Jövőre teljes rálátást kapnak az adóhatóságok a kriptotranzakciókra – érkezik a CARF
Január 1-jétől az Európai Unióban életbe lép a DAC8 irányelv, amely gyakorlatilag egy teljesen új, nemzetközi jelentési rendszert vezet be a kriptoszektor számára. A Crypto-Asset Reporting Framework, röviden CARF lényege, hogy a kriptotőzsdéknek, brókercégeknek és letétkezelőknek minden felhasználói tranzakciót jelenteniük kell a részt vevő országok adóhatóságai felé.
A rendszer bevezetése már most széles körű nemzetközi támogatást kapott. Az OECD friss adatai szerint 2024 decemberének elejére már 75 ország vállalta, hogy bevezeti a CARF szabályait. Ez tehát már nem csak egy szűk európai kezdeményezés, hanem egyértelmű jele annak, hogy a világ nagy része egységes, szigorúbb kriptojelentési rendszer felé mozdul el.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A CARF az OECD új jelentési szabványa, amelyet a G20 megbízásából dolgoztak ki. Lényegében a már ismert Common Reporting Standard (CRS), vagyis a nemzetközi banki adatjelentési rendszer kriptós megfelelője. Ahogy a CRS a pénzintézetek közötti pénzmozgásokat követi nyomon, úgy a CARF ugyanezt teszi a digitális eszközök tranzakcióival.
Mit kell jelenteniük a tőzsdéknek és a brókercégeknek?
- a felhasználók adóügyi illetőségét,
- minden tranzakciót – beleértve a kripto–fiat váltásokat és a kripto–kripto ügyleteket is,
- valamint minden beérkező és kimenő utalást, amely érinti a felhasználói számlákat.
Ezeket az adatokat a rendszer automatikusan továbbítja abba az országba, ahol az adott ügyfél adókötelezett.
Az érintett szolgáltatók köre meglehetősen széles, ide tartoznak a centralizált kriptotőzsdék, a kripto-brókercégek, a letétkezelők (custodial wallet szolgáltatók), a kereskedési platformok, és akár bizonyos DeFi-protokollok is, feltéve, hogy van felettük tényleges működtetői kontroll.
Mikor indul az új rendszer?
Az EU-ban 2026. január 1-jén kezdik meg az adatgyűjtést, az első tényleges adatcsere pedig 2027-ben történik meg a tagállami adóhatóságok között. Vagyis lesz egy átmeneti év, amikor a szolgáltatóknak fel kell építeniük és tesztelniük kell a szükséges informatikai rendszereket.
A 75 csatlakozó ország közül már 53 (köztük Magyarország is) aláírta a multilaterális MCAA-megállapodást, amely jogi alapot biztosít az adatcseréhez. Érdekesség, hogy több ázsiai ország, például Szingapúr óvatosabban halad, ők csak 2027-ben vezetik be a CARF-et, és náluk az első adatcsere 2028-ban várható.
A CARF és a CRS 2.0 kapcsolata
A CARF nem önálló rendszerként született, hanem a frissített CRS 2.0-val párhuzamosan. Bár mindkét szabvány a pénzmozgások követését szolgálja, eltérő területekre fókuszálnak. A CRS 2.0 a hagyományos pénzügyi számlákra, az elektronikus pénzekre, a központi banki digitális valutákra és a kriptóhoz kapcsolódó derivatívákra terjed ki, míg a CARF kifejezetten a közvetlen kriptotranzakciókat szabályozza. Ha egy eszköz egyszerre tartozna mindkét rendszer alá, akkor a CRS 2.0 élvez elsőbbséget.
A Toobit operatív igazgatója, Max Gnatyshin szerint mindez logikus lépés a nemzetközi adóelkerülés elleni küzdelemben. A banki tranzakciókat már régóta lefedi a CRS, most pedig a kriptopiac szürkezónája is megszűnik. Úgy véli, a tisztességes felhasználóknak nincs okuk aggodalomra.
Mit jelent ez a magyar befektetőknek?
A magyar adóhatóság először 2027-ben kap majd adatot az OECD rendszerein keresztül, vagyis a 2026-os tranzakciók már szerepelni fognak az új nemzetközi adatbázisban. Ez azt jelenti, hogy a kriptós ügyletek átláthatósága jelentősen nő, és a korábbi évekhez képest jóval rendezettebb adatáramlás jön létre.
Fontos hangsúlyozni, hogy a kriptokereskedés továbbra is legális tevékenység, ugyanakkor adóköteles, akárcsak más befektetési formák. A CARF bevezetésével a NAV hasonló részletességű információkhoz jut majd, mint amelyeket a bankok a CRS keretében már eddig is továbbítottak.
A tőzsdék és brókercégek jelenleg is készülnek az átállásra, és a rendszer célja, hogy egységesebb, átláthatóbb szabályozási környezetet teremtsen. A kriptóval foglalkozó befektetőknek mindössze annyi teendőjük van, hogy tisztában legyenek az új jelentési kerettel és az ebből fakadó kötelezettségekkel.