100 milliárd dolláros kriptós hálózat nyomára bukkant egy brit diák – cserébe már ki is tiltották egy országból
Cikk meghallgatása
Egy 17 éves brit diák neve váratlanul került fel Oroszország beutazási tilalmi listájára, miután kutatásaiban azt vizsgálta, miként használhatók fel a kriptovaluták a nyugati szankciók megkerülésére. Az eset jól mutatja, hogy a digitális pénzügyi rendszerek ma már nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai szempontból is egyre nagyobb jelentőséggel bírnak.
Kriptovaluták és a szankciók megkerülése
Alexander Browder a Henry Jackson Society kutatóintézet számára készített elemzésében azt mutatta be, hogyan épülhetnek fel olyan nemzetközi pénzügyi hálózatok, amelyek lehetővé teszik az Oroszország elleni szankciók megkerülését. A jelentés középpontjában az A7 nevű rendszer áll, amely brit álláspont szerint Kirgizisztán pénzügyi infrastruktúráját használja fel források mozgatására és határokon átnyúló tranzakciók lebonyolítására.
A hálózat egyik legfontosabb eleme az A7A5 nevű, rubelhez kötött stabilcoin, amelyet az orosz állami hátterű Promszvjazbank és Ilan Shor moldáv üzletember nevéhez kötnek. A digitális eszközt a vádak szerint arra használták, hogy a hagyományos pénzügyi rendszereken kívül bonyolítsanak jelentős összegű tranzakciókat. Egyes becslések szerint az ehhez kapcsolódó forgalom 2026 elejére elérhette a 100 milliárd dollárt.
Ilan Shor – Forrás: Szabad Európa
Browder szerint a rendszer legnagyobb kihívása az alkalmazkodóképessége. A digitális eszközök gyorsan mozgathatók országok és joghatóságok között, miközben új platformok és tokenek jelenhetnek meg, amint a korábbiakat szankciók vagy hatósági intézkedések érik. Ezt szemlélteti a Garantex kriptotőzsde esete is, amely amerikai szankciók után rövid időn belül Grinex néven folytatta működését.
Politikai következmények és nemzetközi fellépés
A kutatás nem maradt politikai visszhang nélkül. Az Egyesült Királyságban több mint két tucat parlamenti képviselő és felsőházi tag kezdeményezte, hogy a brit kormány lépjen fel a hálózat működését segítő szereplőkkel szemben. London májusban új szankciós csomagot jelentett be, amely kifejezetten az A7 rendszerhez kapcsolódó személyeket és szervezeteket célozza.
A jelentésben korrupciós kockázatok is felmerültek. Browder szerint különösen figyelemre méltó, hogy Ilan Shor állítólag egy luxusrepülőgépet biztosított Kirgizisztán elnökének. Az ügyben a kirgiz hatóságok nem tettek hivatalos nyilatkozatot, ugyanakkor a kapcsolatokat több nemzetközi sajtóforrás is vizsgálta.
A brit kutató úgy véli, az ilyen hálózatok jelentős szerepet játszhatnak Oroszország pénzügyi mozgásterének fenntartásában. Szerinte a kriptovalutákon keresztüli tranzakciók az egyik legfontosabb alternatív csatornát jelenthetik a szankciók által korlátozott pénzügyi rendszer mellett.
Orosz válaszlépések és európai kilátások
Oroszország válaszul öt brit állampolgárt vett fel a beutazási tilalmi listájára, köztük Browdert is. A moszkvai külügyminisztérium szerint az intézkedés az Oroszországgal szembeni ellenséges politikai lépésekre adott reakció.
A fiatal kutató azonban nem tekinti ezt visszalépésnek.
„A szankciók nem ijesztettek meg, de azt jelzik, hogy érzékeny pontra tapintottunk. A munkám érzékeny pontra tapintott Putyin számára, és egyértelmű, hogy jó nyomon járok.”
Browder szerint a kitiltás inkább megerősítette abban, hogy érdemes folytatnia a kutatásait.
„Az üzenetem Moszkvának egyszerű: nem hátrálok meg.”
A kutató szerint a kriptovaluták szabályozása terén Európának még jelentős lemaradást kell ledolgoznia, ugyanakkor a kontinensen zajló politikai változások új lendületet adhatnak a fellépésnek.
„Optimista vagyok, hogy az új magyar kormány előre fogja mozdítani ezt a folyamatot.”
Browder arra is utalt, hogy sajtóértesülések korábban kapcsolatot feltételeztek Orbán Viktor korábbi kormánya és a Kremlhez köthető, Kirgizisztánban működő A7-hálózat között. Ezzel szemben szerinte Magyar Péter új kormánya határozottabb álláspontot képvisel Oroszországgal szemben.
Az Európai Unió eközben már a kriptoszektor szigorúbb ellenőrzésén dolgozik, amely az Oroszország elleni szankciós politika következő fontos eleme lehet. Az ügy jól mutatja, hogy a kriptovaluták szabályozása ma már nem pusztán pénzügyi kérdés. A digitális eszközök szerepe egyre inkább összefonódik a nemzetközi politikával, a szankciós rendszerekkel és a nemzetbiztonsági szempontokkal, így a következő években várhatóan kiemelt figyelem irányul majd erre a területre.