Nyilvános Wi-Fi Magyarországon: már nem az a veszély, amire gondolunk

Cikk meghallgatása

00:00 00:00

Sokáig azt hallottuk, hogy nyilvános Wi-Fi-n soha ne lépjünk be a bankunkba vagy az e-mailjeinkbe, mert bárki, aki ugyanarra a hálózatra csatlakozik, könnyedén ellophatja az adatainkat. Ez azonban ma már csak részben igaz. A Google statisztikái szerint a webes forgalom több mint 95%-a HTTPS-en keresztül zajlik, vagyis a böngésző és a weboldal közötti kapcsolat titkosított. Ez azt jelenti, hogy egy kávézóban ülő idegen már nem tudja egyszerűen elolvasni az e-mailjeidet vagy megnézni a bankszámlaegyenlegedet csak azért, mert ugyanazt a Wi-Fi-t használjátok.

A veszély azonban nem tűnt el, csak megváltozott. Ma inkább az jelent kockázatot, hogy valaki hamis Wi-Fi-hálózatot hoz létre, feltöri egy hotel vagy konferenciaközpont hálózati eszközeit, vagy maga a szolgáltató gyűjt több adatot rólad, mint amennyire szüksége lenne.

Leggyakoribb támadási formák nyilvános Wi-Fi hálózatokon

Az egyik leggyakoribb támadási forma a hamis hotspot. Ilyenkor a támadó olyan hálózatot hoz létre, amelynek neve megtévesztően hasonlít az eredetire, például „Free Airport Wi-Fi” vagy a szálloda valódi hálózatának neve. Ha a telefonod korábban már csatlakozott egy ilyen nevű hálózathoz, akár automatikusan is kapcsolódhat hozzá. A felhasználó pedig észre sem veszi, hogy valójában nem az eredeti Wi-Fi-t használja.

Ennél komolyabb eset, amikor nem hamis hálózatot állítanak fel, hanem magát a valódi Wi-Fi-rendszert törik fel. 2026-ban a ReliaQuest biztonsági cég arról számolt be, hogy támadók több amerikai hotel és konferenciaközpont Wi-Fi-berendezéseihez szereztek rendszergazdai hozzáférést. A vendégeket ezután hamis Microsoft-bejelentkező oldalakra és álfrissítésekre irányították. Aki telepítette a felajánlott frissítést, annak a gépére olyan kártevő került, amely nemcsak jelszavakat, hanem a böngészőben tárolt bejelentkezési munkameneteket is ellopta. Így a támadók akár jelszó ismerete nélkül is hozzáférhettek Microsoft 365-fiókokhoz és más online szolgáltatásokhoz.

Éppen ezért fontos szabály, hogy egy Wi-Fi bejelentkező oldal soha nem kérhet tőled programtelepítést vagy parancsok futtatását. Ha ilyet látsz, szinte biztosan csalásról van szó.

Bár a HTTPS titkosítja a weboldalakkal folytatott kommunikációt, nem rejt el mindent. A legtöbb nyilvános hálózaton továbbra is látható, hogy mely domaineket keresed fel. A DNS-lekérdezések és az úgynevezett SNI (Server Name Indication) mező alapján például kiderülhet, hogy banki oldalt, egészségügyi portált vagy közösségi oldalt nyitottál meg, még akkor is, ha azt már senki sem tudja elolvasni, mit csinálsz ott. Ennek megszüntetésére létezik egy újabb technológia, az Encrypted Client Hello (ECH), de ez egyelőre még nem minden böngészőben és szolgáltatásnál érhető el.

A másik probléma, hogy nem minden alkalmazás használ megfelelő titkosítást. Bár a modern böngészők ma már szinte minden nem biztonságos kapcsolatot blokkolnak, néhány régebbi mobilalkalmazás vagy okosotthon-eszköz továbbra is küldhet titkosítatlan adatokat.

A nyilvános Wi-Fi másik sajátossága a bejelentkező oldal. Szállodákban, bevásárlóközpontokban vagy éttermekben gyakran e-mail-címet, telefonszámot vagy akár Facebook- és Google-bejelentkezést kérnek, mielőtt internetet adnának. Itt nem feltétlenül hackerekről van szó: maga az üzemeltető gyűjt marketingcélokra adatokat a felhasználókról. Ha lehet, érdemes külön e-mail-címet használni ilyen regisztrációkhoz, és kerülni a „Belépés Facebookkal” vagy „Bejelentkezés Google-fiókkal” lehetőségeket.

