A trolloknak reszeltek
Az idő — úgy tűnik — nem feltétlenül egyformán drága mindenki számára. Akinek túl sok van, sokszor hajlamos másét is igénybe venni: ő, aki minden témához hozzászól, akinek szemlátomást nem drága a saját ideje. A szólásszabadság leple alatt a hallgatósághoz való igényét kívánja kielégíteni. Mindannyian találkoztunk már vele. Ha blogbejegyzések alatt található hozzászólás áradatok vagy spam-emailek szerzőikként esetleg eddig elkerültek volna kedves Olvasóm, hát… biztosan ültél már végig lakógyűléseket, esetleg a gyerkőcöd év eleji szülői értekezletét…
Trolloknak nevezzük azokat az embertársainkat, akik figyelemre vágynak. Igen, a legendás élőlények valóban közöttünk járnak, de Trollok — úgy tűnik — korábban is éltek.
Egy Cynthia Dwork nevű hölgy és Moni Naor nevű úr számára már 1993 táján annyira nyilvánvaló volt a probléma, hogy az Email spam-re, azaz a kéretlen elektronikus leveletek sokaságára a következő gondolatmenet végén adtak csattanós választ, elméletben: Ha egy üzenet írója számára nem merül fel valós — arányos — költség üzenetének célba juttatása érdekében, akkor spamelni fog: törvényszerűen Troll születik.
Szüleink generációja számára még költséges volt levelet küldeni. Aztán, ahogy fejlődött a technológia, egyre csökkent az üzenetküldés költsége. E-mailt pedig már gyakorlatilag ingyen lehet írni, küldeni, milliószám. Cynthia és Moni azzal álltak elő, hogy:
— persze bárki küldhet nekem Emailt, de előtte igazolja, hogy egy bizonyos mennyiségű energiát beletett a levél elküldésébe. Például, ha akarsz nekem Emailt írni, én előtte adok neked (a számítógépednek) egy feladatot. Egy kis rejtvényt. Ami én találok ki. Kizárólag erre a célra! Ha visszaküldöd a megoldást, el fogom olvasni a leveledet is.
Ha régebben nagyi akart nekem levelet írni, tollat ragadott, papírt vett elő, fogalmazott, címzett, kifizette a bélyeg árát, elszaladt a postaládáig és bedobta. Ő, aki számára fontos volt, hogy elmondja Nekem mennyire hiányzom, nem borul majd ki most sem, ha az Emailje elküldése két másodperccel többet vesz igénybe csak azért, mert a gépe a háttérben az én sudokumon dolgozik.
Nem úgy a taplómarketinges figura, aki smap-emailek tízezreit igyekszik boldog-boldogtalannak kézbesíteni. Ő nem fog örülni, ha a számítógépe a reklámjait egy egész délutánon át próbálja célba juttatni, mert minden küldés előtt 2-3 másodpercet dolgozik a gépe.
Ha pedig nekem még fontosabb a saját békességem, egyszerűen nehezítek a rejtvényen, költségesebbé teszem, hogy valaki üzenetet küldjön nekem.
Proof-of-Work – az elvégzett munka igazolása
A géped kap tőlem egy feladatot, aminek a megoldása kizárólag próbálgatással lehetséges. (Műértőknek: Hashelj egyet!) A feladat eredménye — akár helyes akár nem — egy hatalmas nagy szám lesz. A próbálgatás (hashelgetés) hatására, egyenletes eloszlással, teljesen véletlenszerű számok jönnek ki – minden alkalommal eredményként. Én pedig azt mondom Neked, hogy a megoldás akkor ‘helyes’, tehát akkor fogadom el, ha ez a szám kisebb, mint egy általam megjelölt plafon-érték.
Minél kisebb egy — például 100 jegyű — szám, annál több ‘0’ számjegy lesz az elején. Emiatt én ránézésre meg fogom tudni mondani, hogy nagyjából és valószínűleg mennyit melóztál, hogy előállítsd nekem a választ. Akár egy lakatlan szigeten ücsörögve, cerkával meg kockás papírral!
Azt pedig még pontosabban meg tudom becsülni, hogy két alternatív verzió közül melyiken dolgoztak többet! – emlékszünk még?
Amit itt ismertettem, az a Bitcoin által használt Proof-of-Work eljárás egyszerűsített leírása.
A Proof-of-Work, azaz az elvégzett munka igazolása — véleményem szerint — mérföldkő a számítástechnikában, több szempontból is. Hosszú cikkeket fogok még írni Energiáról, Orákulum Problémáról, Fedezetről, Értékről, Skálázhatóságról és írtam eddig is Konszenzusról. Azt állítom, a digitális világban a Proof-of-Work ezeknek mind vagy elemi része, vagy közvetlenül kötődik hozzájuk. Minden fent említett területen maradandót hozott.
Számunkra most mégis a leglényegesebb, amit a Proof-of-Work — jól implementálva — megold az:
A digitális rendszer határain kívül dedikáltan elhasznált Energia-mennyiség relatív becslése.
— Miket beszélsz, pajtikám? — hallom szopránba hajló hangodat lelki füleimmel, Drága olvasóm. — Kérlek, ne vetíts itt nekem rébuszokban! Nem hülye vagyok, de utálom, ha valamit fölöslegesen bonyolultan adnak elő!
