Új blokkláncalapú alkalmazással harcolnak az ukrajnai háborúról szóló álhírek ellen
Cikk meghallgatása
A Culldron nevű új blokkláncalapú alkalmazás (dApp) kriptós mikrofizetésekkel, közösségi ellenőrzéssel és mesterséges intelligenciával (AI) segít az ukrajnai háborúról keringő hírek hitelességének ellenőrzésében. A háborús övezetekben terjedő álhírek nemcsak a közvéleményt torzítják, hanem közvetlen életveszélyt is jelenthetnek, ezért a dezinformáció elleni technológiai megoldások ma már nem luxusnak, hanem létfontosságú eszköznek számítanak. A kérdés már csak az, hogy a blokklánc-technológia valódi áttörést jelenthet-e az álhírek elleni küzdelemben, vagy csak egy újabb idealista projektről van szó.
Mi a Culldron küldetése és hogyan működik?
A projekt ötletadója a Kaliforniai Egyetem (Irvine) korábbi kutatója, Nessa Kiani fiatal amerikai adattudós. Az elnevezés a culling (szűrés, szelektálás) és a cauldron (üst) szavak összevonásából született. A név így egyszerre fejezi ki a platform két alapvető célját: a hamis tartalmak kiszűrését és az ötletek, nézőpontok, beszámolók összegyűjtését egy digitális olvasztótégelyben, ahol a nyers információ először „forr”, majd a közösségi ellenőrzés révén letisztul.
Dezinformáció és tényellenőrzés az EDMO-országokban az orosz-ukrán konfliktus kitörésekor (2022) | EDMO
A Culldron működése viszonylag egyszerű: blokklánc-technológiát használ az adatok rögzítésére és átláthatóságára, az X Community Notes funkciójához hasonló peer-review rendszerrel ellenőrzi a tényeket, a felhasználókat pedig kriptoalapú mikrofizetésekkel ösztönzi (akár egytized cent interakciónként) az ukrajnai információk, például légiriadók, drónészlelések vagy bombázásokkal kapcsolatos hírek megosztásáért és ellenőrzéséért. Végül a felülvizsgált posztok alapján AI segítségével videókat, cikkeket és podcasteket készít.
A platformon „vérdíjat” (bounty) is fel lehet ajánlani bizonyos információkért, például ha egy menekült a lakóhelye állapotáról szeretne megbízható adatot kapni. A cél kettős: egyrészt a hiteles információk biztosítása, másrészt jövedelemszerzési lehetőség a destabilizált gazdaságú térségekben élőknek.
Bizalomépítés a blokklánc segítségével
A blokkláncalapú alkalmazás az elosztott főkönyvi technológia (egyszerre több helyen tárolt és hitelesített adatok) révén lehetővé teszi, hogy az információk utólag ne legyenek manipulálhatók, az értékelések pedig átláthatóan nyomon követhetők maradjanak.
Ezzel azonban az alapvető probléma még nem oldódik meg: a blokklánc a rögzített adatot védi, nem annak igazságtartalmát. Vagyis ha rosszindulatú szereplők koordináltan hamis információkat töltenek fel és erősítenek meg, a technológia önmagában nem garantálja a valóságot. Erre több ukrán tényellenőrző szakember (StopFake, VoxCheck) is rávilágított: a gyors reakció létfontosságú, az apró kriptós ösztönzők viszont nem feltétlenül elég motiválóak a valós idejű ellenőrzéshez, míg a rosszhiszemű szereplők a hamis hírek hitelesítésére használhatják a felületet.
Valódi ösztönző vagy illúzió?
A kriptovilágban a mikrofizetések nem új keletűek, a gyakorlatban azonban ritkán terjednek el tömegesen. Erősen elgondolkodtató, hogy valaki egy tized centnyi jutalomért vállaljon kockázatot háborús övezetben a hiteles információk megosztásáért. Az alacsony jutalom fényében a posztok ellenőrzése elhúzódhat, ez pedig túl nagy teret adhat a hamis hírek terjedésének.
A felhasználók több különálló, egymástól függetlennek tűnő profilt (perszónát) hozhatnak létre, amelyekkel más névvel, más szerepben, akár eltérő témákban posztolhatnak. A háttérben azonban ezek a profilok ugyanahhoz a személyhez kapcsolódnak, és egy közös hitelességi pontszám alapján, minden tevékenységüket összegezve értékelik a megbízhatóságukat. Az anonimitás védelmet nyújt a felhasználóknak háborús övezetben, ugyanakkor ez komoly sebezhetőséget is jelent a szervezett dezinformációs kampányokkal szemben.
Bár a Culldron tiltja az illegális anyagokat (pornográfia, gyermekek kizsákmányolása, erőszakos bűncselekmények), nem törli a tartalmakat, ezzel pedig a pontatlan vagy félrevezető posztok továbbra is elérhetők maradnak. A metaadatok, geolokáció, időbélyeg és fordított képfelismerés alkalmazásával viszont minden posztot egy hitelességi pontszámmal értékel, ami a közösségi lektorálás alapján dinamikusan változik. Bár a dApp célja az ellenőrzött információk biztosítása, jelenleg sok forrást a dezinformációkról hírhedt Telegramról gyűjti, ami alapjáraton sok kérdőjelet szül a biztonságos tartalomgyártás szempontjából.
Az alkalmazás összességében egy technológiailag érdekes megoldás, mert úgy biztosítja az anonimitást, hogy közben a felhasználó megbízhatóságát is nyomon követi, ezt azonban a manipulatív felhasználók is a saját malmukra hajthatják.
Az AI és dezinformáció kétélű fegyver
A háborús kommunikáció különösen érzékeny terület, ahol a kontextus hiánya vagy egy apró pontatlanság is komoly következményekkel járhat. Bár a Culldron az ellenőrzött posztok alapján generált AI-tartalmakkal gyors skálázhatóságot biztosíthat, akaratlanul is felveti a kérdést, hogy a AI-alapú tartalomgyártás nem növeli-e a félreértelmezés vagy torzítás kockázatát. Hogy elég erős gazdasági ösztönző-e, képes-e fellépni az összehangolt dezinformáció ellen és valóban skálázható-e globálisan konfliktuszónákban, továbbra is kérdés.
A Culldron kétségtelenül innovatív kísérlet a blokklánc, a kriptó és az AI kombinálására egy valós társadalmi probléma megoldására, és akár precedenst is teremthet arra, hogyan használható a Web3 infrastruktúra információs hadviselés idején. Hogy a projekt a kriptoinnováció egyik sikertörténete lesz-e – és Kianinek sikerül-e Dél-Szudánra, Iránra, Venezuelára és az Egyesült Államokra is kiterjesztenie –, vagy csupán egy újabb ambiciózus, de fenntarthatatlan kísérlet az álhírek elleni harcban, a következő évek döntik majd el.