Ha van elegendő mobilinternet, a telefon személyes hotspotja általában biztonságosabb választás. Ilyenkor csak te használod a kapcsolatot, így nem kell tartanod hamis hotspotoktól vagy más felhasználóktól. Érdemes azonban erős jelszót beállítani a hotspothoz, nem pedig a gyári beállításokat használni.

Ha mégis nyilvános Wi-Fi-re csatlakozol, néhány egyszerű szabály sokat segít. Mindig kérdezd meg a személyzetet a hálózat pontos nevéről, kapcsold ki az automatikus csatlakozást az ismeretlen nyílt hálózatokhoz, lehetőleg használj VPN-t, engedélyezd a kétlépcsős azonosítást vagy – ahol elérhető – a passkeyt, és nyilvános hálózaton kapcsold ki a fájlmegosztást a számítógépeden.

Mi a helyzet Magyarországon?

Magyarországon a helyzet alapvetően hasonló a nyugat-európai országokéhoz. Ingyenes Wi-Fi ma már szinte minden nagyobb bevásárlóközpontban, gyorsétteremben, kávézóban, szállodában, repülőtéren és számos vasútállomáson is elérhető. A legtöbb szolgáltató korszerű hálózatot üzemeltet, így a hétköznapi böngészés jellemzően biztonságosabb, mint tíz évvel ezelőtt.

A HTTPS használata Magyarországon is gyakorlatilag általánosnak tekinthető a nagyobb weboldalaknál. Az internetbankok, webáruházak, állami szolgáltatások, közösségi oldalak és a legtöbb magyar hírportál kizárólag titkosított kapcsolaton működik. Ez jelentősen csökkenti annak az esélyét, hogy valaki ugyanazon a Wi-Fi-hálózaton lehallgassa a forgalmadat.

Ennek ellenére a hamis hotspotok, a megtévesztő bejelentkező oldalak és az adathalász támadások Magyarországon is előfordulhatnak, különösen olyan helyeken, ahol sok turista vagy üzleti utazó fordul meg. A legnagyobb kockázatot ma már nem maga a nyilvános Wi-Fi jelenti, hanem az, ha a felhasználót ráveszik arra, hogy önként adja meg a belépési adatait vagy telepítsen egy rosszindulatú programot.

A kriptobefektetők számára a nyilvános Wi-Fi ma már önmagában nem jelent tehát akkora veszélyt, mint régen, hiszen a nagyobb tőzsdék és tárcaszolgáltatások titkosított HTTPS-kapcsolatot használnak. A valódi kockázat inkább az adathalászat: egy hamis Wi-Fi-hálózat vagy megtévesztő bejelentkező oldal rávehet arra, hogy megadd a fiókod adatait vagy telepíts egy rosszindulatú programot.

A privát kulcsot semmilyen legitim szolgáltatás nem kéri online, ezért ezeket soha ne írd be egy weboldalon. Ha nagyobb összegű tranzakciót indítasz, vagy a tárcádat kezeled, biztonságosabb a telefonod mobilinternetét vagy személyes hotspotját használni. Hardveres tárca (például Ledger vagy Trezor) használata tovább csökkenti a kockázatot, mivel a privát kulcs nem hagyja el az eszközt.

Jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak. Részletes jogi információ

Költs kriptóból közvetlenül a Kraken Krak Mastercarddal!

MI A TEENDŐD?
  1. Regisztrálj a Krakenre a linkünkkel.
  2. Igényeld meg ingyenesen a Krak Cardot.
  3. Add hozzá Apple Payhez vagy Google Payhez.
  4. Vásárolj közvetlenül Kraken egyenlegedről akár 400+ kripto- és fiat eszközzel.
  5. Élvezd a 2% cashback-et a vásárlások után, havi vagy éves kártyadíj nélkül!
Készen állsz a mindennapi kriptós fizetésre?

Krak Card igénylése

Értékelés

logo