Leviatán éhsége: az állam sosem fizet vissza
Cikk meghallgatása
Az, hogy az államok többet költenek, mint amennyit beszednek, nem új keletű probléma. A modern kormányzatok szinte kivétel nélkül deficittel gazdálkodnak, az adósság pedig csendben, szinte észrevétlenül halmozódik fel az évtizedek alatt. A legnagyobb kérdés nem az, miért keletkezik adósság, hanem az, hogy miért nem tudják – vagy miért nem akarják – megfékezni azt.
Miközben az adósságspirál számtalan kérdést felvet, utánajártunk, akadnak-e olyan alternatívák, amelyekkel, ha megfékezni nem is, de legalább szinten tartani és nyomon követni lehet az államadósság alakulását. Az állampolgárok jövőjét megterhelő kölcsönfelvételekről lesz szó.
Ezért költenek többet az államok, mint amennyi van
A probléma gyökerei az aranystandardtól való elszakadásig nyúlnak vissza. Amíg a pénzrendszert arany fedezte, a kormányok nem tudtak korlátlanul nyomtatni pénzt — a költési fegyelmet maga az arany biztosította. Az Egyesült Államok 1971-ben Nixon elnök döntése nyomán végleg feladta ezt a korlátot, megnyitva az utat a fedezet nélküli pénzteremtés előtt. Azóta az amerikai pénzmennyiség (vagyis a forgalomban lévő készpénz és a jegybanki tartalékok együtt) 63-szorosára nőtt, elérve napjainkra az 5,38 billió dollárt, az éves deficit pedig hatszázszorosára.
A jóléti programok — a szociális biztonságtól a nagy állami egészségügyi rendszerekig — tovább duzzasztották a kötelezettségeket, miközben politikai bátorság híján a kiadásokat csökkenteni szinte lehetetlen. A pénznyomtatás rövid távon fájdalommentes megoldásnak tűnik, hosszú távon azonban az infláció és a hitelminősítők bizalmának elvesztése formájában fizet vissza.
Így bukott el a magyar állam adósságkezelése
A magyar államadósságot vizsgálva megállapíthatjuk, hogy nemcsak nyugati probléma ez a spirál – sőt. 2017 és 2026 között a magyar nominális államadósság 25 billió forintról 65 billió forintra nőtt, vagyis több mint kétszeresére. Az adósságráta 2026 első negyedévére a GDP közel 78 százalékát érte el, ami régiós összehasonlításban kiemelkedően magas szint.
Forrás: TradingEconomics
Az okok azonban ennél összetettebbek: a COVID-válság rendkívüli kiadásai, az energiakrízis miatti állami beavatkozások, az inflációt kísérő magas környezet, valamint a választási logikából fakadó, ismétlődő kiadások (béremelés, lakástámogatás, SZJA-mentesség stb.) mellett azt is érdemes megjegyezni, hogy nemcsak régiós viszonylatban, de világszinten is kiemelkedően magas kamatkifizetéseket eszközölt a magyar állam – amely 2025-ben megközelítette a 4000 milliárd forintot.
Az egyik legaggasztóbb tényező az államadósság finanszírozásának költsége. 2025-ben Magyarország közel 4000 milliárd forintot költött csak kamatfizetésre. Ez az összeg meghaladja számos kulcsfontosságú ágazat teljes éves költségvetését.
– áll a Tőzsdefórum februári kiadványában
A megfékezés legjobb módja természetesen az euró bevezetése lenne, amelyről a kormányváltás után Magyar Péter miniszterelnök is beszélt. Bár az euró bevezetéséhez olyan feltételeknek is teljesülnie kell, mint a tartósan alacsony deficit, valamint a GDP-arányos növekedés fenntartása, Surányi György szerint a magyarok érdekeit egy 380 forint/euró árfolyam szolgálná a legjobban – erről a Della című podcastben beszélt.
A kriptovaluta, mint ellenszer
A kriptovaluták és a blokklánc-technológia nem véletlen keltett érdeklődést éppen akkor, amikor az állami adósságválságok egyre láthatóbbak lettek. A Bitcoin 21 milliós fix kínálata egyenesen a fiat pénzügyi rendszer korlátlanságára ad választ, miközben a blokkláncok nyilvánosan elérhető és meghamisíthatatlan tranzakciós listát kínálnak, ami elvben az állami kiadások valós idejű átvizsgálását is lehetővé tenné – erről beszélt korábban, a 2024-es választások előtt Robert F. Kennedy Jr. is. Hogy erre sor kerül-e valaha, vagy csak pletyka? Idővel kiderül.