Vuhan-akták: rejtélyes belső dokumentum került elő a COVID-19-ről
A kínai média olyan teóriákat kezdett el gyártani az országban, hogy a koronavírus-járvány valójában nem is Vuhanból indult, hanem valahonnan külföldről. A kínai propagandagépezet beindult, és állításait kínai tudósok és állami tisztségviselők kijelentéseire alapozták. A WHO Kínába küldött egy kutatócsoportot, de nem meglepő módon a csapat mindent vizsgált, csak Vuhant hagyta ki. A CNN-nek viszont a birtokába jutott egy bizalmas belső dokumentum, melyből az derült ki, hogy Kína nem megfelelően kezelte a járványt és kozmetikázta a számokat. Jöjjenek a Vuhan-akták!
A Vuhan-akták
Peking, február 10. : Hszi Csin Ping kínai elnök több hetes hallgatás után végre kiállt a frontvonalban dolgozó, meggyötört egészségügyi dolgozók elé, akik a Vuhan városi kórházban próbáltak megküzdeni egy rejtélyes vírussal, mely több ezer embert betegített meg. Az epicentrumtól mintegy 1200 kilométerre egy biztonságos helyiségből Hszi részvétét fejezte ki a járványban elhunytaknak. Ugyanezen a napon a kínai hatóságok 2478 új, megerősített esetről számoltak be, mellyel a fertőzöttek száma elérte a 40 ezret. A világ aggódott, hiszen a szárazföldi Kínán kívül is megjelent közel 400 eset. Már ekkor sokan arról beszéltek, hogy elképzelhető, hogy a fertőzöttek száma magasabb, mint amiről a kínai államvezetés beszámolt. Úgy tűnik a félelmeik nem voltak alaptalanok, hiszen a CNN-hez eljuttatott bizalmas dokumentumok szerint Hubei tartomány (itt található Vuhan) helyi egészségügyi hatóságai ezen a napon 5918 új esetet soroltak fel, ami több mint a duplája a hivatalos adatnak.
A korábban nyilvánosságra nem hozott adatot a Hubei Tartományi Betegségmegelőzési Központ 117 oldalas belső dokumentumai tartalmazzák. A jelentés új szemszögből világíthatja meg a járvány kitörését. A dokumentumokat tartalmazó fájlt egy ismeretlen személy küldte el a CNN-nek. Azt mondta, hogy a kínai egészségügyi rendszerben dolgozóktól származik, akik az igazság megosztására törekednek. A fájl valódiságát hat független szakértő ellenőrizte. A metaadatok létrehozásának dátumai összhangban vannak a dokumentumok tartalmával. Sarah Morris, a brit Cranfield Egyetem digitális kriminalisztikai egységének munkatársa szerint nincs bizonyíték arra, hogy az adatokat meghamisították volna.
Tagadott a kínai kormány
A kínai kormány határozottan elutasította azon kijelentéseket, miszerint szándékosan hallgatta volna el a vírussal kapcsolatos információkat. Azzal védekezett az ázsiai ország, hogy minden információt a világ tudomására hozott. A 2019 októbere és 2020 áprilisa közötti időszakot felölelő dokumentumok feltárják azt a rugalmatlan egészségügyi rendszert, amelyet átjár a bürokrácia és amely nem volt megfelelően felszerelve a kialakuló válság kezelésére. A jelentés egyértelműen rámutat az állam és az intézmények által elkövetett hibákra.
Az egyik legszembetűnőbb hiba a lassúság, ahogyan a helyi covidos betegeket diagnosztizálták. Még akkor is, amikor a Hubei hatóságok hatékonynak és átláthatónak mutatták be a rendszert, a helyi egészségügyi tisztviselők hibás tesztelési és jelentési mechanizmusokra támaszkodtak.
Kína határozottan kiállt amellett, hogy makulátlanul helytállt a járvány okozta káoszban. A kínai államtanács június 7-i sajtótájékoztatóján egy fehér könyvet adott ki. Ebben azt írta a kínai kormány, hogy mindig “időben, nyíltan és átláthatóan” tette közzé a járvánnyal kapcsolatos információkat. “Miközben Kína mindent megtesz a vírus visszaszorításárét, élénk felelősségtudattal járt el az emberiség, az utókor és a nemzetközi közösség iránt is. Professzionális módon és hatékonyan nyújtott információt a Covid-19-ről. Hiteles és részletes információkat tett közzé rendszeresen, a lehető leggyorsabban, ezáltal hatékonyan reagált a lakosság aggodalmaira is.”
Szokatlanul sok influenzás volt a járvány hivatalos kitörése előtt
Yanzhong Huang, globális egészségügyi munkatárs azt nyilatkozta: “Világos volt, hogy hibákat követtek el – és nemcsak olyanokat, amelyek egy új vírus megjelenésekor fordulnak elő -, hanem bürokratikus és politikai indíttatású hibákat. Ezeknek globális következményei lettek. Soha nem garantálhatod a 100%-os átláthatóságot. Ez nem csak a szándékos elhallgatásról szól, hanem a technológia és más kérdések is korlátozhatják azt.”
December 1-jén, pont egy éve annak, hogy Hubei tartományi fővárosában, Vuhanban megjelent az első koronavírus tüneteit mutató páciens, derül ki a Lancet orvosi folyóirat egyik tanulmányából.
