Közérdek vagy ellenőrzés? Jön a digitális euró
Az Európai Központi Bank szerint a digitális euró a köz érdekét szolgálja, és a készpénz digitális megfelelője lesz, nem pedig a magánszektor kiszorítója. Piero Cipollone EKB-igazgató friss beszédében a függetlenséget és az adatvédelmet állította a középpontba, sokan mégis szkeptikusak.
Digitális készpénz, ingyen és offline
Cipollone szerint a digitális euró az eurozóna lakóinak egy közös, megbízható fizetési alapot adna, amely boltban, online és emberek között is működik. Az alapszolgáltatás a fogyasztóknak ingyenes lenne, és internet nélkül, offline is lehetne vele fizetni. Az EKB külön hangsúlyozza az adatvédelmet, az offline tranzakciók a készpénzhez hasonló magánszférát kínálnának, ahol a fizetés részleteit csak a két fél ismeri.
Az online fizetéseknél pedig az EKB szerint maga a jegybank nem látná, kik állnak a tranzakció mögött. A pénzt továbbra is a bankok osztanák, vagyis az EKB nem lépne közvetlen kapcsolatba az ügyfelekkel. Egyéni szinten lesz egy felső tartási korlát, és mivel a digitális euró nem kamatozik, fizetőeszköz marad, nem befektetés. A korlát fölötti összegeket egy bankszámlához kötött automatikus mechanizmus kezelné, így a nagyobb utalások sem akadnának el.
Érdekel: Még meg sem jelent a digitális euró, máris befektetési csalók használják a nevét
Stratégiai függetlenség a tét
A projekt mögött számos geopolitikai megfontolás áll. Cipollone szerint jelenleg 13 eurozónás ország nem kizárólag európai cégekre támaszkodik, hanem elsősorban amerikai kártyatársaságok megoldásait használja a bolti fizetéseknél. Ez az EKB szerint stratégiai kiszolgáltatottság, amire a digitális euró jelenthetné a megoldást.
A menetrend viszont lassú, a jogszabályi hátteret az év végéig zárnák le, a 12 hónapos kísérleti program 2027 második felében indulna, az éles bevezetés pedig leghamarabb 2029-ben jöhet. A kísérletre az EKB több mint ötven jelentkezőből 36 fizetési szolgáltatót választott ki, és a kereskedőket is bevonná, a teszt pedig olyan funkciókat vizsgálna, mint a beépített elektronikus nyugták vagy a feltételhez kötött fizetések.
Pajzs vagy megfigyelőeszköz?
A szkepticizmus sem alaptalan. Charles Hoskinson, a Cardano alapítója szerint egy jegybanki digitális pénz könnyen pénzügyi panoptikummá válhat, amely minden tranzakciót lát, és akár bizonyos vásárlásokat is letilthat, például egy beépített havi keret miatt a benzinkútnál. Az EKB vezetői, köztük Cipollone is azt ígérik, hogy a rendszer nem köti a felhasználókat a tranzakcióikhoz, a bírálók szerint azonban mindez csak akkor ér valamit, ha kötelező törvény is garantálja, ez pedig még nincs elfogadva. Mások épp fordítva aggódnak, szerintük a digitális euró túlságosan visszafogott, és inkább a nemzetközi befolyás eszközévé kellene válnia.
Kimaradnak a magyarok?
Magyarország nem tagja az eurozónának, így a digitális euró itthon egyelőre nem lenne hivatalos fizetőeszköz. Ám a Tisza agendája jelenleg erősen az euró 2030 utáni bevezetésére épít.
Amennyiben a bevezetés csúszik, a hazai, euróval kereskedő vállalkozások akkor is érintettek lesznek, a tágabb globális biztonsági vita pedig bevezetéstől függetlenül érinti a tagállamokat.
A hétköznapi ügyfelek rövid távon alig éreznének változást, a téma leginkább azokat érinti, akik euróban kapnak fizetést, sokat utaznak az eurozónába, vagy külföldi utalásokkal dolgoznak. A hosszú távú tét viszont nagy, hiszen ha Magyarország tényleg belép az eurozónába, a digitális euró itthon is mindennapi fizetőeszközzé válhat.
Költs kriptóból közvetlenül a Kraken Krak Mastercarddal!
MI A TEENDŐD?- Regisztrálj a Krakenre a linkünkkel.
- Igényeld meg ingyenesen a Krak Cardot.
- Add hozzá Apple Payhez vagy Google Payhez.
- Vásárolj közvetlenül Kraken egyenlegedről akár 400+ kripto- és fiat eszközzel.
- Élvezd a 2% cashback-et a vásárlások után, havi vagy éves kártyadíj nélkül!
