Putyin és a klímaváltozás: szkeptikusból szószólóvá?
Vlagyimir Putyin hosszú éveken át elbagatellizálta a klímaváltozás súlyosságát. 2003-ban nem írta alá a Kiotói egyezményt, sőt még viccelődött is, hogy Oroszországnak kifejezett jót tenne egy kis felmelegedés. Egy 2010-es északi sarki kutatóállomásra tett látogatása azonban megváltoztatta az orosz elnök véleményét. Az igazi változás 2015-ben következett be, amikor a párizsi klímakonferencián már globális krízisként beszélt a felmelegedésről, melynek megoldása az egész emberiség feladata és közös érdeke.
Az erdőtüzek és a dél-krasznodari területeken tapasztalt több életet követelő árvizek évről évre hatalmas pusztítást végeznek Oroszországban. A felmelegedés gazdaságilag is veszélyezteti az állandóan fagyott területeket, melyek az ország 65%-át teszik ki. Ezeknek a területeknek a felmelegedése Alexander Kozlov, az orosz környezetvédelmi miniszter szerint több mint 69 milliárd dollárnyi veszteséget jelentene az országnak 2050-ig.
Az ország nagyvállalatait, melyek főleg az EU felvevő piacára termelnek, súlyosan érinti még az EU által kiszabott szénadó is. Állami segítség nélkül nem tudják majd megfelelő ütemben csökkenteni a szénkibocsátásukat a szénadó 2026-os bevezetése előtt. Ha nem sikerül teljesíteniük a követelményeket, akkor a vas, acél, alumínium és műtrágya előállítók éves szinten akár 1.27 milliárd dolláros büntetésre is számíthatnak.
Ezek mellett a klímaváltozás veszélyeire egyre érzékenyebb oroszországi közvélemény is hozzájárult ahhoz, hogy Putyin véleménye ilyen drasztikusan megváltozzon.
A párizsi klímacsúcs óta az orosz elnök egyre határozottabban állt ki a közös megoldások keresése mellett és a klímaváltozás elleni harcot a legfőbb feladatai közé sorolta. A Valdai Vitaklub nevű népszerű közéleti műsorban egymás után többször is felszólalt azt hangoztatva, hogy a világ országai aktívan lépjenek fel az emberi tevékenység okozta felmelegedés ellen és minden lehetséges eszközzel korlátozzák annak káros hatásait.
Világszerte, így hazájában is, sokan üdvözlik az általa eszközölt változtatásokat, bár sok a kritikus hang is: többen úgy vélik, a világ negyedik legnagyobb szén-dioxid kibocsátójaként Oroszország sokkal többet is tehetne a klímaváltozás lassításáért.
