmány emberi kreativitás eredménye, egy új eszköz vagy eljárás, amely korábban még nem létezett. Newton nem hozott létre új erőt, csupán egységes matematikai nyelven írta le azt, amit Kepler bolygómozgásról szóló megfigyelései, Galileo kísérletei és Descartes geometriai módszerei már előkészítettek.
Hosszú út a felismerésig
Ugyanez a minta ismétlődött meg évszázadokkal később a digitális térben. A Bitcoin nem a semmiből született, hanem hosszú kutatási és gondolkodási folyamat eredménye volt. A nyilvános kulcsú kriptográfia megjelenése, David Chaum anonim digitális aláírásai, a proof-of-work elmélete, valamint Wei Dai b-moneyje és Nick Szabo bit gold koncepciója mind-mind egy irányba mutattak. Ezek az ötletek önmagukban még nem oldották meg a digitális pénz legnagyobb problémáját, vagyis a dupla költést, de lefektették az alapokat. Satoshi felismerése az volt, hogy ezek az elemek egyetlen rendszerbe rendezve képesek létrehozni egy önfenntartó, központi hatalom nélküli értékrendszert.
Az energia mint igazságforrás
A Bitcoin valódi áttörése nem új technológiák feltalálásában rejlett, hanem annak felismerésében, hogy az energiafelhasználás és az idő visszafordíthatatlansága alkalmas arra, hogy digitális környezetben is objektív igazságot hozzon létre. A proof-of-work nem pusztán egy biztonsági mechanizmus, hanem egy nyilvános elszámolási rendszer, amely a fizikai világ törvényeihez köti az információt. Amint egy blokk mögé valódi munka és energia kerül, annak múltját már nem lehet megváltoztatni anélkül, hogy ugyanazt a költséget újra meg ne fizetnénk. Ez a logika pedig nem politikai döntés kérdése, hanem termodinamikai realitás.
Miért nem másolható a Bitcoin?
Ez a felismerés magyarázza azt is, hogy miért nem másolható a Bitcoin pusztán a kód lemásolásával. A szoftver szabadon reprodukálható, a mögötte álló törvény azonban nem. A Bitcoin szűkössége nem társadalmi megállapodás vagy marketingfogás, hanem az energia és a számítás költsége által kikényszerített állapot. Emiatt a protokoll frissítések és kampányok nélkül is működik. Az alternatív kriptovaluták ezzel szemben termékekként viselkednek, és új funkciókkal, ígéretekkel és ösztönzőkkel próbálnak felhasználókat vonzani. A Bitcoin nem kínál extra narratívát, pusztán működik, a változatlan szabályok mentén.
A 21 milliós szám
A 21 milliós kínálati korlát félreértelmezése is egy érdekes kérdés. Maga a szám önmagában nem bír jelentőséggel, hiszen lehetne magasabb vagy alacsonyabb is. A lényeg az, hogy a határ nem módosítható. A Bitcoin valódi felfedezése nem egy konkrét mennyiség kiválasztása volt, hanem annak bizonyítása, hogy digitális szűkösség létrehozható bizalom és központi döntéshozatal nélkül. A konkrét szám pedig csak ennek a törvénynek a megjelenési formája.
A satoshi mint mértékegység
A szerzők a satoshit Newton newtonjához hasonlítják. Newton mérhetővé tette az erőt, és ezzel lehetővé tette a modern fizika fejlődését. Satoshi pedig mérhetővé tette az értéket. Egy satoshi nem egy ígéret, nem egy politikai döntés és nem közmegegyezés eredménye, hanem egy elvégzett munka lenyomata. Valódi energia, idő és számítás áll mögötte, amelyet nem lehet visszavonni vagy meghamisítani. Ez teszi a satoshit az első olyan értékmértékké, amely közvetlenül a fizikai világ törvényeihez kapcsolódik.
A Bitcoin mint természeti törvény
A Bitcoin működése így sokkal közelebb áll a természeti rendszerekhez, mint a hagyományos pénzügyi struktúrákhoz. Nem tiltja a csalást, hanem gazdaságilag értelmetlenné teszi. Nem engedélyekre és kivételekre épül, hanem mindenkire azonos szabályokat alkalmaz. A rend nem hatalomból, hanem ellenőrizhetőségből születik. Ebben az értelemben a Bitcoin a digitális tér egyik legközelebbi megfelelője annak, amit természeti törvénynek nevezünk.
A felfedezés ereje
A CoinBeast cikke végső soron azt állítja, hogy a Bitcoin nem egy múló technológiai trend, hanem egy alapelv felismerése. Ahogyan Newton törvényei nem veszítettek érvényükből évszázadok alatt sem, úgy a Bitcoin mögött álló szabályrendszer sem függ ízléstől, politikától vagy piaci hangulattól. A kód csupán a nyelv, amelyen ez a törvény megszólal. A felfedezés maga az, hogy a digitális világban is létezhet olyan rend, amelyet nem emberek, hanem megmásíthatatlan szabályok tartanak fennt.