Amikor unalmassá válik, akkor lesz igazán győztes a Bitcoin
A Bitcoin elfogadását sokan az árfolyamon vagy az éppen beszálló nagy szereplőkön mérik. De mi van, ha tévednek, és az elfogadását nem az árfolyam vagy a nagy szereplők jelenléte mutatja meg igazán, hanem valami más? Mi van, ha a legbiztosabb jele annak, hogy a Bitcoin valóban győzött, éppen az, hogy már nem számít szenzációnak? Amikor a világ úgy fogadja be, hogy az már senkinek sem érdekes. Amikor „unalmassá” válik.
Ez elsőre talán furcsán hangzik, de gondoljunk csak vissza arra, milyen volt a kriptóról szóló hírek hangulata az elmúlt években. Voltak időszakok, amikor ez a téma minden címlapon ott volt: „őrült rali”, „kriptozuhanás”, „bűnözők eszköze”, „ország teszi hivatalos fizetőeszközzé”, „Tesla vásárol”, „ETF engedélyezve”, és még hosszan sorolhatnánk. Minden mozdulat, minden bejelentés vibráló szenzációnak számított. És ezzel együtt járt egyfajta várakozás vagy félelem: hogy ez még mindig csak egy kísérlet, egy törékeny újdonság. A Bitcoin addig volt „szenzáció”, amíg nem volt természetes.
Az elfogadás hullámai
Az elmúlt években több fontos mérföldkövet is láttunk: Salvador 2021-ben törvényes fizetőeszközzé tette a Bitcoint – függetlenül attól, ki mit gondol az eredményéről, ez történelmi lépés volt. Bhután az ország bőséges vízenergia-kapacitását használja bányászatra. Michael Saylor cége, a MicroStrategy 2020-ban 250 millió dollár értékben vásárolt bitcoint, elindítva a vállalati befektetési hullámot. A Square (ma Block), a Tesla, majd ázsiai és amerikai cégek sorra követték.
Ma már legalább 74 nyilvános vállalat szerepeltet bitcoint a mérlegében, összesen több mint 760 ezer BTC értékben (több mint 86 milliárd dollár). Ehhez jönnek a tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek) és más befektetési konstrukciók – ezekben már 1,39 millió bitcoin van (közel 149 milliárd dollár), ami a teljes készlet több mint 6,6%-a. A három legnagyobb szereplő: BlackRock, Fidelity és Grayscale.
Az ár és az elfogadás kéz a kézben
A piaci reakciók jól lekövetik a Bitcoin intézményi térnyerését. Egy friss összehasonlító grafikon azt is megmutatja, hogyan hat mindez a BTC-t birtokló cégek értékére. Míg a Bitcoin ára az elmúlt öt évben többszörösére nőtt, a MicroStrategy részvényei – a cég, amely 2020-ban elsőként vásárolt jelentős mennyiségű bitcoint – harmincszoros növekedést produkáltak. A japán MetaPlanet nemrég csatlakozott ehhez a trendhez, és már most látványos árfolyam-emelkedést könyvelhet el. A befektetők tehát nemcsak a kriptoeszközt, hanem az azt stratégiailag alkalmazó vállalatokat is kiemelten díjazzák.
A BTC-tartalékot felhalmozó cégek részvényei gyakran jobban teljesítenek, mint maga a Bitcoin.
A bitcoin usd árfolyam természetesen együtt mozgott az elfogadás terjedésével. A MicroStrategy első vásárlása óta majdnem tízszeresére nőtt az ár, Salvador bejelentése óta háromszorosára, az ETF-ek jóváhagyása óta pedig 2,5-szeresére. A bitcoin tulajdonosi köre mára szokatlan módon egyszerre lett sokszínűbb és koncentráltabb: egyre több szereplő birtokolja, köztük nagyon nagyok is.
Korán vagy későn?
A koraiság érzése valójában mindig viszonylagos. Valakihez képest mindig korán vagy, másokhoz képest meg későn. De van egy másik mérce is: addig vagyunk korán, amíg a Bitcoin még érdekes. Míg hírértéke van, hogy egy cég bitcoint vásárolt, egy állam elfogadta, vagy hogy az árfolyam mozdult.
De mi történik, ha ez megszűnik érdekesnek lenni? Ha már nem lesz címoldalas szenzáció egy vállalati bejelentés, egy alapkezelő döntése, vagy akár az, hogy egy ország tartalékeszközként használja? Akkor jutunk el oda, hogy a Bitcoin annyira beépült, hogy már nem új – hanem természetes.
Régen a „kripto-bűnözés” uralta a híreket, mert kattintásokat hozott. Ma ez már megszokott kontextus – nem címlap. Hasonló sorsa jut a vállalati, állami, intézményi bejelentések sora is. Már az is természetesnek számít, hogy teljes intézmények alakítják át tartalékstratégiájukat Bitcoinra építve, vagy hogy államok – mint korábban Salvador, vagy legújabban Argentína új vezetése – próbálják a banki rendszert kriptoeszközökkel kiegészíteni, sőt esetenként kiváltani.
A mostani hullámban ez már nem újdonság. A következő pedig talán az lesz, amikor vallási szervezetek, iskolák, egyetemek, vagy akár kisvárosi boltok, kávézók és IT-szolgáltatók is természetesnek veszik a bitcoint. Talán nem is tudatos döntésként, hanem azért, mert ez is bekerül a hétköznapi eszköztárba. Eljön az idő, amikor a telefonunkban a bankkártya mellett ott lesz a kriptotárca is, és akár egy kisvárosi boltban is fizethetünk majd bitcoinnal.
Addig pedig…
Addig mindannyian „korán” vagyunk – és közben tanúi lehetünk egy történelmi átalakulásnak. A Bitcoin még nem „unalmas” – de már éppen elég hétköznapi ahhoz, hogy ez ne is tűnjön lehetetlennek.