Későn kapcsolt Japán CBDC téren, Kína előnye szinte behozhatatlan

A japán kormánypárt, a Liberális Demokrata Párt (LDP) egy jelentésen keresztül sürgeti a japán kormányt, hogy a lehető leghamarabb vezessék be a digitális jent. Érvelésük szerint a digitális valuta minél gyorsabb forgalomba hozására feltétlenül szükség van, mert különben lemaradnak a CBDC (central bank digital currency) területen aktív országokkal szemben, mint amilyen Kína is, ahol már az év végén bevezethetik a digitális jüan.

Japán fő problémája a megfelelő törvényi szabályozás hiánya. A Japan Times cikke szerint ennek kompenzálására a kormánypárt még az év vége előtt több indítványt tervez benyújtani, amelyek elősegítenék egy átfogó jogbiztonságot garantáló digitális fizetőeszköz törvény megalkotását.

Már magával a digitális jegybankpénz kiadásának mibenlétével is gondok vannak, hiszen nem létezik rá konkrét jogszabály az országban (ez igaz a világ többi országának 99,99%-ra is).

A jelentés egyben javaslatot tenne az úgynevezett 6G technológiai munkálatok prioritásként kezelésére is, amivel Japán lenne az első ország, ahol hatodik generációs telekommunikációs hálózatok fejlesztését és kiépítését államilag támogatnák.

Mint már megírtuk korábban, a Japán Központi Bank – a Koreai Központi Bankkal együtt – egészen az év elejéig elhatárolódott a digitális valuta kibocsátásától. Azonban Kína gyorsan fejlődő digitális jüan projektje stratégiaváltásra késztette a két szomszédos országot, mivel félő, hogy az e-jüan technológiai előrehaladottságát nehéz lesz kompenzálniuk, ha nem lépnek időben.

Japán esetében ezt az aggodalmat erősíti meg a Record China szakértője, Yusuke Takano is.

Takano szerint Japán blokklánc technológiai és digitális pénz próbálkozásai eltörpülnek Kínáéhoz képest. Az utóbbi hat évvel előbb indította el digitális jegybankpénz programját, illetve elsősorban a digitális jüan retail felhasználásán dolgozik, például az egészségügy és a kereskedelmi finanszírozás területén. A WeChat Pay és az Alipay elektronikus fizetési felületek felfutása és a digitális jüan körüli fejlesztésekben való részvétele szintén azt jelzi, hogy Kína e-pénze a hétköznapi felhasználók mobiltárcáiban landolhat, sem pedig a köztes feladatokat ellátó kereskedelmi bankok számláin, amik az indulás után alternatív esetben az állampolgárokhoz való eljuttatás logisztikájának feladatát kapnák.

Említésre érdemes, hogy a kommunista országban 2018 közepe óta rendszeresen szerveznek konferenciákat CBDC területen, és csak idén augusztustól az év végéig nyolc kiemelt blokklánc technológiai konferenciát tartanak (kormányzati támogatással), ameddig Japánban csak egy, a Financial Services Agency és a Nikkei médiacsoport közösen rendezett konferenciájára került sor.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük