Szellemláncok a blokkláncok világában: Hogyan ismerjük fel a halott projekteket?
A szellemlánc vagy ghost chain fogalom egy olyan blokkláncot jelent, amely technikailag még mindig működik, de fejlesztői csapata és közössége elhagyta. Egyesek halott blokkláncoknak, mások szunnyadó, alvó kriptoprojekteknek is nevezik őket. Alapesetben nem egyik pillanatról a másikra jut ilyen állapotba egy lánc. Először leáll a fejlesztői tevékenység, nem jönnek frissítések és javítások, majd ezután csökken a felhasználói aktivitás és a valós felhasználás megszűnik. Ott vannak, működőképesek és aktívak, de már nem zajlik rajtuk tevékenység és így a feledés homályába merülnek. A szellemláncok megjelenése több, egymást átfedő tényezőből fakad.
Gyakran előfordul, hogy az eredeti fejlesztők vagy csapatok abbahagyják a munkát, és hónapokig nem nyúlnak a kódcsomagokhoz. Végül a fejlesztőcsapat megszünteti a kommunikációt, a fejlesztési terv frissítései leállnak, és a felhasználók aktívabb ökoszisztémákba vándorolnak. A közösségek elapadnak, és a likviditás megszűnik. Az egykor ígéretes „Ethereum-gyilkosnak” tartott láncoktól a homályos háttérrel bíró elsőréteges láncokig a kriptoszektor tele van olyan projektekkel, amelyek az első hype után elvesztették lendületüket. Akár a hasznosság, a közösség vagy a finanszírozás hiánya miatt, ezek a láncok most már szellemhajóként úsznak a blokkláncok tengerében.
A figyelmeztető jelek
A figyelmeztető jelek felismerése segíthet elkerülni, hogy egy ilyen szellemhajó fedélzetére lépjünk. Elég például figyelni a híreket. A Binance 2024 júniusában delistázta a WAVES, az OMG Network (OMG), a NEM (XEM) és a Wrapped NXM (WNXM) coinokat platformjáról az alacsony kereskedési volumen, a gyenge likviditás és a korlátozott fejlesztési tevékenység miatt, amelyek mind a láncok szellemlánccá válásának első jelei. Nem minden hanyatló blokklánc minősül szellemláncnak. Azonban több egyértelmű jelzés segíthet azonosítani a kudarcba fulladt vagy a kudarc felé tartó projekteket:
- Csökkenő fejlesztői aktivitás, nincsenek frissítések, új verziók.
- A fórumokon és közösségi oldalakon szinte minimális a közösségi aktivitás.
- Egyre több minden elavult vagy nem működik a projekt körül (weboldalak, dokumentáció stb.).
- Kevés vagy nulla a napi tranzakciós volumen a láncon, ami van, az is automatikus vagy belső tranzakció.
- Elkezdik delistázni a projekt natív tokenjét a kriptotőzsdék.
Felmerül a kérdés, hogy az időnk vagy pénzünk védelme érdekében hogyan tudjuk azonosítani az ilyen blokkláncokat a fenti tényezők mentén. Elsőként mindenképp nézzük meg, hogy milyen gyakran vannak tranzakciók a láncon. Ehhez a különféle blokklánc elemzők nyújtanak segítséget. Egy aktív lánc decentralizált alkalmazásokkal, DeFi protokollokkal, NFT piacterekkel és egyéb okosszerződésekkel rendelkezik. Ha az ökoszisztéma szegényes, akkor valószínűleg nem vonzza a fejlesztőket vagy a felhasználókat, és hanyatlásnak indult.
Ellenőrizhetjük a projekt GitHub-oldalát, hogy a fejlesztők még mindig írnak-e kódokat és javítják-e a hibákat. Ha hónapok óta nincs frissítés, az figyelmeztető jel. A legkönnyebben a közösségi aktivitás ellenőrizhető. Ha hónapok óta nem posztol a projekt az X-en, a Telegram csoportban nincs moderátor, nem megy rendezvényekre a csapat, a Discordon pedig csak botok spammelnek, az biztosan a hanyatlás jele. A token árának zuhanása és az elhanyagolható kereskedési volumen is intő jel. Ez önmagában még nem a kudarc jele, de a trend és más tényezők együttes jelenléte már biztosan problémás.
Néhány szellemlánccá vált projekt
Láttunk már projekteket, amelyek azt ígérték, hogy 100 ezer tranzakciót bonyolítanak másodpercenként, simán legyűrik a Solanát, vagy a történelem leggyorsabb láncává válnak. Ezek az ígéretek azonban legtöbbször túlzóak és előrevetíthetik a várható kudarcot. Ott van például Peter Bushnellnek, az Oxfordi Egyetem Brasenose College informatikai vezetőjének projektje, a Feathercoin. Úgy indították el, hogy a Litecoin gyorsabb alternatívája lesz és rövid ideig komoly hype volt is körülötte. Aztán a versenyhelyzet és a fejlesztések megszűnése után gyakorlatilag szellemlánc lett belőle.
És a pénz sem jelent semmit. A Diem, a Facebook ambiciózus blokklánc-projektje, amelyet korábban Libra néven ismertek, több mint 1,3 milliárd dolláros finanszírozással indult eki. Olyan nagyvállalatok támogatták, mint a Visa és a PayPal, mégis 2022-ben, az intenzív szabályozói nyomás hatására feladták. Ez a kriptoszektor történetének valaha volt egyik legnagyobb bukása.
Aztán megemlíthetjük a KodakCoint is, amelyet a Kodak indított el, hogy blokkláncon kezeljen képekhez köthető jogokat. Fejlesztések és hype hiányában a projekt szellemprojektté vált. A maga módján a Luna (Terra Classic) is szellemláncnak tekinthető már, ahogy a híres sorozathoz köthető Squid Game projektje is, ami egy hírhedt rug pull volt. SafeMoon vagy éppen SpaceBIT és még hosszasan lehetne sorolni a neveket a szellemmé váló projektekről.
A következmények
Az, hogy egy blokklánc szellemlánccá válik, hatással van a teljes ökoszisztémára. Felhasználók nélkül működnek és erőforrásokat fogyasztanak, ezzel pedig rossz fényt vetnek a teljes kriptoszektorra. Felesleges volt a beleölt fejlesztési idő, sok befektető pedig elbukta a pénzét, összességében ez pedig azzal jár, hogy csökken a bizalom a tisztességes blokklánc-kezdeményezések felé is. De a legnagyobb kockázat az, hogy csalók felhasználhatják a domainneveket, linkeket és tárcacímeket, hogy csalásokat indítsanak el.
Az elhagyott domainnevek, letöltési linkek és régi pénztárcák adathalász csapdákká válhatnak. A csalók újra felhasználhatják a régi okosszerződéseket vagy a projekt nevét felhasználva rosszindulatú kódot telepíthetnek, megtévesztve azokat a felhasználókat, akik még mindig legitimnek hiszik a projektet. A kivétel erősíti a szabályt: vannak projektek, amelyek még visszatérhetnek a közösség segítségével, de ez ritka. Ahogy fejlődik a kriptoszektor, ahogy egyre több tőke áramlik be, biztosan több blokklánc fog megjelenni. Nekünk, a felhasználóknak lesz feladat, hogy megkülönböztessük az ígéretes protokollokat a szellemláncoktól.