A népszerű Proton VPN mögött álló cég egy új törvény miatt elhagyná Svájcot

Bár lehet, hogy elsőre sokaknak nem ismerős a Proton svájci technológiai cég neve, de a vállalat által nyújtott adatvédelemre fókuszáló megoldások, mint a Proton Mail és a Proton VPN, biztosan ismertek sokak számára Magyarországon is. A cég vezérigazgatója egy nyilatkozatban most egyértelművé tette, ha Svájc törvénybe iktatja a megfigyelési törvény átfogó kiterjesztését, a vállalat elköltözik az országból. A javasolt törvényi felülvizsgálat célja az adatmegőrzési mandátumok kiterjesztése a mobil- és internetszolgáltatókon túl a VPN-ekre, üzenetküldő platformokra és közösségi hálózatokra is.
Az adatvédelem szószólói szerint ez megszüntetné a titkosítás és a felhasználói anonimitás körüli alapvető biztosítékokat. Azokat, amelyekre egyébként a svájci digitális világban mindig is kiemelt értékként tekintettek. A Proton vezérigazgatója, Andy Yen az RTS svájci műsorszolgáltatónak nyilatkozott az üggyel kapcsolatban.

A Proton vezérigazgatója az interjúban
Svájcban Oroszországhoz hasonló felügyeleti törvényt hoznának
A vezérigazgató szerint egy ilyen lépés nem csak a polgári szabadságjogokat ásná alá, hanem Svájc hírnevét is rontaná, mint a biztonságos, az adatvédelmet tiszteletben tartó technológiai vállalatok menedéke. Yen rámutatott, hogy a most megcélzott módosítást az EU-ban és az Egyesült Államokban már illegálisnak minősítették és Európában az egyetlen olyan ország, ahol nagyjából ezzel egyenértékű törvény van, az Oroszország. A javasolt változtatás szerint az ún. származtatott szolgáltatóknak új felügyeleti kötelezettségeik lennének. Ezek értelmében a felhasználói adatok meghatározott kategóriáit meg kellene őrizniük és fokozott felügyeleti protokolloknak kellene alávetniük magukat.
Az ilyen intézkedések arra kényszerítenék a Protont, hogy szakítson a naplózást tiltó politikájával, és veszélyeztesse a titkosítási szabványokat, amelyek miatt a termékekeiket a felhasználók választják. Yen rámutatott, hogy ezzel még rosszabb helyzetbe kerülnének Svájcban, mint a Google az Egyesült Államokban. Ez pedig tönkreteszi az üzleti modelljüket, tehát nem marad más választásuk, mint az, hogy a szabályzat bevezetése esetén elhagyják Svájcot.
Bár a konzultációs időszak 2025. május 6-án véget ért, a javaslat elleni kritikus hangok egyre több támogatót kapnak. Svájci politikai pártok, civil társadalmi csoportok és magáncégek már komoly aggodalmukat fejezték ki a digitális szabadságjogokra gyakorolt következmények miatt. Egyes régiókban, köztük Genfben a helyi képviselők a digitális integritáshoz való, nemrég elismert jogra, mint alkotmányos biztosítékra hivatkoztak a szabályozás elleni érvként. Yen azért még bizakodik. Bízik benne, hogy a törvényhozók kiegyensúlyozottabb irányt jelölnek ki végül. Mert ha így lesz és lehetővé teszik, hogy a Protonhoz hasonló vállalatok versenyképesek legyenek Svájcban és világszerte, akkor maradnak az országban. A döntés most már a bitcoinnal is kacérkodó svájci kormány kezében van, amelynek egyszerű döntést kell hoznia. A felügyeletet és a kontrollt preferálja vagy megvédi azokat a digitális jogokat, amelyek az országot az anonimitásra és adatvédelemre fókuszáló vállalatok menedékévé tették.