Maradnak a süti-bannerek: az EU a reklámipar lobbijának engedett
Cikk meghallgatása
Az elmúlt években a felhasználók és számos vállalat folyamatosan panaszt fogalmazott meg a cookie-bannerekkel kapcsolatban. Bár ez a frusztráció nagyrészt a reklámipar által alkalmazott megtévesztő megoldásokból ered, a bannerek sokak szemében az uniós szabályozás jelképévé váltak.
A sütik kis adatfájlok, amelyeket a weboldalak a felhasználó eszközén tárolnak, hogy megjegyezzék a beállításokat, biztosítsák a működéshez szükséges funkciókat, mérjék a látogatottságot vagy személyre szabott tartalmakat és hirdetéseket jelenítsenek meg. A cookie-bannerek pedig azt a célt szolgálják, hogy a felhasználó hozzájárulását kérjék a nem feltétlenül szükséges, különösen a követésre és reklámcélú adatkezelésre szolgáló sütik használatához.
A Digitális Omnibus jogszabálycsomag, amelyet az Európai Bizottság 2025 novemberében terjesztett elő, a digitális jogszabályi keret egyszerűsítését célozza, amire kifejezetten nagy szükség lenne Európában. A javaslat több területet érint: pontosítja a személyes adat fogalmát, egységesíti az adatvédelmi incidensek bejelentését egyetlen belépési ponton keresztül, összevonja az adattörvényeket vagy éppen hatályon kívül helyez bizonyos elavult platformszabályokat, valamint modernizálná a sütikre vonatkozó előírásokat.
A cél az adminisztratív terhek csökkentése, a versenyképesség növelése és a felhasználói élmény javítása, miközben a meglévő védelmi célok fennmaradnak. A csomag részeként a Bizottság azt is javasolta, hogy a weboldalakon megjelenő süti-bannereket egy automatizált, böngészőalapú jelzés váltsa fel.
Az EU a saját állampolgárai helyett a cégek bevételét helyezte előtérbe
A Tanács 2026. június 18-i kompromisszumos szövegéből azonban a böngészőalapú hozzájárulási rendszerre vonatkozó rendelkezés teljes egészében kikerült. A dokumentum a Tanács tárgyalási álláspontját rögzíti, nem a végleges jogszabályt. Az Európai Parlament még nem foglalt állást az ügyben, a tárgyalások folyamatban vannak, és a két intézmény között még meg kell születnie a közös álláspontnak. A következő lépés a bizottsági jelentés véglegesítése, majd a Parlament plenáris szavazása a tárgyalási pozícióról. Ezt követően indulhatnak a háromoldalú tárgyalások a Parlament, a Tanács és a Bizottság között, amelyek során a végleges szövegben kell megegyezni. A folyamat várhatóan 2026 második felében folytatódik, a végső elfogadás legkorábban az év végén, de inkább később várható.
A cookie-bannerek nem magából az adatvédelmi szabályozásból erednek. Európában a személyes adatok védelme alapvető jog, ezért a vállalatoknak hozzájárulást kell kérniük a felhasználóktól, mielőtt reklám- vagy elemzési célból nyomon követnék őket. A gyakorlatban a reklámipar gyakran olyan megoldásokat alkalmaz, amelyek megnehezítik az elutasítást: elrejtik az elutasító gombot, előre bepipált opciókat használnak, félrevezető színeket és elrendezéseket alkalmaznak, valamint bonyolult menüket kínálnak.
Kutatások szerint a felhasználók mindössze 3–10 százaléka szeretne valóban követést engedélyezni, a hozzájárulási arány mégis gyakran 80–90 százalék fölé emelkedik – egy frissebb európai kutatás szerint ez most az elfogadási arány a marketing cookie-k tekintetében:
A böngészőalapú hozzájárulási rendszer lényege az lett volna, hogy a felhasználó egyszer állítja be a böngészőjében az adatkezelési preferenciáit, és a weboldalak automatikusan figyelembe veszik ezt a gép által olvasható jelzést. Technikailag ez hasonló ahhoz, ahogy a böngészők ma is továbbítanak nyelvi vagy kompatibilitási információkat. A javaslat bizonyos médiakiadók számára kivételeket is tartalmazott, így saját oldalaikon továbbra is kérhettek volna hozzájárulást.
