A negatív kamatláb réme már a kis összegű betétekre is veszélyt jelent

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

A banki ügyfelek rémálma kezd valóra válni. Egyre kisebb összegű betétekre is kivetik a pénzintézetek a negatív kamatot. A dán Danske bank már a 13 500 eurós (nagyjából 4,8 millió forint) folyószámlákra is alkalmazza a negatív kamatlábat. Jobb helye lesz a pénznek a párnacihában, vagy kriptovalutákba fektetve.

Mint arról korábban már írtunk, az Európai Központi Bank (EKB) 2014-ben hozott negatív kamatlábbal kapcsolatos döntése egyre több banki ügyfelet ér utol. Mivel a pénzintézetek már nem igazán tudják vagy akarják a többletköltségeket lenyelni, így azokat áthárítják az ügyfelekre. Eddig a többnyire Németországban és Belgium kivetett negatív kamatláb réme azonban már nemcsak a nagyhalakat veszélyezteti, hanem a csekély likviditással rendelkező ügyfeleket is.

Néhány nappal ezelőtt a dán Danske Bank markáns lépésre szánta el magát, hiszen úgy döntött, hogy már a 13 500 eurós számlák esetében is alkalmazza a negatív kamatot. A Danske tavaly novemberben nagyjából 28 000 eurónak megfelelő dán koronára csökkentette a küszöböt, melyet most a felére redukált. Az új intézkedés július 1-jén lép hatályba, és az alkalmazott mérték – és így az ügyfél által fizetendő költség – a magánszemélyek esetében a betét 0,6%-a, vállalatok esetében pedig 1%-a lesz.

Mark Wraa-Hansen a dán bank ügyfélkapcsolati menedzsere azt nyilatkozta a negatív kamatláb kivetésével kapcsolatban, hogy “a betétek jelentős növekedését tapasztaljuk, ami ilyen kamatok mellett jelentős kiadást jelent a bank számára.”

Korábban a dán jegybank is megszavazta a negatív kamatlábat

Röviden az ok, amiért a dán pénzintézet a fájó intézkedés meghozatala mellett döntött az, hogy egyre költségesebb számára az ügyfelek pénzének tartása. Sok kliens semmit sem kezd a pénzével, hanem csak gyűjti egy szimpla folyószámlán. Ez pedig a banknak komoly többletköltséget jelent. Vannak európai pénzintézetek, amelyek arra kérik az ügyfeleket, hogy valamibe fektessék be, máskülönben kénytelenek a költségeket áthárítani. Dániában egyébként a központi bank már 2012-ben döntött a negatív bankközi kamatlábak bevezetéséről, megelőzve az EKB-t, így a helyi pénzintézetek saját jegybankukra is ujjal mutogathatnak.

Simon Kollerup, a banki törvényhozásért felelős miniszter a Danske döntésére reagálva azt nyilatkozta: “Ennek véget kell vetni. Aggódom amiatt, hogyha a  bankok folytatják a negatív kamatok kivetését, a dánoknak fizetniük kell majd azért, hogy a pénzüket a számlájukon tartsák.” 

Olaszországban a számlát meg is szüntetheti a bank

Olaszországban a Fineco és az Unicredit nemrégiben hasonló okokra hivatkozva döntött a negatív kamatláb mellett, bár egyelőre csak a nagybetétesekre hárítják át a költségeket. A Fineco bank odáig ment, hogy minden ügyfélnek megírta, amennyiben 100 ezer eurónál több pénzt tart a számláján, a bank egyszerűen megszünteti azt. A pénzintézet vezetője szerint a járvány miatt az állampolgárok (már, akik nem vesztették el a munkájukat) elképesztő mennyiségű pénzt spóroltak össze, és tartanak a számlájukon. Ez viszont iszonyatos többletköltséget jelent a banknak, amit már nem tudnak átvállalni.

Egyes szakértők azonban nem tartják aggasztónak a bankok döntéseit. Paolo Benazzi, az SOStariffe.it vezérigazgatója egy nemrégiben megjelent jelentésében a bankok intézkedéseiről azt írta: “Úgy vélem, hogy ez egy teljesen elfogadható manőver a bankok részéről, amelynek célja többek között az is, hogy ösztönözze a pénzügyi kultúra átalakulását. A bankoknak valójában fontos társadalmi szerepük van. Mégpedig az, hogy a takarékoskodó állampolgárokat arra ösztönözzék, hogy gondoskodjanak megtakarításaik hatékonyabb kezeléséről, és a likviditást a reálgazdaság felé irányítsák.”

Benazzi szerint “alapvető fontosságú, hogy a folyószámla tulajdonosok megértsék, hogy a folyószámlán lévő túl sok likviditás ma mindenki számára problémát jelent. A megtakarító számára azért, mert a számlán lévő pénz az infláció miatt idővel egyre kevesebbet ér. A bank számára pedig azért, mert az EKB expanzív monetáris politikájára jellemző negatív kamatlábak fényében ez a zárolt pénz költséget jelent. Nem is beszélve az egész gazdasági rendszerről, amely értékteremtésre képtelen állapotba kerül.”

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.