Ugyanakkor a kínai dokumentumok azt mutatják, hogy Hubei tartomány már december előtt, korábban nem látott influenza-járvánnyal küzdött. Az influenzás betegek száma a 20-szorosára emelkedett az előző évben regisztráltnál, amely tovább növelte az egészségügyi rendszerre nehezedő stresszt. A dokumentumok szerint az influenzás betegeken végzett vizsgálatok nagy számú ismeretlen eredményt hoztak. A szakértők azonban arra figyelmeztettek, hogy ez nem feltétlenül jelzi azt, hogy a tesztek eredményei a valóságban nem észlelt koronavírus esetek voltak.
Az influenza nemcsak Vuhanban tombolt akkor, hanem a szomszédos Yichang és Xianning városaiban is. Valószínűleg már a két vírus megkülönböztetése is nehézséget okozott, mivel mindkettőnek megegyeznek a tünetei. Amikor viszont végre kiderült, hogy a Sars-COV-2-vel állnak szemben, lényegesebb optimistább adatokat adtak a világ tudtára, mint ami a valóságban volt. A dokumentumokból kitűnik az, hogy az esetek adminisztrációja zavaros volt és átláthatatlan. Rengeteg gyanús esetettel nem számoltak, hiszen az nyilvánvalóan növelte volna a járvány nagyságát és a világ aggodalmát. Sok esetben csak akkor nyilvánítottak valakit COVID-19 fertőzöttnek, amikor CT vizsgálatot is végeztek rajta, amelyet viszont a leterhelt egészségügyben sokszor nehéz volt kivitelezni.
Andrew Mertha, a John Hopkins Egyetem Kínai Tanulmányok Programjának igazgatója szerint a tisztviselőket arra ösztönözhették az alacsony számokkal, hogy leplezzék az alulfinanszírozottságot és a felkészültségi problémákat a helyi egészségügyi szervezeteknél. A kínai tisztviselők hamarosan javítottak a jelentési rendszeren, és a “klinikailag diagnosztizált” eseteket február közepére a “megerősített” kategóriába sorolták. A Hubei egészségügyi és tartományi vezető tisztségviselőket ekkor el is távolították posztjaikról.
Nemcsak a fertőzöttek számával trükköztek, hanem az elhunytak számával is. Március 7-ig a járvány kezdete óta Hubeiben összesen 2 966 halálos áldozatot követelt a vírus. A belső jelentésben viszont 3456 szerepelt. Dali Yang, a Chicagoi Egyetem professzora azt mondta, hogy akkor még mindig abban reménykedett az államvezetés, hogy a 2003-as SARS-hoz hasonlóan ez a vírus is eltűnik és minden visszatér a normális kerékvágásba.
Pontatlan tesztek, hosszú diagnosztizálási idő
A tesztek már a kezdetektől fogva pontatlanok voltak, állították a dokumentumok. Emellett olyan lassú volt a jelentési rendszer is, hogy akár hetekig kellett várni az új esetek diagnosztizálására. Január 10-én az egyik dokumentum feltárta, hogy a tesztelő létesítmények ellenőrzése során a tisztviselők arról számoltak be, hogy az új vírus diagnosztizálására használt SARS tesztkészletek hatástalanok, rendszeresen adnak hamis negatív eredményt.
A járvány első hónapjaiban az esetek feldolgozásához szükséges átlagos idő – a tüneteket észlelő betegtől a diagnózis megerősítéséig 23,3 nap volt. A jelentés megállapítja, hogy március 7-ig a rendszer sokat javult, az aznap diagnosztizált új megerősített esetek több mint 80%-át ugyanazon a napon rögzítették a rendszerben.
A felkészültség hiánya tükröződik az egész dokumentumban, amelynek egyes részei rendkívül kritikusan értékelik a Hubei Betegségmegelőzési és Megelőzési Központ műveleteinek kormány általi támogatását. A jelentés szerint az egészségügy alulfinanszírozott, hiányoznak a megfelelő tesztelő berendezések, a munkatársak motiválatlanok, hiszen a kínai bürokrácia mindenki kezét megköti.
Mégsem a vuhani piacról indult?
A kínai kormány korábban arra mutatott rá, hogy a járvány a vuhani piacról indult, amelyet a járvány epicentrumának nevezett. Ezt az állítást azonban vitatta a Lancet-vizsgálata, mely megállapította, hogy az első decemberi betegek egyharmadának nem volt közvetlen kapcsolatban az adott piaccal.
Kína vezetői csak január végén szembesültek a vírus okozta káosszal. Azonnali korlátozást vezettek be, amelynek célja a járvány terjedésének megfékezése volt. Kifinomult megfigyelési eszközök segítségével a kormánytisztviselők szigorú zárlatot rendeltek el országszerte, több mint 700 millió embert otthonaikba zárva, miközben lezárták az országhatárokat, és széles körű tesztelésbe fogtak. Az aktában egyébként sehol sincs utalás arra vonatkozóan, hogy a tisztviselők egy esetleges pandémia kialakulására gondoltak volna.
A Science folyóiratban májusban megjelent tanulmány szerint a világjárvány első 50 napjában hozott szigorú korlátozásoknak hála sikerült megállítani a vírus lokális terjedését. Ma Kínában alig regisztrálnak 5-10 esetet naponta, bár néha kisebb gócpontok kialakulnak.
A jelentés részletesebben a CNN oldalán olvasható.
