Nem minden arany ami fénylik – Mi áll az elképesztő hozamígéretek mögött?
A nemesfémek piacán már önmagában is erős spekuláció zajlik, de a kriptovilág ezt új szintre emelte. A decentralizált pénzügyekben egyre gyakrabban jelennek meg olyan ajánlatok, amelyek tokenizált aranyra akár évi 80 százalékos hozamot ígérnek. Papíron ez csábítóan hangzik, a gyakorlatban azonban rendkívüli kockázatokat hordoz, amelyek messze túlmutatnak a hagyományos befektetési kereteken.
Mit jelent az „arany” a DeFi-ben?
A DeFi-ben kínált hozamok alapja jellemzően a tokenizált arany, például a Tether által kibocsátott XAUT, amely mögött elvileg fizikai aranyfedezet áll. Az ilyen tokenekkel különböző likviditási poolokban lehet részt venni, ahol a felhasználók jutalmat kapnak a tőkéjük biztosításáért. A magas hozam azonban nem az arany „biztonságából” fakad, hanem ösztönzőkből, promóciókból és rövid távú likviditási trükkökből.
Ez is érdekelhet: A tokenizált arany erősödik, a Bitcoin háttérbe szorulhat: megismétlődhet a 2025-ös forgatókönyv?
A volatilitás már önmagában is figyelmeztető jel
Fontos látni, hogy az arany és az ezüst önmagukban sem kockázatmentesek. Az opciós piacok által jelzett volatilitás arany esetében 24 felett, ezüstnél pedig 60 felett jár. Bár az elmúlt időszakban az árfolyamok meredeken emelkedtek, a történelemben több példa is van arra, hogy egy-egy év alatt 30–50 százalékos esés következett be. A tokenizáció és a kriptós körítés ezt a kockázatot nem csökkenti, hanem sokszor felerősíti.
Hozam mögött álló láncreakciók
Az ilyen, akár évi 80 százalékos hozamot ígérő konstrukciók mögött nem egyetlen cég vagy rendszer áll, hanem több egymásra épülő szereplő hosszú láncolata. A hozam – amelyet a kriptovilágban APR-nek neveznek, vagyis évesített, becsült kamatlábnak – csak akkor jöhet létre, ha minden elem zavartalanul működik.
A rendszerben szerepet kap egy nagy kriptotőzsde ösztönző programja, egy Solana-alapú kereskedési platform, a tokenizált aranyat kibocsátó Tether, annak aranyfedezetét kezelő letétkezelők, valamint stabilcoinok, blokklánc-hidak és decentralizált tőzsdék egész sora.
Minden egyes láncszem önálló kockázatot hordoz: technikai hibát, likviditási problémát, jogi vagy szabályozási bizonytalanságot. Ha ezek közül akár egy is megbicsaklik, a hirdetett magas hozam pillanatok alatt eltűnhet, a befektető pedig veszteséggel szembesülhet.
Miért csalóka a százalék?
A hirdetett hozamok nem garantáltak. Ezek gyakran óráról órára változnak, és gyorsan eltűnhetnek, amint csökken az érdeklődés vagy kifut egy promóció. Ráadásul a kifizetések jellemzően nem készpénzben, hanem újabb tokenekben történnek, amelyek értéke szintén ingadozik. Ehhez társul az úgynevezett átmeneti veszteség és a kényszerlikvidálás veszélye is.
Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy ha az árfolyamok hirtelen elmozdulnak, a befektető akkor is pénzt veszíthet, ha hosszú távon egyébként „igaza lenne”. Egy erősebb piaci kilengés akár órák alatt lenullázhatja a hozamot, sőt a befektetett tőke egy részét is elviheti, minden különösebb figyelmeztetés nélkül.
A tokenizált arany körüli hozamvadászat jól mutatja, mennyire el tud szakadni a kriptopiac a hagyományos kockázat–hozam logikától. Az ígéretes százalékok mögött nem stabil, hosszú távú értékteremtés, hanem összetett és törékeny konstrukciók állnak, amelyek egy kedvezőtlen fordulatnál gyorsan összeomolhatnak.