Új korszak indul: a bitcoin ugyanarra a számlára kerülhet, mint az állampapír
A nemzetközi nagybankok egyre határozottabban mozdulnak a digitális eszközök irányába. A cél már nem pusztán a kísérletezés, hanem a bitcoin és más kriptoeszközök beillesztése a hagyományos pénzügyi infrastruktúrába. A Citigroup és a Morgan Stanley legfrissebb lépései jól mutatják, hogy az intézményi piac új szakaszba lépett.
Citi: a bitcoin beemelése a banki keretek közé
A Citi még az idén elindítaná intézményi ügyfeleknek szóló bitcoin-letétkezelési szolgáltatását. A program célja, hogy a digitális eszközök ugyanabba az elszámolási, jelentési és ellenőrzési rendszerbe kerüljenek, amelyet az ügyfelek a részvények és kötvények esetében már megszoktak.
Nisha Surendran, a bank digitális eszközökért felelős vezetője szerint a törekvés lényege, hogy a bitcoin banki környezetben is teljes értékűen kezelhető legyen. Ez intézményi szintű kulcskezelést és biztonságos tárca-infrastruktúrát igényel, de a cél ennél szélesebb körű.
„Ügyfeleinknek egyetlen szolgáltatási modellt fogunk kínálni a kripto, az értékpapírok és a pénz területén.”
fogalmazott Nisha Surendran.
Ennek megfelelően a bitcoin-pozíciók ugyanazokon a jelentési csatornákon és adózási folyamatokon keresztül jelennének meg, mint a hagyományos befektetések.
Az ügyfelek a tranzakciókat a megszokott csatornákon – például SWIFT-üzeneteken, programozási felületeken vagy banki rendszereken keresztül – kezdeményezhetik, miközben az elszámolás és teljesítés technikai összetettségét a bank kezeli.
Ügyféligények és keresztfedezet
A fejlesztések mögött egyértelmű ügyféligény áll. Az intézményi befektetők jelentős része nem kíván közvetlenül tárcákat, privát kulcsokat és blokklánc-címeket kezelni, inkább a már ismert banki környezetben szeretne kitettséget a digitális eszközök felé.
A Citi egy olyan számlastruktúrát vázolt fel, amelyben többféle eszköz – például amerikai állampapírok, külföldi kötvények, tokenizált pénzpiaci alapok és bitcoin – egyetlen központi letétkezelési számla alatt jelenhet meg. Ez megkönnyítheti a keresztfedezet (cross margin) alkalmazását, vagyis azt, hogy a különböző eszközosztályok együttesen szolgáljanak biztosítékként. A bank célja, hogy a kripto- és a hagyományos eszközök közötti átjárás technikailag és elszámolási szempontból is gördülékeny legyen.
A Citi korábban zárt, engedélyköteles blokklánc-megoldásokkal indult, majd a szabályozási környezet tisztulásával és az ügyféligények növekedésével fokozatosan nyitott a szélesebb körben használt hálózatok felé. Hasonló utat járt be a JPMorgan Chase is saját digitális pénzügyi megoldásaival.
Morgan Stanley és a 0-24 órás piac
A Morgan Stanley párhuzamosan több területen is bővíti jelenlétét. A bank – amely mintegy 8 ezermilliárd dollárnyi vagyont kezel – bitcoinra, ethereumra és solanára épülő tőzsdei termékek bevezetését kezdeményezte, emellett vizsgálja a digitális tárcák integrálását vagyonkezelési platformjába. Az úgynevezett ETRADE felületen az azonnali kriptokereskedés elindításán dolgozik, és értékeli a digitális eszközökhöz kapcsolódó hitelezési és hozamlehetőségeket is.
A piaci infrastruktúra is alkalmazkodik a változásokhoz. A New York Stock Exchange blokklánc-alapú, folyamatosan működő kereskedési helyet tervez tokenizált részvények és tőzsdén kereskedett alapok számára. Fő versenytársa, a Nasdaq szintén a közel folyamatos részvény- és tőzsdei termék-kereskedés irányába mozdul.
A háttérben az a felismerés áll, hogy a digitális eszközök éjjel-nappal forognak, ezért a kapcsolódó pénzforgalmi és elszámolási rendszereknek is alkalmazkodniuk kell. A bankok számára ez nem csupán technológiai kérdés, hanem működési és szabályozási kihívás is. A mostani lépések azonban azt jelzik, hogy az intézményi pénzügyi szektor hosszú távon számol a digitális eszközökkel, és igyekszik azokat a meglévő keretek közé integrálni. Különösen azok az intézményi befektetők sürgetik ezt az irányt, akik szabályozott, átlátható és integrált keretek között szeretnék növelni digitális eszköz kitettségüket.