Oké. Ne hantázzunk:
— Mi az hogy rendszeren kívül? — Az Energia nem a szoftverben bujkál. Az egy Fizikai mérőszám, amit tőlem szén elégetésével, hamburgerevéssel, napelemmel vagy geotermikussal is előteremthetsz. Akárhogy, de az a szoftver látókörén kívül esik, én meg belül szeretnék vele számolni.
— Mi az hogy dedikált? — Tudja a szoftverem, hogy az energiát neki szentelted. Erre a feladatra, és nem valamilyen másik tevékenység melléktermékeként oldottad meg a rejtvényt. Nem a netről kerestem neked feladatot, a szoftverem adja a feladványt, aminek megfejtése másra nem használható.
— Mi az hogy relatív? — A technológia fejlődése miatt nem tudom, hogy egy rejtvény megfejtése 10 év múlva mennyi időt, mekkora energiabefektetést fog igénybe venni, de azt meg tudom becsülni, hogy egy-egy megoldás egymáshoz viszonyítva mennyi energiát használt fel az elmúlt tíz percben – például.
Szóval, ahogy már írtam: szólásszabadság van, de hallgatósághoz való jog nincs! Aki bebizonyítja, hogy legalább önmaga számára van olyan fontos a közlendője, hogy kizárólag azt alátámasztandó, elhasznál valamennyi valóságos Energiát, annak és csak annak a közlendőjét fogjuk meghallgatni. Energiát, amit a rögvalóságban bármilyen más érték előteremtésére felhasználhatott volna.
Nincs több Trollkodás!
És ez forradalmi!
Használjuk ezt az eljárást, annak elbírálására, kit hallgatunk meg – szólt Satoshi, és megalkotta az Elvégzett munka igazolások láncolatát mint adatbázisát.
Ha a valóságban történő energiabefektetés mellett olyan dolgot akar beleírni valaki ebbe az adatbázisba, amit a szabályok nem tesznek lehetővé, akkor azt a valóságos energiát bizony teljesen fölöslegesen használta fel. Erre utaltam legutóbbi írásomban, mikor azt fejtegettem, hogy a Blokkok szabályszerűsége is tét, nem csak hogy ki írja azokat. A rendszer egyszerűen visszadobja a szabálytalan adatokat. Ki az a rendszer?
Hát a többiek, akik viszont szabályszerűen akarnak adatokat írni. Minden egyes szereplő, aki a protokollt betartva dolgozik, csuklóból kukázni fog minden szabálytalan próbálkozást, hiszen az ő szabályos próbálkozása egyel később még célba érhet. Ahogyan kukázni fogja a csalást az összes egyébként nem bányászó Node is, akik szabályosan játszanak. A csalásom motivációja nullázódik, mert mindenki tudja, hogy a többiek tudják, hogy csaltam, ahogyan az is egyből látszik, ha bár érvényesek az adataim, de nem tettem mögé elég munkát. Ugyanúgy fölöslegesen dolgozik, aki nem elsőként végez, mint aki először lesz készen, de szabálytalan a Blokkja.
Innentől pedig szabad a pálya, eldördült a startpisztoly, ki-ki írhatja az adatbázist. Mostantól nem igaz, hogy egy Blokk pillanatok alatt elkészül, ahogyan az sem, hogy minimális erőforrás árán. Nem kérem. Most, aki eleve téves adattal töltötte meg a Blokkját bizony jó előre biztos lehet benne, hogy fölöslegesen vette meg a méregdrága lottószelvényt. Ahogyan egyébként az is elbukja a befektetett energiát, akinek nem sikerül elsőként létrehoznia a következő blokkot.
Végül pedig: mindenki azt az érvényes blokkokból álló verziót tekinti helyesnek — azaz arról feltételezi, hogy a többiek azt hiszik, hogy én is azt hiszem, hogy ők azt hiszik, hogy… — aminek a láncba fűzött, összesített, befektetett munkája a legnagyobb.
Az a kis rejtvény, aminek a megfejtését hozzá kell csapni egy Blokkhoz, ez adja a Bitcoin adatbázisának savát-borsát. Ez a titkos összetevő! Ettől Bitcoin-Blockchain az adatbázis. Ez így együtt: Proof-of-Work és Blockchain az első összetevőnk.
Pistike blokkláncot kért az eladó nénitől, aki kirakta elé a Bitcoin Elvégzett munka igazolás láncát mert tudja, hogy a blokklánc az Anonim Decentralizált Konszenzus megoldásához kell. Pistike pedig megkérdezte, hogy oké, de minek kell ehhez ennyi energia.
Nem kell Pistike, de akkor miért blokkláncot kértél? Van itt a doboz alján pár SQL fajtám, mennyi kell?
Sziller (http://sziller.eu/) korábbi cikkei:
- Tudod, hogy én tudom, hogy Te tudod…?
- Tábornok úr, van egy kis gond!
- A hatalom korrupttá tesz, a korlátlan hatalom korlátlanul
- Satoshi jól kifőzte: az anonim decentralizált konszenzus létrehozása mérföldkő
- A Rózsaszín Párduc
