A maximálisan kinyerhető érték (MEV) és típusai: bot traderek előnyben
A MEV, vagyis Maximum Extractable Value (maximum kinyerhető érték) egy a kereskedők világában használt fogalom, ami arra utal, hogy mennyi profitot lehet összesen kitermelni egy blokkon belül a tranzakciók sorrendjének rendezéséből, vagy az adódó arbitrázs lehetőségekből. Az ilyen jellegű lehetőségek túlnyomó többsége a Uniswapon, és az ahhoz hasonló decentralizált tőzsdéken (DEX) jelentkeznek.
Még a hagyományos tőzsdén is meghatározó szerepe van a tranzakciók sorrendjének az ár meghatározásában: gondoljunk csak a quant tréderekre, akik nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy földrajzilag is a tőzsde közelében helyezzék el szervereiket, így növelve az esélyét, hogy gyorsabban adják le megbízásaikat, mint vetélytársaik. A probléma az Ethereum blokkláncon is nagyon jól ismert, hiszen aki kereskedett már nagyobb forgalmú párokkal Uniswapon, az pontosan tudja, hogy a technikai elemzésen túl kereskedő botokkal, és a kereskedést manipuláló egyéb tényezőkkel is meg kell küzdeni. Alapvetően a MEV-ek négy fajtáját különböztetik meg.
1. Belső MEV (Internal MEV)
A belső MEV lényege, hogy nem egy teljes blokklánc tranzakcióit próbálja meg manipulálni, hanem csak egy adott alkalmazás tranzakcióit. Klasszikus példája az atomic arbitrázs taktikája, amely amikor áreltérést lát két tőzsde között, akkor az egyik kereskedési platformon vételi megbízást ad, egy másik kereskedési platformon pedig ezzel azonos mennyiségű eladási megbízást, a cél pedig a kettő közötti profit megszerzése.
2. CeFi-DeFi MEV
A CeFi (centralizált pénzügyi alkalmazások, pl. Binance, Nexo) vs. DeFi (decentralizált pénzügyi alkalmazások, pl. Uniswap, GMX) MEV is egyfajta arbitrázst használ, amely kihasználja a centralizált tőzsdék és a decentralizált pénzügyi alkalmazások közötti különbségeket. Egy eszköz ára általában gyorsabban frissül a központosított tőzsdéken, minthogy a láncon belüli poolok és a decentralizált tőzsdék lekövethetnék az ár mozgását, így a botok gyorsan lekereskedhetik a különbséget.
3. Interchain MEV
Az Interchain MEV a blokkláncok azon tulajdonságát használja ki, hogy a legtöbb blokklánc elkülönülten működik a többitől, azaz alapértelmezetten nem látják, hogy mi történik a többi blokkláncokon. A Bitcoin hálózat például nem úgy van felépítve, hogy figyelje a tranzakciókat az Ethereum blokkláncon, ugyanakkor a Bitcoin láncon futó BTC, és az Ethereum láncon nyilvántartott wBTC tranzakciók hatással vannak egymásra.
Az Interchain MEV jó lehetőség azoknak a kereskedőknek, akik gyorsaságukkal kiigazítják az árat a blokkláncok között. Ha például egy ETH az Ethereum láncon 1950 dollárért cserél gazdát, de a Binance Smart Chainen 1930 az árfolyam, akkor valaki azonnal rá fog startolni, és vagy a két blokklánc közti hídon (bridge) keresztül, vagy decentralizált tőzsdéket igénybe véve el fogja végezni az arbitrázst.
4. Szuverén MEV
A különböző blokkláncok közösségei megkísérelhetik felállítani a saját protokolljaikat a MEV-ek szabályozására. Ez magába foglalhatja például bizonyos MEV taktikák tiltását, vagy az etikett ellen vétő validátorok megbüntetését. Főképp az Ethereum világában van élénk diskurzus ennek a fontosságáról.
A MEV elkerülhetetlen
Még az Ethereum alapítója, Vitalik Buterin is elismerte, hogy az Ethereumon mindig is létezni fog a MEV jelensége. A validátorok mindig kiválaszthatják a magasabb gas díjakat kínáló tranzakciókat – még akkor is, ha ezek a tranzakciók nyilvánvalóan egy alacsonyabb gas díjjal benyújtott tranzakció “lehúzására” lettek beküldve. A Szuverén MEV gyakorlatok kidolgozása lehetőséget adhatna a piaci gyenge pontok, illetve a többi felhasználó kihasználásának megfékezésére, de ez nem feltétlenül mindenki érdeke.
