A „világmegváltó” napenergia-technológia az akkumulátorok halálát jelentheti?

A napenergia-technológia fejlődése eszeveszett tempóban zajlik és a határ valóban csak a csillagos ég. Egy Stockholm északi peremén található gyárban egy szigorúan titkos nyomtató másodpercenként több ezer euró értékű lapokat állít elő. Mindegyik 108 miniatűr napelemet tartalmaz, amelyek hamarosan a mindennapi kütyükbe is bekerülnek – a billentyűzetektől a fejhallgatókig mindenbe – és alapjaiban változtatják meg a technológiával való interakcióinkat. Alkotójuk szerint még a fényhez való viszonyunk újragondolására is rákényszerítenek majd minket.

Svédország valószínűtlen helyszínnek tűnhet a napenergia forradalmához, de a téli hónapok fényhiánya volt az egyik oka annak, hogy az Exeger társalapítója, Giovanni Fili nem a Napot tekintette a fotovoltaikus cellák kizárólagos energiaforrásának. Cége áttörést jelentő technológiája gyakorlatilag bármilyen fényforrásból képes áramot gyűjteni, a közvetlen napfénytől a gyertyafényig. Még a holdfényből is képes töltést előállítani, bár ahhoz, hogy tényleges haszna legyen, hosszú idő szükségeltetik.

A fejlesztő szerint cége technológiája „világmegváltónak” számít, ugyanis egyszerre képes megoldani a globális energiaszükséglet problémáját és bolygónk néhány legnagyobb környezeti kihívását.

Ugyanakkor, nem csak a svédek, de a szerbek is komolyan veszik a környezetvédelmet és Földünk megóvását. Korábban beszámoltunk arról, hogy szerb tudósok létrehoztak egy folyékony fát, amely a nagyvárosok légszennyezését hivatott orvosolni.

A beltéri napelemek már évtizedek óta jelen vannak mindennapjainkban. A napenergiával működő számológépeket először az 1970-es években mutatták be, de az általuk használt amorf szilíciumcellák korlátai miatt túl alacsony teljesítményűek, túl törékenyek és túl merevek ahhoz, hogy más termékekbe is beépíthessék őket.

A legújabb innováció egy 1988-as felfedezésből ered, amely a festékérzékenyített napelemcellákkal (DSSC) kapcsolatos. A kaliforniai Berkeley Egyetem tudósai feltaláltak egy olcsó, magas hatékonyságú, félig rugalmas és félig átlátszó cellát, amely utat nyitott a technológia kereskedelmi célú fejlesztéséhez.

A napenergia-technológia megreformálhatja a világot?

Valamivel több mint 20 évvel később Fili és az Exeger társalapítója, Henrik Lindström egy új elektródaanyaggal állt elő, amely ezerszer jobb vezetőképességet kínált. Ez az áttörés képezte az alapját a Powerfoyle celláknak, amelyeket ma már kereskedelmi méretekben is gyártanak.

Az Exeger Powerfoyle napelemcellái radikálisan eltérnek a hagyományos üveggel borított panelektől, mivel nincs szükség a vezetékként szolgáló ezüst vonalakra. Nem érzékenyek a részleges árnyékolásra sem, ami drasztikusan csökkenti a fotovoltaikus panelek hatékonyságát.

Exeger Powerfoyle

A szabadalmaztatott bőrszerű anyag szinte bármilyen anyaggá képes átalakulni, hogy zökkenőmentesen integrálható legyen a termékek széles skálájába, miközben víz-, por- és ütésálló marad.

A cég stockholmi létesítménye évente 2,5 millió négyzetméter napelem előállítására képes, és ezzel a legnagyobb ilyen jellegű gyár Európában. A gyár 2021-es megnyitóján Fili azt jósolta, hogy az Exeger technológiája 2030-ra „egymilliárd ember életére lesz majd hatással”.

A Powerfoyle napelemek már hét termékben – többek között fejhallgatókban, vezeték nélküli hangszórókban és kerékpáros sisakban – is helyet kaptak, és további hatot jelentettek be. A vásárlók között van az Adidas, a Phillips és a 3M, míg a pletykák szerint a LogiTech és az Apple cégekkel is tárgyalásokat folytatnak.

Az Exeger egyike annak a számos startup vállalkozásnak, amely úttörő szerepet játszik a beltéri napelemek kereskedelmi forgalomba hozatalában, és a tiszta, végtelen energia ígérete egyaránt vonzza a kutatókat és a vállalkozókat is.

A Samsung becslései szerint csak a TV távirányítók évente 3,1 milliárd eldobható elemért felelnek. A koreai elektronikai óriásvállalat a fenntarthatósági célok elérése érdekében prioritásként kezeli az alkáli elemekről a fotovoltaikus energiára való átállást, és azt állítja, hogy ezzel évente mintegy 6 000 tonnával csökkentheti üvegházhatású gázkibocsátását.