Nyúlhat-e Matolcsy Ádám és a NER kriptovalutákhoz a vagyon eltüntetése végett?
Cikk meghallgatása
Április 12-én valódi rendszerváltást hajtottak végre a magyarok, amikor a 2026-os országgyűlési választásokon soha nem látott felhatalmazást adtak Magyar Péternek és a Tisza Pártnak. Természetesen azonnal el is indultak különböző fórumokon a találgatások, hogy vajon mi lesz Mészáros Lőrinc, Matolcsy Ádám, vagy éppenséggel a NER-közeli vállalkozók „közpénzjellegét” elvesztett vagyonával.
Miközben a nemzetközi sajtó, például a Guardian, a Magyarországról induló magángépeket figyeli, addig érdemes szót ejteni egy másik, decentralizált „menekülőútvonalról” – a kriptovalutákról, amelyek az elmúlt évben kiléptek a szűk technológiai körökből, és a globális pénzügyi világ szerves részeivé váltak. Utánajártunk, vajon alkalmasak lehetnek-e a digitális eszközök arra, hogy a nagy mennyiségű vagyont gyorsan kimentsék.
Politikai vagyonmozgatás – és ami a háttérben áll
A The Guardian beszámolója szerint Orbán Viktor környezetéhez köthető vállalkozók Bécsből induló magángépekkel menekítik ki a vagyonukat, hogy a teljes elszámoltatást és vagyonvisszaszerzést hirdető Tisza Párt ne szerezhesse vissza. A lap értesülései szerint egyes érintettek sietve próbálják vagyonukat külföldi befektetésekbe átcsoportosítani, miközben az Orbán-kormány korábbi magas rangú szereplői az amerikai vízumszerzés lehetőségeit mérlegelik, abban bízva, hogy a Donald Trump nevével fémjelzett MAGA-mozgalomhoz köthető szervezeteknél találhatnak majd pozíciót.
Az orbáni oligarchák tízmilliárdos értékben utalják ki a pénzt az Egyesült Arab Emirátusokba, Uruguayba és az Egyesült Államokba
– áll Magyar Péter közleményében.
A politikai állítások mellett konkrét személyek nevei is felmerülnek a közbeszédben, például Matolcsy Ádám vagy Mészáros Lőrinc, de fontos hangsúlyozni: ezek kapcsán nincs nyilvánosan bizonyított kapcsolat kriptovaluta-használattal. Utóbbi egyébként ügyvédeken keresztül próbálja tartani a kapcsolatot az április 12-én történelmi felhatalmazásért elérő párttal többek között a Tv2-csoport értékesítéséről is. A diskurzus azonban inkább arról szól, hogy elméletileg milyen eszközök állnak rendelkezésre egy ilyen folyamat során.
Vagyonmozgatás kriptovalutával
Ahogyan az a választási kampány hajrájából kiderült, a magyarországi titkosszolgálatok nem riadnak meg a kriptovaluták használatától sem – épp elég Szabó Bence nyomozó nyilatkozatára gondolni, melyben több százmillió forint értékű Monero-t említett, mint díjfizetési eszköz különböző hozzáférésekért és információkért.
Bár alapvetően ezek a digitális eszközök a központi bankoktól és a hagyományos pénzintézetektől függetlenek, egy-egy nagyobb vagyonmozgatás igenis nyomot hagy maga után a blokkláncon – különösen, ha központosított tőzsdét, vagyis CEX-et is igénybe vesznek.
Magyarországon jelenleg csak a Bitpanda és a BlockBen minősül elismert, legális kriptovaluta-tőzsdének a validációs törvénynek, amely a Fidesz-közeli körök utolsó próbálkozása volt a Rogán Antalhoz köthető körök kiszolgálása végett, de éppen elég a Binance-t, vagy a Coinbase-t említeni, amelyek szigorú KYC-azonosítási és pénzmosás elleni protokollokat alkalmaznak, vagyis azonnal szemet szúrna, ha Matolcsy Ádám, vagy valamelyik üzlettársa milliárdos nagyságrendű összegeket mozgatna meg – valószínűleg így, ha kriptovalutákhoz folyamodnak, mint vagyonmozgatás, azt gyakran piacon kívüli, vagyis OTC csatornákon keresztül teszik meg, ahol a likviditás biztosított, de az ellenőrzések kevésbé szigorúak.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek a tranzakciók „láthatatlanná” válnának. Az OTC-ügyletek mögött is jellemzően professzionális közvetítők állnak, akik saját megfelelési szabályok szerint működnek, és sok esetben együttműködnek hatóságokkal. Ráadásul a blokkláncon végrehajtott további lépések – például több tárca közötti szétosztás vagy különböző eszközökbe történő átváltás – bár bonyolítják a követést, nem törlik el a tranzakciók nyomait. A gyakorlatban tehát inkább egy „rétegzett” folyamatról beszélhetünk: a pénz útja nehezebben követhetővé válik, de nagy volumen esetén továbbra is fennáll a visszakövethetőség kockázata, különösen, ha a rendszer valamely pontján szabályozott szereplő jelenik meg.
Reddit-pletykák és a valóság
Az internetes fórumokon, például a Reddit felületén rendszeresen megjelennek találgatások arról, hogy politikai és gazdasági elit szereplői kriptót használnak vagyonuk mozgatására. Egyes kommentelők szerint „a nagy pénzek már rég nem bankokban ülnek”, mások viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy a blokklánc-elemző cégek, mint a Chainalysis, kifejezetten hatékonyak a tranzakciók visszakövetésében.
A kettő közötti feszültség valójában a rendszer felépítéséből adódik. A kriptovaluták nyilvános főkönyvön működnek, vagyis minden tranzakció visszakereshető, ugyanakkor a címek mögött nem automatikusan jelenik meg valós személyazonosság. Ez azt jelenti, hogy bizonyos lépések – például több tárca használata, különböző platformok közötti mozgatás, vagy decentralizált szolgáltatások igénybevétele – képesek „szétdarabolni” a pénz útját. Ugyanakkor minden egyes átváltási pont, különösen ha az szabályozott szereplőnél történik, újabb azonosítási lehetőséget teremt. Nagy összegű, gyanús mintázatú tranzakciók esetén a hatóságok gyakran nem egyetlen lépést, hanem a teljes láncot vizsgálják.
A valóság valahol a kettő között lehet: a kriptó valóban kínál alternatívát a hagyományos pénzügyi rendszerrel szemben, de nem „láthatatlan”. Nagy volumenű mozgások esetén különösen nehéz teljesen elrejteni a nyomokat, főleg, ha a fiat–kripto átjárás szabályozott környezetben történik.