Szétosztanák az állampolgárok között az AI-cégek extraprofitját Dél-Koreában
Cikk meghallgatása
Olyan ötlet merült fel nemrégiben Dél-Koreában, ami azonnal hullámként söpört végig először a helyi piacokon, de a témához kapcsolódó aggályok globális szinten is gyorsan megjelentek. Kim Yong‑beom, Dél‑Korea elnöki főtanácsadója egy Facebook-posztban azt vetette fel, hogy az AI‑ és félvezetőipari cégek hatalmas nyereségeinek adóját részben állampolgári osztalékként kellene visszaadni a lakosságnak. Bár Kim nem nevezett meg konkrét vállalatokat, de a dél‑koreai sajtó és a piac egyértelműen úgy értelmezte, hogy a célkeresztben a Samsung Electronics és az SK Hynix állnak. Ez a két cég a világ legnagyobb memóriachip‑gyártói közé tartozik, és rekordnyereségük van az AI-őrületből.
Fontos azonban, hogy ez nem ugyanaz a megközelítés, mint a Magyarországon az elmúlt években megismert bankadó vagy extraprofit-adó. Bár mindkettő koncepciója szerint a nagy cégek extraprofitjából vissza kell adni az embereknek, Kim nem új adót javasolt, hanem azt, hogy a meglévő adókból befolyó extra bevételeket osszák vissza az embereknek. Viszont a politikus megfogalmazása elég félreérthető volt sokak számára, akik az extraprofit megadóztatását nagyobb adó lehetőségeként értelmezték, és ez heves ingadozásokat okozott a koreai tőzsdén május 12-én, miközben a befektetők igyekeztek értelmezni a javaslatok hatókörét.
Kim szerint a szöuli memóriachip-gyártó vállalatok, kulcsfontosságú mérnökök és tulajdonosok nagy valószínűséggel jelentős hasznot húznak az AI-boomból, míg a középosztály nagy része csupán közvetett hatásokat tapasztalhat. Részleteket nem közölt arról, hogyan képzelne el egy ilyen visszaosztást és milyen mértékben, de az idei, eddig 80% közeli emelkedés miatt a piac nagyon érzékennyé vált minden hírre, ami érintheti ezt a rekordnövekedést.
Az AI-cégek adójának visszaosztása egy komoly aggályra adott egyik válasz lehet
A poszt hatására az irányadó koreai KOSPI index kezdetben 5,1%-ot is zuhant (több mint 300 milliárd dollár piaci kapitalizációt törölve el), majd ez a zuhanás átterjedt Európára és az Egyesült Államokra. A zuhanás viszont gyorsan megállt és vissza is pattant a KOSPI index, mivel a politikai tanácsadó pontosított, és elmondta, hogy az AI-boom által generált többletadó-bevételeket szeretné jobban szétosztani, nem pedig új rendkívüli nyereségadót akar kivetni a vállalati profitokra. Az elnöki hivatal egyik tisztviselője is arról beszélt egy nyilatkozatban, hogy Kim megjegyzései a személyes véleményét tükrözik, és nem képezik formális egyeztetések tárgyát.
Az elnöki tanácsadó hosszasan fejtegette azt is, hogy az AI nem egy új szoftveriparág, hanem egy teljesen új infrastruktúra, mint egykor az elektromosság vagy az internet. Ennek az infrastruktúraváltásnak Dél-Korea a középpontjában áll és ha ez tényleg jó hipotézis, akkor az ország kiléphet a hagyományos, ciklikus exportgazdaság szerepéből, és egy technológiai monopóliumhoz hasonló, tartós extraprofitot termelő gazdasági modellbe válthat. Ugyanakkor Kim megnyilvánulása rámutat egy jelenségre, ami egyre több embert tölt el aggodalommal. Az AI megjelenése, használata és terjedése tovább mélyítheti a gazdagok és a társadalom többi rétege közötti szakadékot, főleg, ha az AI-cégek hatalmas rekordprofitra tesznek szert és ezt nem osztják vissza legalább részben a társadalomnak.
A rekordprofit ráadásul a szektorban aránytalanul nagy mértékben koncentrálódik a gigavállalatok kezében. Az egész AI-piacon zajló őrült befektetői tülekedés nagyon törékeny, mert túl sok a spekulatív pénz, kisbefektető, és főleg extrém tőkeáttételes ETF. Ez azt jelenti, hogy nem stabil, hosszú távú intézményi befektetők viszik a növekedést, így a hangulat nagyon gyorsan fordulhat. Ettől függetlenül a hosszú távú fundamentum, azaz, hogy az AI‑hoz egyre több chipre és számítási kapacitásra van szükség, nagyon erős, így az AI biztosan kiemelkedő szereplő marad a jövőben a befektetők körében. Vagy a különböző társadalmi szektorokban, mint egészségügy vagy éppen oktatás.