Satoshi jól kifőzte: az anonim decentralizált konszenzus létrehozása mérföldkő
…aztán jött 2008 ősze, és egy addig teljesen ismeretlen figura az Internet egy félreeső zugában nyilvánosságra hozott egy kilenc oldalas írást. Ebben felvázolt egy “Elektronikus készpénz rendszert”. Az írás tömör, elegáns, érthető. Hogy mi érthető, az persze viszonylagos: A fórumot – ahol a cikket lehozta – kocka tudósok, geek fejlesztők látogatták. A tudományos cikke alapján ez a bizonyos Satoshi Nakamoto nevű úriember cseppet sem lógott ki ebből a sorból. Szóval Satoshi biztosan értette amit írt, és úgy tűnik voltak még páran ilyenek, hiszen a fórumon rögtön kialakult a vita az ötletéről. Két érdekes felvetést említenék meg. Az egyik a Megoldás skálázhatóságát firtatta, míg a másik afelől érdeklődött, miként oldja meg a Bitcoin A Bizánci Generális Problémáját, mitől lesz bizánci hibatűrő (Bizantine fault tolerant) az ötlet.
Biztatlak kedves olvasóm, ha türelmed engedi olvasd el ez utóbbi blogbejegyzést csakúgy, mint Satoshi Fehér könyvét eredeti angol nyelven.
A fehér könyv: https://bitcoin.org/bitcoin.pdf
Blogbejegyzés a bizánci hibatűrésről: https://satoshi.nakamotoinstitute.org/emails/cryptography/11/
Az egész Földgolyó számara létrehozott egy adatbázist, melynek tartalmát bárki írhatja adott szabályok szerint, és bárki olvashatja. Mindenki bizonyos lehet benne:
-
- hogy a tartalmát nem változtatta meg senki visszamenőlegesen, és
- hogy e tartalomban mindenki egyetért.
Az anonim decentralizált konszenzus létrehozása mérföldkő. De gondoljunk bele egy másik, véleményem szerint legalább ekkora teljesítménybe, amit a Bitcoin szinte a fű alatt végrehajt. Amiről ritkán beszélünk, pedig minden központ nélküli rendszer elhal nélküle. Ez pedig a felek okosan kigondolt motivációja. Ahhoz, hogy egy teljesen decentralizált rendszert bárki használhasson, az azt fenntartó entitásokat – ők ugye definíció szerint akárkik lehetnek – valahogyan motiválni kell a részvételre.
Miután nincsen központi hatalom, nincs aki büntessen vagy jutalmazzon, a protokollnak kell mindezt megoldania. A protokoll kidolgozójának el kell érnie, hogy legyen, aki fenntartsa a rendszert, és ha már írogatja az adatbázist, ne legyen értelme csalnia. Ha a decentralizált anonim konszenzus megvalósítása bonyolultnak tűnt, erre mit főzünk ki?
Konszenzus és motiváció – Két finnyás vendég, egy zseniális szakács!
Satoshi Nakamoto a következő összetevőkből állította össze receptjét. A főzet első három eleme statikusan, egyszeri programozás hatására lett a Bitcoin része. Ha úgy tetszik, ezeket Satoshi Nakamoto önkezével kavarta bele főzéskor a találmányába. A negyedik faktor pedig egy dinamikus feltétel, ami egyrészt azért valósult meg (múlt időban), mert az ösztönzőrendszer jól működött és működik, másrészt meg mert marha nagy szerencsénk volt!
De nem Satoshi lett volna, ha nem várja ki, míg összeérnek az ízek, s így megvalósul a negyedik feltétel is. Állításom szerint tehát ennek a négy tényezőnek kell egyszerre igaznak lennie, hogy Bitcoinról és ezáltal globálisan biztosított anonim decentralizál konszenzusról beszélhessünk.
Végy egy:
- decentralizált adatbázist
- tegyél hozzá egy decentralizáltan futó számítógépes programot és keverd össze egy
- okosan hangolt játékelméleti ösztönző rendszerrel
- végül lassan, a párna alá rejtve (!) dagaszd – számosságában és energiafelhasználásában -, míg el nem éri a kellő méretet.
Soron következő cikkeimben alaposan kielemzem majd az összetevőket külön-külön. Elöljáróban álljon itt egy pár soros kóstoló mindegyikből:
Decentralizált adatbázis: Proof-of-Work Chain, azaz egy befektetett energiát igazoló adatlánc. Ezt az összetevőt Satoshi egy egységként kezelte. Magam is azt gondolom, hogy csak együtt van értelme tárgyalni, mégis — mivel a gyakorlatban, számos bitcoin-másolatban kettévált az adatláncolat és a konszenzus algoritmus — külön is megemlítem ezeket:
- Blokklánc — angolul: Blockchain — nevezzük magát a lineárisan összefűzött, additív adatsort, mely számtalan (gyakorlatilag korlátlan mennyiségű) számítógépen jelen van, és bővül közel 10 percenként egy újabb adatblokkal. Egy 90-es évek elején kitalált, redundáns, kevés adat tárolására alkalmas, lineáris adatsor, amit ráadásul azért fejlesztettek ki, hogy ne is lehessen belőle törölni, így aztán… dobpergééés:
törölni sem lehet belőle. - A konszenzust kikényszerítő elvégzett munkát igazoló — angolul: proof-of-work — algoritmus. Azért felel, hogy az adatbázis verzióit író szereplők valós értéket kockáztassanak, ha új adatcsomagot kívánnak hozzátenni az adatbázishoz. A motivációs rendszer a büntetés részéért felel.
- Szoftver: a Bitcoin motorja, ennek különböző verziói futnak a decentralizált hálózat gépein. Ez a motor hajtja végre a számításokat. Ellenőrzi a protokoll betartását különböző szinteken: (adatbázis, blokk, tranzakció, utxo (nem elköltött output)). A szoftver lelke egy Turing Incomplete, Script nevű programnyelv, mely két részből álló okosszerződéseket bírál el igaz-hamis alapon. Minden, az adatbázisba bekerült tranzakció okosszerződése legalább egyszer lefut a teljes Bitcoin rendszer összes gépén.
- A motor által kikényszerített Játékelméleti szabályrendszer pedig garantálja, hogy a feleknek érdekük legyen a szabályokat betartva biztosítani a konszenzust. Ez írja le a bitcoinok (kisbetűvel) – mint egységek kibocsátásának feltételrendszerét is. + A motiváció a jutalmazás részéért felel.
- Hatalmas rendszer: ez az egész pedig kizárólag azért feltörhetetlen, mégis szabadon használható, mert a rendszer olyan irdatlan energiamennyiséggel igazolja a decentralizált konszenzust, hogy mostanra a világ legnagyobb szuverén entitásainak együttműködésével sem lehet ennél több számítási kapacitást bevetni ellene.
Tehát mi a Bitcoin?
- Egy találmány: Egy recept a bolygó szintű anonim decentralizált konszenzus megteremtésére.
- E találmány koncepciójának igazolása.
- Mivel a növekedési fázisát túlélte, valószínűleg az egyébként megoldhatatlan anonim decentralizált konszenzus egyetlen bolygó szintű gyakorlati megvalósítása.
Ja amúgy meg egy állati jó digitális pénz!
