Túl sok pénz van a számlán? A bank egyszerűen meg is szüntetheti azt

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

2014-ben az Európai Központi Bank belengette a negatív kamatláb ötletét. Azóta az egész eurózónában általánossá vált a negatív alapkamat, a bankok viszont eddig minden országban vonakodtak attól, hogy az ebből fakadó költségeiket áthárítsák az ügyfeleikre. Nem lehet ezen nagyon meglepődni, hiszen amint kivetné azt egy bank a magánbefektetőire, azonnal drasztikusan megcsappanna az ügyfelei száma. Normális ember nem tartaná bankban a pénzét, ha azért még neki kell fizetnie.

Az EKB kamatlábai azonban folyamatosan esnek, így egyre több pénzintézet dönt úgy kényszerből Európában, hogy vagy ráterheli az ügyfélre a költségeket vagy egyszerűen megszünteti a kliens bankszámláját.

Belga és német bankok vetették ki először

A KBC (Magyarországon K&H néven működik) volt az első belga és európai bank, amely már 2015-ben negatív kamatot rótt ki a nagyvállalatokra. A cégek között pánik tört ki a hír bejelentése után, de végül csak a legnagyobb vállalatokat sújtotta a bank döntése. A szintén belga ING az idei évtől 0,5%-os negatív kamatot számol fel a magánszemélyek folyószámláira is, de csak a több mint kétmillió euróval rendelkező ügyfelekre vonatkozóan.

Még 2019 év végén számoltunk be arról, hogy Németországban elsőként az észak-bajor Volksbank Raiffeisenbank Fürstenfeldbruck (VRF) vetett ki 0,5%-os negatív kamatot már nemcsak a nagybefektetőkre, hanem a legkisebb betétekre is. A pénzintézet akkor azt nyilatkozta: Meg kellett, hogy lépjük”. A bank vezetősége a döntést azzal magyarázta, hogy az Európai Központi Banknál (EKB) tartott pénzek tárolása elég költséges mulatság. A VRF volt az első, amely a 100 000 euró alatti megtakarításokra is elkezdte alkalmazni a negatív kamatot. A bank nem maradt sokáig egyedül a döntésével, hiszen a német pénzintézetek tavaly sorra jelentették be a költségek ügyfelekre történő áthárítását.

Tavaly februárra már 41 német pénzintézet vetett ki negatív kamatlábat a megtakarításokra, melyek közül 7 a kisebb betétekre is alkalmazta azt. Németország legnagyobb bankja, a Deutsche Bank se húzta sokáig, hiszen tavaly májusban bejelentette, hogy minden új, 100 ezer eurót meghaladó betéti számlára is kiveti a negatív kamatlábat. 

Tavaly októberben az N26 német digitális bank már az 50 ezer eurónál nagyobb folyószámlákra is lecsapott. A virtuális pénzintézet információi szerint jelenleg 50 ezer euró után nagyjából 125 eurós éves díjat kell fizetni.

Idén Olaszországot is elérte a negatív kamatláb

Nem kellett sokáig várni, mostanság az olasz bankok is sorra jelentik be a költségek áthárítását. Elsőként a Fineco bank döntött úgy, hogy valamilyen módon szankcionálja a gyűjtögetőket. A bank minden ügyfelének kiküldött egy szerződésmódosítást, melyben kerek perec leírta, hogy azokat a folyószámlákat, melyeken a tulajdonosok 100 ezer eurónál nagyobb összeget parkoltatnak, a bank egyszerűen megszünteti. A döntés természetesen óriási felháborodást keltett. A Fineco kijelentette, hogy a pénzintézeteknek már nem buli az, ha az ügyfelek sok pénzt tartanak a folyószámlákon, hanem iszonyatos kiadás. Az EKB a pénzmozgást ösztönzi, nem pedig a folyószámlán tartalékolást.

A nagy olasz bankok közül az UniCredit 0,5%-os díjat vetett ki a 100.000 eurónál több pénzzel rendelkező folyószámlákra, de még egyelőre csak a vállalkozások, illetve az egyéni vállalkozók számláira. A bank a díjat “likviditási felesleg díjnak” nevezte, amelyet egyelőre a magánszemélyekre nem vetette ki, de különféle befektetési lehetőségeket próbál az ügyfelekre tukmálni azért, hogy ne tartsanak ennyi pénzt a számlán érintetlenül.

A BNL (BNP Paribas Group – Luxemburg) átlagosan 1000 eurós díjat számít fel negyedévente azon vállalati ügyfelekre, akik több mint egy millió eurót tartanak folyószámlán. Az összeg akár 4000 euró is lehet egymillió eurónként.

Ezekután elgondolkodtató, hogy milyen lehetőségeik is maradnak a megtakarítóknak. A koronavírus-járvány következtében, akik tehetik tartalékolnak, hiszen nem tudni, mit hoz a holnap. Ha viszont előrelátóan rakosgatja valaki a pénzét, a végén még pórul járhat, hiszen nem hogy nem kamatozik, hanem még fogy is. Mi marad tehát? Párnaciha, széf, arany vagy kriptovaluták…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.