Az AI időspórolást ígért, helyette még többet dolgozunk
Az elmúlt években a legtöbben azt várták a mesterséges intelligenciától (MI, angolul: AI), hogy a munkafolyamatok felgyorsításával időt szabadít fel, csökkenti a monoton feladatokat, és összességében hatékonyabbá teszi a munkát. Az AI mindennapjainkba való beiktatásával azonban a tapasztalatok egyre árnyaltabb képet festenek. Friss kutatások és felmérések szerint az MI nem feltétlenül csökkenti a munkaterhelést, sőt sok esetben inkább növeli azt. Sokakban most ugyanaz a kérdés fogalmazódott meg: valóban az AI rabszolgáivá válunk, vagy a modern munkamodell a színfalak mögött már rég megbukott?
Időspórolás helyett kiégéssel vág pofon a realitás
A Kaliforniai Egyetem (Berkeley) és a Yale frissen publikált kutatásai szerint az AI-eszközök használata gyakran nem csökkenti, hanem sokkal intenzívebbé teszi a munkát. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az alkalmazottak egyre több olyan feladatot vállalnak el, amelyek valójában nem is a saját körükbe tartoznak, mert az AI segítségével ezeket is „könnyedén” elvégzik. Ez azonban hosszú távon a munkaterhelés fokozatos, alattomos növekedését és nagyobb stresszt eredményezhet.
A dolgozók 76%-a karrierjük során legalább egyszer talapsztal kiégést. | Gallup
A gyors ötletelés, logikus vázlatok és sablonok vagy a rutin feladatok automatizálása révén az AI alapvetően valóban megkönnyíti a munkafolyamatok rendszerezését. Ezzel egy időben azonban a munkáltatók elvárásait is növeli. Ez azt jelenti, hogy ha valaki gyorsabban végez, gyakran nem kevesebb feladatot kap, hanem még többet. A termelékenység növekedése ebből a szempontból nem rövidebb munkanapot, hanem intenzívebb munkatempót diktál.
Mindebből kifolyólag a korábbi „a mesterséges intelligencia elveszi a munkát” szcenáriók helyett sokakban jóval nagyobb félelmet kelt, hogy az AI az alkalmazottakat észrevétlenül bekebelezve egyre többször és egyre durvább kiégést okoz.
Gyorsabb munka, nagyobb nyomás – akár az iroda falain túl is
Az AI-eszközök egyik legnagyobb erőssége, hogy szinte bárhol és bármikor gyorsan és könnyen hozzájuk férhetünk. Ez azonban gyorsan vissza is üthet, mert egy gyors, utolsó prompt (az MI-nek adott utasítás vagy kérdés) akár munkaidő után is elküldhető. A csak még egy prompt azonban elképesztő tempóban képes órákká felhalmozódni.
Az MI másrészt így azt az érzetet kelti, hogy a feladatok a háttérben is intézhetők, ezáltal pedig a multitaskingban (több feladat egyidejű végzése) is hű partner. A kutatások szerint az AI-eszközöket alkalmazó dolgozók gyakran produktívabbnak érzik magukat, hosszú távon azonban a feladatkörök bővülése, a munkaidő és szerepkörök elmosódása, valamint folyamatos figyelemváltás jelentkezhet. Mindez pedig több és hosszabb ideig tartó munkát jelent, amely kognitív túlterhelést és figyelemzavart okozhat.
Helyettesítés helyett rabság?
A pesszimista narratívák szerint nem attól kell félnünk, hogy az AI elveszi a munkánk, hanem attól, hogy annak rabszolgáivá válunk. A cégek az AI-nak köszönhetően egyre több és több feladatot gombolhatnak egyetlen személyre. Ezzel egyrészt kevesebb dolgozó kap folyamatosan több feladatot, jelentősen növelve a kiégés kockázatát, másrészt egyesek elveszíthetik a munkájukat.
Ugyanakkor érdemes kritikusan szemlélni ezt a képet, az AI ugyanis önmagában senkit sem kényszerít túlórára. A probléma gyökere inkább a munkakultúrában és a menedzsment döntéseiben keresendők. Ha a hatékonyság növekedését a cégek újabb feladatokkal jutalmazzák, akkor az AI valóban a túlterhelés eszközévé válik, amellyel még többet préselhetnek ki kevesebb alkalmazottból. Ha viszont tudatosan használják, akár az ellenkezőjében, vagyis a stressz és monotonitás csökkentésében is segíthet.
Kiégés és magas stressz előfordulása | Enmasse
Az AI-gyakorlatok kialakításának fontosságát a szakértők sem győzik hangsúlyozni. A munkavállalóknak és a munkaadóknak egyaránt világos határokat kell szabniuk. Érdemes ügyelniük a feladatok tudatos priorizálására, a folyamatos figyelemváltás csökkentésére, a strukturált szünetek beiktatására és nem utolsósorban a munkaidőn kívüli AI-használat elvárásának kiiktatására – kontroll nélkül az AI nem a hatékony munkavégzés, hanem a végtelen feladatlisták motorja lesz.
Az AI és a munka jövője
Az alapkérdés nem az, hogy az AI jó vagy rossz, hanem hogy hogyan használjuk. A jelenlegi trendek alapján a mesterséges intelligencia felgyorsítja, de nem feltétlenül könnyíti meg a munkát. Ha a termelékenység növekedése nem jár kéz a kézben tudatos munkaszervezéssel és emberközpontú döntésekkel, az AI gyorsan a digitális túlmunka és kiégés fő hajtóerejévé válhat. Az azonban, hogy valóban az MI rabszolgáivá válunk-e, hosszú távon attól függhet, hogy a cégek és a munkavállalók a hatékonyságot a jólét vagy a feladathalmozás mérlegére billentik.