Akár két év kényszermunka is járhat az illegális kriptobányászatért Oroszországban
Oroszország tovább szigorítaná a be nem jelentett kriptovaluta-bányászat elleni fellépést. A tervezett intézkedések lényege, hogy az illegális bányászat több formáját a jövőben nem pusztán közigazgatási jogsértésként, hanem bűncselekményként kezelnék, jóval súlyosabb jogkövetkezményekkel.
Közigazgatási jogsértésből bűncselekmény
Az orosz Igazságügyi Minisztérium 2025. december 30-án hozta nyilvánosságra a Büntető Törvénykönyv módosítására vonatkozó tervezetét. A javaslat célja egyértelműen az, hogy az engedély és regisztráció nélküli kriptobányászat több esete kikerüljön a szabálysértési kategóriából, és átkerüljön a büntetőjog hatálya alá.
A szigorítás hátterében az áll, hogy a 2024 nyarán elfogadott bányászati szabályozás – amelyet Vlagyimir Putyin elnök írt alá – nem hozta meg a várt eredményeket. Bár a jogszabály célja az volt, hogy a gyorsan növekvő iparágat „kifehérítse”, a hatóságok szerint a szereplők többsége továbbra sem tartja be az előírásokat. Ivan Csebeskov pénzügyminiszter-helyettes júniusi nyilatkozata szerint a bányászoknak csupán körülbelül 30%-a regisztrált a Szövetségi Adószolgálatnál, a többség pedig a „szürke zónában” működik.
Konkrét szankciók a tervezetben
A módosítás értelmében a regisztráció nélküli kriptobányászatért magánszemélyek 500 ezer és 1,5 millió rubel (átszámolva 2 és 6 millió forint) közötti bírságra számíthatnak, vagy akár két év kényszermunkát is kiszabhat a bíróság. Kevésbé súlyos esetekben legfeljebb 480 óra közérdekű munka alkalmazható.
A nagyobb volumenű vagy szervezett formában végzett bányászat ennél is komolyabb következményekkel járhat. Amennyiben a tevékenység „jelentős” vagy „különösen nagy” bevételt eredményez, illetve összehangolt csoportokhoz köthető, a bírság elérheti a 2,5 millió rubelt, azaz több mint 10 millió forintot. Ilyen esetekben akár öt év kényszermunka, illetve az eredeti tervezet szerint szabadságvesztés is kiszabható, az eszközök elkobzása mellett.
Miért nem bizonyult elégnek a korábbi fellépés?
Oroszország jelenlegi rendszere különbséget tesz a kisebb és a kereskedelmi bányászok között. A havi 6000 kilowattóránál kevesebb áramot fogyasztók magánszemélynek minősülnek, és külön nyilvántartás nélkül is bányászhatnak, de a kibányászott kriptovaluta után személyi jövedelemadót kell fizetniük. A nagyobb kereskedelmi bányászoknak és az infrastruktúra-üzemeltetőknek viszont kötelező a regisztráció, havi termelési jelentéseket kell benyújtaniuk, és meg kell felelniük az egyes régiókban érvényes korlátozásoknak.
A hatóságok szerint az eddigi eszközök – köztük az akár 2 millió rubeles bírságok és az eszközlefoglalások – nem bizonyultak érdemi visszatartó erőnek. Ennek ellenére több rendészeti akció is történt, többek között volt példa közműszolgáltatóknál dolgozó alkalmazottak letartóztatására, akiket illegális bányászat segítésével gyanúsítottak, valamint nagyméretű bányásztelepek bezárására is.
Az illegális bányászat jelentős terhet ró az elektromos hálózatra, különösen ott, ahol áramlopással vagy tiltott térségekben zajlik a tevékenység. Több régióban áramkimaradásokhoz vezetett, ezért a téli csúcsidőszakokban ideiglenes korlátozásokat is bevezettek. A módosítási javaslat jelenleg társadalmi egyeztetés alatt áll, de az irány egyértelműen a további szigorítás felé mutat.