A PwC beszáll a kriptóba miután tisztultak a szabályozások
Első ránézésre egy szokványos iparági bejelentésnek tűnhet, valójában azonban jól körülhatárolható szabályozási változás áll a háttérben. A PwC döntése, hogy mélyíti kriptós szerepvállalását, nem kommunikációs irányváltás, hanem annak jele, hogy az amerikai jogi környezet immár lehetővé teszi az intézményi szintű jelenlétet a digitális eszközök piacán.
Miért maradt eddig távol a Big Four?
Az elmúlt években a nagy nemzetközi tanácsadó és könyvvizsgáló cégek tudatosan óvatosak voltak a kriptoszektorral szemben. Ennek oka nem a technológia elutasítása, hanem a szabályozási bizonytalanság és az amerikai hatóságok végrehajtásközpontú megközelítése volt. Több látványos eljárás és jogértelmezési vita is hozzájárult ahhoz, hogy a Big Four inkább kivárjon, és ne építsen ki széles körű kriptós szolgáltatásokat.
A jogi környezet átalakulása
A helyzet 2025-ben változott meg. Donald Trump elnök júliusban aláírta a GENIUS Actet, amely első alkalommal teremtett egységes, szövetségi szintű jogi keretet a stabilcoinokra és más digitális eszközökre. A jogszabály világos előírásokat határoz meg a letétkezelésre, a tartalékképzésre és az átláthatóságra vonatkozóan. Ezzel párhuzamosan az amerikai szabályozók – köztük a SEC és a CFTC – a jogalkotásra és a keretek tisztázására helyezték a hangsúlyt.
Miért most lépett a PwC?
Ebben a környezetben vált értelmezhetővé a PwC döntése. A cég amerikai vezérigazgatója, Paul Griggs a Financial Times-nak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy a GENIUS Act és a stabilcoinokra vonatkozó szabályalkotás elegendő bizonyosságot teremtett ahhoz, hogy a vállalat aktívan bővítse kriptós tevékenységét. A PwC szerint a tokenizáció további fejlődése is elkerülhetetlen, és a cégnek jelen kell lennie ebben az ökoszisztémában.
A stratégiai irányváltást belső szervezeti lépések is kísérik. A PwC nemrég partnerként újraalkalmazta Cheryl Lesniket, aki az elmúlt években kifejezetten digitális eszközökkel foglalkozó ügyfelek kezelésére specializálódott. Paul Griggs szerint a vállalat célja az volt, hogy megerősítse belső és külső erőforrásait, és megfelelő szakmai háttérrel lépjen be a digitális eszközök piacára.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A vállalat célja, hogy bővítse kriptós audit- és tanácsadási szolgáltatásait, valamint bemutassa ügyfeleinek, miként használhatók a digitális eszközök – különösen a stabilcoinok – a fizetési rendszerek hatékonyságának javítására. Ennek részeként a PwC megerősítette belső kriptós szakértői csapatát, és már jelenleg is nyújt audit szolgáltatásokat kriptovállalatok számára.
A PwC stratégiaváltása arra utal, hogy a kriptoszektor az Egyesült Államokban elérte azt a pontot, ahol a nagy, reputációjukra érzékeny intézmények már kezelhető kockázatnak tekintik az aktív jelenlétet. Ez nem piaci hangulatváltozás, hanem annak a jele, hogy a jogi és szabályozási keretek üzemszerű működésre alkalmas formát öltöttek.
A kockázati megítélés átalakulása
A globális tanácsadócégek döntéseit elsősorban a jogi kiszámíthatóság határozza meg. A PwC lépése azt jelzi, hogy a digitális eszközök szabályozása immár nem értelmezési vita tárgya, hanem kezelhető megfelelési kérdés. Ez alapvetően változtatja meg a kriptós üzleti modellek kockázati besorolását.
A kriptoszektor megítélése ezzel együtt közeledik a hagyományos pénzügyi piacok logikájához. Az auditálhatóság, az átlátható adózás és a dokumentált működés nem versenyelőnyt, hanem belépési küszöböt jelent. Azok a piaci szereplők, akik ezeknek nem tudnak megfelelni, egyre nehezebben férnek hozzá intézményi partnerekhez.
Hosszú távú következmények
Mindez nem rövid távú piaci mozgásokat vetít előre, hanem egy lassabb, de mélyebb átalakulást. A digitális eszközök az Egyesült Államokban fokozatosan intézményi szempontból is kezelhető eszközosztállyá válnak, ami alapjaiban határozhatja meg a szektor következő éveinek működését.