A Tanács hivatalos indoklásának egyik eleme az volt, hogy a rendelkezés veszélyeztetheti a sajtó és a médiavállalatok reklámbevételeit, tehát gyakorlatilag az állampolgárok érdekeinek védelme helyett nagy cégek bevételeinek védelmét választotta az európai vezetés. A Google és más szereplők is a rendelkezés teljes törlését szorgalmazták. Egyes, közösségi médiában keringő dokumentumok szerint Németország, Franciaország és Lengyelország is a törlés mellett foglalt állást.
Ezek az országok egyébként gyakran hangoztatják a bürokrácia csökkentésének és az uniós szabályok egyszerűsítésének szükségességét. A kritikák szerint a média bevételeinek védelmére hivatkozó érv részben a reklám- és követőipar érdekeit is tükrözi, noha a javaslat a médiakiadóknak kivételt biztosított volna. Egy korábban, 510 felhasználóval végzett kutatás azt mutatta, hogy a felhasználók egyértelműen az ingyenes tartalmakat és az általános reklámokat választanák a nyomonkövetés és a személyreszabás helyett:
Az is probléma, hogy a böngészőalapú megoldás esetén a döntés kulcsa a böngészőfejlesztők kezébe kerülne. A böngészőpiac jelentős részét jelenleg a Google Chrome uralja. Az Egyesült Államokban több államban már kötelező a böngésző által küldött automatikus beállítás tiszteletben tartása, például a Global Privacy Control szabvány alapján. Mindkét modell kontrollréteget jelent: a bannerek a weboldalak és a reklámipar, a böngészőjelzés pedig a böngészőfejlesztők oldalán koncentrálja a döntést.
A cookie-bannerek Európában a 2009-es ePrivacy irányelv, majd a 2018-ban alkalmazandóvá vált GDPR után terjedtek el. Maga a GDPR nem írja elő kötelezően a felugró ablakokat; azt követeli meg, hogy a nem feltétlenül szükséges sütikhez és a személyes adatok reklámcélú kezeléséhez érvényes hozzájárulás szükséges. Az Egyesült Államokban nincs egységes szövetségi adatvédelmi törvény, több állam azonban már előírja a böngészőjelzések tiszteletben tartását. Az Egyesült Királyság a Brexit után is nagyrészt megtartotta a GDPR-hoz hasonló rendszert, Japán és Dél-Korea saját szabályozást alkalmaz, más országokban pedig egyáltalán nem terjedtek el hasonló látványos bannerek.
A hozzájárulást valamilyen módon továbbra is közölni kellene – ha egyáltalán szükséges. Ha nem a weboldal kérdezi meg a felhasználót, akkor ezt megteheti a böngésző, az operációs rendszer vagy egy másik központi mechanizmus. A böngészőalapú hozzájárulási rendszer erről a kontrollpontról szólt: nem a hozzájárulás megszüntetéséről, hanem annak egységesebb technikai megvalósításáról. Valójában azonban felmerül a kérdés, hogy a követésnek egyáltalán helye van-e, és nem volna-e indokolt annak teljes tiltása.
Költs kriptóból közvetlenül a Kraken Krak Mastercarddal!
MI A TEENDŐD?- Regisztrálj a Krakenre a linkünkkel.
- Igényeld meg ingyenesen a Krak Cardot.
- Add hozzá Apple Payhez vagy Google Payhez.
- Vásárolj közvetlenül Kraken egyenlegedről akár 400+ kripto- és fiat eszközzel.
- Élvezd a 2% cashback-et a vásárlások után, havi vagy éves kártyadíj nélkül!
